2017. július 17., hétfő

Radium Hot Springs, Kanada



Banff környékén egymást érik a nemzeti parkok, gyakorlatilag átmenet nélkül egyszer csak az egyikből a másikba csöppenünk. 

Mivel mint ahogy írtam, a Louise tónál jól elkapott minket egy vihar, ezért a másik irányban levő (már nem Alberta hanem British Columbia tartományban levő) Kootenay Nemzeti Park felé vettük az irányt. Ez kb. 1.5 óra kocsival, reméltük, hogy ennyi idő meg távolság elég lesz arra, hogy elálljon az eső. Ha meg nem az sem baj, a Radium Hot Springs mint a neve is mutatja meleg vizű forrás, ahol erre fürdőhelyet alakítottak ki. A víz kb 40 fokos, úgyhogy nyakig benne ülve az eső sem zavarja az embert...



Nevét a radiumról kapta, ami a radioaktív radon lebomlási terméke. A víz elemzésekor találtak egyéb ásványi anyagok mellett kis mennyiségű radiumot is. *

Lehet venni és bérelni is fürdőruhát, törölközőt, úgyhogy nem volt gond, hogy eszünkbe sem jutott ilyesmit hozni magunkkal. 


A medencéket természetes sziklafalak veszik körül, a termálvíz szerencsére nem büdös és még nagyon zsúfolt sem volt, úgyhogy tökéletes egy kicsit pihenni, feltöltődni a sziklák közt a zöldben, a csendben. Közben arra gondoltunk, hogy télen, mikor odakint hó borítja a tájat, a gőzölgő 40 fokos vízben ücsörögni valami különleges élmény lehet! Kedvem lenne kipróbálni... (mit nem...? :-))) )


Szerencsénk volt, az eső pont elállt arra a fél órára amíg pancsoltunk. Mikor újra rákezdett akkor elindultunk hazafelé. 



Egyébként van hideg vizes úszómedence és mindenféle spa szolgáltatás is aki több időt akar itt eltölteni, megteheti.

Nyitvatartás, belépők, egyéb info: Canadian rockies Hot Springs   vagy Parks Canada Radium Hot Springs 


Visszafele láttunk hegyi kecskéket és egy medvemamát a 3 kis boccsal. Itt döntöttem úgy, hogy nem elég a telefon, vennem kell egy fényképezőt :-(



a három törpe egyedül vágott át az úton, a mama békésen a másik oldalon legelészett

felmásztak a kidőlt fatörzsön és felmentek az erdőben a fenyőfák tetejére

aztán anyuka is követte őket

Felmászott értük és a bocsok azonnal lejöttek.
 Hogy a fenébe csinálja hogy ilyen szófogadók a gyerekei??
Visszafele még láttunk hegyi kecskéket, de olyan magasan voltak, hogy a telefonnal nem tudtam igazán behozni őket:

ezek nagy, hosszú bundájú kecskék, mások mint amiket a libegőnél láttunk


* Nem kell aggódni, jelentéktelen mennyiségű sugárzásról van szó:  kb fél órás fürdőzés 1.3 micoSv sugárzást jelent a vízből - csak összehasonlításképp: egy sima mellkasröntgen 0.02 milliSv 

2017. július 8., szombat

A Louise tavon kenuba pattantunk


A Banff Nemzeti Park talán legismertebb tava a Lake Louise ami nevét Luisa Carolina Alberta hercegnőről kapta, aki Viktória királynő negyedik lánya volt. 

Egy megolvadt gleccserből alakult ki, hihetetlen türkizkék színe a kövekről a vízbe sodródó pornak köszönhető. A tengerszint felet 1750 m magasan a havas hegycsúcsok között helyezkedik el. A vízben tükröződő Viktória-csúcs lenyűgöző látványt nyújt. Vizét a Bow folyó vezeti el. A tó partján található egy luxusszálloda, amit még a XX. század elején a Canadian Pacific Railway vasúttársaság építtetett. 



Banff felől a  Trans Canadian Highway-en kb 40 perc alatt érhető el. A Nemzeti Parkba való belépéskor elvileg belépőt kell váltani, de mivel idén 150 éves az ország, most mindenkinek ingyenes egész évre, csak egy kis kártyát kaptunk amit ki kellett akasztani a tükörre. 
Mi leálltunk egy parkolóban ahol ki volt táblázva hogy Lake Louise, onnan sárga iskolabuszokkal vittek fel minket a tóhoz. 



