2018. július 20., péntek

Itthon Magyarországon - Budapest még mindig csodás!


Az idei magyarországi hazautat két nap budapesti városnézéssel kötöttük egybe. Persze a barátokkal hajnal négyig átbeszélgetett/borozgatott este után reggel nem sok erőnk volt felkelni, így  a két nap jóindulattal is csak másfél lett, ráadásul másnap még a Balatonra is le kellett érni... De az a jó Magyarországban, hogy sokszor jövünk, mindig lesz lehetőségünk egy-két extra napot beiktatni.


A Parlamentet szégyenszemre még mi sem láttuk belülről, így ez mindannyiunknak nagy élmény volt. Sokfelé utaztunk már, de ez tényleg egyike a legszebb épületeknek amit láttunk!


A Duna-part a Margit-hídtól a Szabadság-hídig, a Kossuth térrel, a Budai várral és a Parlament épületével együtt az UNESCO Világörökségi listáján szerepel













aranyozott díszítés











ez egyszerűen lélegzetelállító









Kétségkívül a Parlament volt a csúcs, de persze Budapest gyönyörű, egy-két egyéb látnivaló is belefért.

József Attila szobra a Parlament mellett, a Dunánál
Azt azért nagyon sajnálom, hogy a lányoknak ez gyakorlatilag semmit nem jelent :-(
Persze ilyenkor próbálunk némi magyar kultúrát beléjük plántálni, de ez szerintem egyik fülükön be, a másikon ki :-(

"A rakodópart alsó kövén ültem,néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. 
Alig hallottam, sorsomba merülten,hogy fecseg a felszín, hallgat a mély.
Mintha szívemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."
Igazságügyi Palota


Kossuth Lajos szobra


Gróf Tisza István emlékmű

az ember lépten-nyomon gyönyörű homlokzatokba botlik









Holokauszt emlékmű


ha már véletlenül belebotlottunk, megörökítettük az első mentőállomás emléktábláját,
nosztalgiával gondolva a régi szép mentős időnkre :-)

"me too" kampány ide vagy oda, műsoron vannak Marton darabjai






ők csak elvonultak mellettünk az utcán
Nagy Imre emlékmű


a Parlament előtt volt az '56-os kiállítás




és nem túl messze a szovjet hősi emlékmű...


A csokimúzeum örök siker, ha már úgyis ott volt a Parlament mellett...







Persze a klasszikusabbak irányába is nézelődtünk:

Szent István Bazilika
sajnos épp valami színpadot ácsoltak előtte így normális távolabbi képet nem sikerült készíteni














Gellért-hegy
Budai Vár



A Budai Várnegyed néven UNESCO listán szereplő Budai Vár,
Magyar Nemzeti Galéria












Halászbástya

Szent István szobor



busó

Mátyás-templom



Néhány éve már voltunk itt, csak akkor épp fel volt állványozva a feklújítási munkák miatt.












Beiktattunk némi kevésbé hagyományos programot is, mint pl. a Láthatatlan kiállítás:
A lányok már látták anyukámékkal évekkel ezelőtt, nagyon tetszett nekik, úgyhogy lelkesen fogadták az ötletem, hogy én is meg szeretném nézi.


Az épület előtti parkban gyönyörű tavirózsák nyíltak




Nagyon ajánlom mindenkinek, vakok és gyengénlátók vezetnek végig a kiállításon, bátran lehet tőlük kérdezni, illetve maguktól is sok olyan dolgot elmondanak, ami esetleg nem jut eszünkbe, mikor csupa jóindulatból karon ragadunk egy fehér bottal közlekedőt, hogy átsegítsük őt a zebrán... Azt például tudtátok, hogy a vakok többsége nem tud Braille-írást olvasni, manapság a technika korában egyszerűen bescannelik a levelet és a számítógép felolvassa nekik), hogy a sokat emlegetett "okos-szemüveg" egyáltalán nem vált be annyira, mint ahogy azt én az újságcikkek alapján gondoltam, vagy hogy bátran merjük megkérdezni, hogy látták-e a filmet este, ők is nézik a tv-t, nem hallgatják. A 'viszontlátásra' sem ciki, azt mégis hülyébben hangzana, hogy viszont tapintásra... :-)

A másik érdekességre véletlenül akadtam rá a neten, a 3D Galéria jópofa időtöltésnek tűnt - és az is volt. Érdekes képeket festettek a falakra amikkel viccesen lehet pózolni, kinek-kinek kedve szerint.




Mi is kedvünkre fotózhatunk, illetve a jegy árában benne van két kinyomtatott kép és e-mailen elküldik az általuk készült fotókat is.

A harmadik program pedig a Body kiállítás volt. Én már most néztem harmadjára, sőt, egyetemistaként még VHS-en is megvolt, tök lelkesen, ámulatba esve csodáltuk anno :-) 
A csajok még évekkel ezelőtt akkor kattantak rá, mikor a Science könyvükben volt egy fénykép és néhány szó a módszerről. Most itt volt az alkalom, hogy megnézhessék, természetesen nem hagytuk ki. Sokat magyaráztunk nekik, tényleg érdekelte őket minden, bár a "befőtt-gyerekek"* elég megrázó élmény volt, azokat nézegették a legtovább. Pláne, hogy nemrég volt Írországban népszavazás az abortuszról, úgyhogy egész tavasszal ez volt a téma itthon. 

Bent nem lehetett fotózni, bár ezt amúgy is személyesen kell látni

* A kifejezés egy pathológus kollega óvodás kisfiától származik, aki mikor látogatta apukát a munkahelyen rendszeresen látott ilyesmit, mondhatni ebbe nőtt bele. A polcon üvegbe kitett preparátunokat hívta befőtteknek, így lettek az embrió/magzat preparátumok a befőtt-gyerekek.