A buszok 15 percenként járnak és ingyenesek, ugyanúgy, mint ahogy a parkoló is. Az első megálló a falunál van, ahol éttermek és kütyüboltok vannak, itt ettünk visszafelé jövet, a második megálló pedig maga a tó. Ott rájöttünk, hogy nyugodtan fel lehetett volna jönni saját kocsival is idáig, igaz, parkolóhelyet találni nehéz lett volna, rengetegen voltak. Gondolom a lenti parkoló és a buszjárat ezért van rendszeresítve. 



A tó mellet több turistaút vezet, az eredeti tervünk az volt hogy sétálunk itt egyet, a tó hossza 2.5 km, tehát akár teljesen körbesétálva sem vészes. (Egyébként rengeteg lehetőség van a biciklizéstől a lovagláson át a kajak-kenuig, (hivatalos honlap a Banff&Lake Louise programokról és itt is )), akár a Moraine vagy az Agnes tó is megközelíthető a különböző útvonalakat gyalog/biciklivel bejárva. Télen a környék átalakul sí és snowboard paradicsommá, a tavon pedig korcsolyázni lehet. 

Amikor megérkeztünk kenuba pattantunk, nagyon élveztük. A víz jéghideg, nyáron sem több 4°C-nál, igyekeztünk nem beleesni :-) A kenuzás végére eléggé beborult, mi épp ki tudtuk használni az egy órát amit kifizetünk, de voltak akiket kihívtak a vízből a közelgő égiháború miatt. (Sajnos a sok felhő nem kedvez a fényképeknek, nem igazán látszik a tó igazi türkiz színe - na meg ezen a napon (is) csak mobilom volt a fotózáshoz :-( )






Sajnos az időjárás keresztülhúzta a számításainkat, jó kis vihar kerekedett, nagy zuhét kaptunk a nyakunkba, így a túrázásról le kellett mondanunk, bőrig ázni egyikünknek sem volt kedve. Ismét eldöntöttük, hogy Írországban veszünk egy normális vízálló bakancsot... Az eredeti tervet átírtuk és megkérdeztük a busztársaságnál az egyik alkalmazottat, hogy mit javasol, mit kezdjünk a délutánra fennmaradt szabadidőnkkel. Ő javasolta a fürdőzést, így kötöttünk ki Radium Hot Springsben...

Hajókázás a Minnewanka tavon


A Banff közelében van a Minnewanka tó, ami eredetét tekintve glaciális tó, azaz a gleccser jege megolvadt és a víz itt rekedt a sziklák között. A tó 21 km hosszú és 142 m mély, ezzel a kanadai Sziklás-hegység leghosszabb tava címet nyerhette el. Ásatások szerint a kanadai őslakos indiánok már 10.000 éve is itt éltek a tó mellett. 

Be lehet fizetni hajókirándulásra, mi meg is tettük: kb egy óra, az idegenvezető végig mesélt, bár őszintén szólva szerintem kihagyható program: bevisznek elég messze a tóba, de tulajdonképpen ugyanazt látjuk mintha sétálunk egyet a parton - persze hajóval gyorsabb. Állatokat nem láttunk, meg ha láttunk volna, akkor is messze lettek volna,a  hajó a tó közepén haladt. 

Sajnos az ég nagyon felhős volt, néha csepergett is pár szem eső, úgyhogy itt sem lettek olyan igazán jók a képek :-(

Íme a fotók:

itt kifejezetten szürkének néz ki a tó, pedig napos időben igazi türkiz színűek

ez a mókus a tóhoz vezető ösvény mellett eszegetett,
az egyik turista szerint a cég alkalmazottja, hogy a hajókirándulásra csábítsa a népet 





földrajzóra a természetben

így mozognak a lemezek

mi a hajó nyitott részébe ültünk, hogy ne az üvegen át fényképezzek, itt eléggé fújt a szél úgyhogy nyakig felhúztuk a cipzárt. 




A park mellett nagy ingyenes parkoló van, bár szinte dugig volt mikor mi érkeztünk. Kocsival könnyen megközelíthető, kb. 5 km Banff városától.

füsti fecske

Visszafelé pedig kisebb tumultus volt az út mentén, persze ilyenkor mindenki megáll. Namármost ha az első kocsi csak azért állt meg mert anyusnak pisilni kellett akkor pechje van mert tuti mindenki leparkol és élesre állított fényképezőkkel keresi a látnivalót :-))


Szerencsénk volt, nem anyus, hanem maci volt a málnásban: 




2017. július 7., péntek

Kanada: Banff


Célunk a Banff Nemzeti Park volt, Kanada 1885-ben elsőként nemzeti parkká nyilvánított területe. 
A Sulphur-hegység melegvíz forrásainak védelme érdekében hozták létre, azóta az UNESCO is a Világörökség listájára tette. Egyike a leglátogatottabb nemzeti parkoknak nem csak Kanadában, de világviszonylatban is. 

Banff városkája sokkal kisebb, amolyan tipikus turistacélpont, mégis (vagy pont ezért) sokkal jobban tetszett mint Calgary. A nyár rövid, max 3 hónap, ilyenkor a természetjárók lepik el a környéket, télen pedig igazi síparadicsommá alakul. 

Banff-ban volt a törzshelyünk, innen indultunk a kirándulásokra:

Banff városa
a városi park





sajnos a templom nem volt nyitva így belülről nem láthattuk

tetszettek a csatornafedők

a helyi temető

ilyenek a házak arrafelé

meg ilyenek

Egész évben karácsony!
Nyáron fura  volt az óriási karácsonyi boltban járkálni, de végül persze akaratunk ellenére mi is vettünk pár karácsonyfadíszt
Írországba jól jön majd...

Rocks & gems shop - minden ami kő, kavics, kristály...
dísztárgyak, ékszerek, óriási boltban megannyi gyönyörűség!

ametiszt cowboy csizma
Kár, hogy 7000 dollár...
még jó, amúgy sem férne bele a poggyászba :-) 

Sokat sétáltunk a környéken és a libegővel felmentünk a "kénhegyre". 

info, jegyek online, stb itt: Banff gondola 



A libegőnél időpontra adnak jegyet, alapból a felmeneteltől számítva 1.5 óra múlva van a visszaút (persze megkérdezik, hogy akarsz-e többet vagy kevesebbet, de ezt odalent látatlantban még nehéz eldönteni). Mi fent rájöttünk, hogy 1.5 óra édeskevés, már ha az ember nem épp csak le akar pillantani a magasból hanem sétálna is egyet. Több órát töltöttünk fent (gondoltuk ott csak nem maradunk, valahogy lehoznak, vagy legfeljebb legyaloglunk, vannak akik felfele is gyalog jönnek), de szó nélkül mehettünk visszafelé, senki nem nézte az időpontot. Fent van egy régi, ma már nem működő csillagvizsgáló és kutatóközpont. Építésének az volt a feltétele, hogy csak olyan magas lehet ami már nem látszik a Calgary toronyból. 

kilátás fentről


Elindultunk az ösvényen, mentünk pár km-t, de a barlangig sajnos nem volt időnk elmenni,
az oda-vissza már 16 km lett volna és ezt a napot nem így terveztük


egy mormota egyszer csak ott ült az út mentén

pózolt is :-)



próbáltam beazonosítani, ő talán a pika, amolyan kerek fülű hörcsögféle
nem ritka látvány, sok szaladgált belőlük




kanadai csíkosmókus

nagyon barátságosak (persze ennivalót várnak)
 annak ellenére hogy tilos etetni, biztos sokan adnak neki
 Azért belegondoltam, hogy a patkányokkal szegényekkel hogy kicseszett az élet : ha azok a szürke rágcsálók rohangálnának itt, akkor mindenki felháborodna, hívná a rágcsálóirtókat... ezeket meg mindenki fotózza, eteti... "Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél"

nem kövér vagyok, a bunda teszi...


szív alakú kő, nekem :-)




hegyi kecskék




a felvonó épületéhez jártak inni, talán a légkondi kondenzvizét isszák?


még most vedlik a téli bundát



Az állomáson kiállítóközpont is működik, több szinten mutatják be az itt élő állatokat, van filmvetítés a földrajzi viszonyokról és természetesen étterem, kávézó és ajándékbolt is. 


a legfelső emeleten

Banffban még a Bow Falls -hoz is elsétáltunk, nem túl tipikus módon ez egy alacsony, de széles vízesés. Érdekes a sziklás-hegységi kőzet ahogy a lemezek látszanak a felszínen. Kellemes, jól kiépített sétaút vezet a folyó mellett, sokan sétálgatnak errefelé.
Maga a Bow folyó öregebb mint a hegyek körülötte. Amikor a sziklák felgyűrődtek akkor kezdett el a folyó utat vájni magának a kövekbe. A neve onnan ered, hogy az itt lakók a folyó partján gyűjtöttek ágakat az íjak készítéséhez. 

a Bow vízesés


itt jól látszanak a kőzetlemezek

a sziklába kapaszkodva


itt is talált nekem egy pici szív alakú követ :-)