2013. augusztus 16., péntek

Váltsuk valóra az esti mesét! Keressünk kincseket Franciaországban :-)


Általában én szoktam olvasni az esti mesét, de néha Zsolti felvált engem. Ő viszont nem nagyon szokott könyvből olvasni, inkább csak mesél valamiről a gyerekeknek.
Ezen a bizonyos estén épp arról amiről akkoriban olvasgatott. Templomról, papról, elrejtett és megtalált kincsekről, rejtjelekről és kódokról ... Aztán a következő és az azt következő estén is kérték, hogy folytassa a mesét. És persze meg akarták találni az elrejtett kincset. Látni az ördögöt a templomban. Megfejteni  a kódokat...
Olyannyira belemerültek, hogy nem volt kérdés ezek után, hogy hol nyaralunk idén:
Irány Franciaország, a Pireneusok!



És hogy mi is a mese?
Hol volt, hol nem volt ...
Az üveghegyen A Pireneusokon túl élt egyszer egy fiatal pap, úgy hívták, hogy Bérenger Sauniere.


 Igen, Sauniére, pont úgy ahogy a Da Vinci kódban a nagymestert. Nem véletlen, hiszen állítólag a pap ismerte a grál titkát. ;-), a sztori pedig többek között Dan Brown-t is felvillanyozta. 

könyvek a témáról:


A Da Vinci kód filmváltozatában a 46. perc 13. mp-énél a borosüveg címkéjén a Rennes-le-Chateu -i vár látható:




A helyszín Rennes-le-Chateau, és történetünk 1885-ben kezdődik.



Egy egyszerű kispap érkezik a poros "Isten háta mögötti" kis faluba. Pár évvel később érdekes tekercsekre bukkan a templom oltárának tartóoszlopában. Hogy pontosan mit rejtettek a tekercsek, senki nem tudja. De ettől kezdve furcsa dolgok történnek a faluban. Először is a pap házvezetőnőjével esténként nekiáll átrendezni a temetőkertet. Felássa a sírokat: egyeseket áthelyez, másokat teljesen megsemmisít. Majd belekezd a templom felújításába. Lépésről lépésre követi a munkálatokat, egyes szakaszokat saját kezűleg végez. Szokatlan módon dekorálja a templomot. Párizsba jár, és befolyásos emberekkel kerül kapcsolatba. Csodálatos birtokát egzotikus növényekkel ültette tele, külön könyvtárszobája volt egy toronyban különleges könyvekkel, és a templom oldalában is volt egy pici helyiség, amely érdekes módon pont egy kút aknája fölé épült, mely a mélybe vezetett... Állítólag egyenesen a templom alatti kriptába.

a templom makettje

Sauniére birtokának modellje



Az egyház nagyon nem nézte jó szemmel a tevékenységét, a falu lakói körében azonban köztiszteletnek örvendett.



Titkát magával vitte a sírba. Bár állítólag halála előtt meggyónta őket, de ez a gyóntató papot annyira megdöbbentette, hogy rémülten rohant el, megtagadva a halottól az utolsó kenetet.
Azok, akik valamilyen módon kapcsolatba kerülhettek a titokkal, szinte mind rejtélyes körülmények között haltak meg.
Egyesek úgy vélik, a pap jeleket, útmutatásokat hagyott hátra a templomban és az épületekben, hogy az arra érdemesek, akik képesek lesznek megfejteni a kódokat, szintén hozzáférhessenek a titokhoz.

S hogy mi a titok, mik azok a híres kincsek? Csak találgatni tudunk. egyesek szerint anyagi javak: drágakövek, ékszerek, a vizigót királyok kincsei tették gazdaggá a papot (kérem szépen, még Budapesten is volt számlája), melyet a környékbeli sírokban talált. Mások egyházi titkokra gondolnak, melyekkel zsarolhatta a katolikus egyházat. A Sion rend titkos társaság is belekeveredett a történetbe, állítólag ők álltak a titkot ismerők meggyilkolásának hátterében.

Erre még jó ideig nem fog fény derülni, de tény, hogy a pap enyhén szólva is szokatlan módon díszítette a templomot és építette a környező épületeket.

A kincs "szaga" pedig kincsvadászok millióit vonza évente a környékre a titok megfejtésének reményében.
Január 22-én, Saunier halálának napján kivonulnak a rendőrök a templom védelmében, mert a kincskeresők, titokfejtők ellepik a környéket. Sajnos valóban van ok a fegyveres védelemre, többször megrongálták, ellopták a szobrokat, oszlopokat, sőt, egy kutatócsoport szó szerint elkezdte aláaknázni és berobbantani a templomkertet, hogy lejuthassanak az állítólagos kriptába. Az épületek azonban elkezdtek megsüllyedni és az önkormányzat betiltotta a további kincsvadászatot.

A falu határában egy tábla fogad minket:
Mindenféle ásás tilos :-)



Azért minket nem olyan egyszerű ám elrettenteni!
Kincsvadászatra fel! :-)

2013. augusztus 6., kedd

Staycation

Pár évvel ezelőtt hallottam először ezt a kifejezést, kb. annyit jelent, hogy otthon nyaralni. 
Tulajdonképpen 4 éve lakunk a tengerparton, miért is ne próbálhatnánk ki ezt is? :-)

Idén nekem csak 16 nap szabim volt a nyárra így nem utaztunk haza, elmaradt az Európa-körút. Lett helyette más, többek közt egy hét itthon. Nem bántuk meg :-)

Először is a lányok már rég kitalálták, hogy afro-frizurát szretnének, nos ezzel megvártuk a suli végét (bevallom nekem annyira nem tetszik) , de rögtön az első nap kimentünk a parti sétányra és megcsináltattuk. Persze egyből közöltem a nővel, hogy nem vagyok turista, így azonnal kevesebb mint felére sikerült lealkudni :-)



Másnap elmentünk a Terra Mitica Parkba, egyszer a másik blogon már írtam róla  (Terra Mitica - Benidorm). Régóta halasztgatjuk ezt is, bevallom, semmi kedvem nem volt a kígyózó sorokhoz és félórás-órás várakozáshoz. 



Mikor odaértünk, akkor döbbentem meg: a válság ide is elért: nemhogy sorok, de szinte miénk volt  a park. A legtöbb helyre semmit nem kellett sorba állni, sőt, volt ahol még arra vártunk, hogy mások is jöjjenek. Ez egyrészt jó, hiszen a csajok százszor is lecsúszhattak/végigmehettek valamin, viszont azért szomorú, hiszen ha nincs vendég nincs pénz a felújításra és pár év alatt szépen le fog amortizálódni az egész. Ráadásul valahogy a hangulat sem ugyanaz :-( 
Ettől függetlenül viszont tényleg nagyon jó volt, ráadásul egy belépővel két egymást követő napon be lehet menni , úgyhogy dupláztunk. És mivel már nagyok a lányok mikor én belefáradtam csak leültem kint és ők egyedül is mehettek :-)

ide feljöttünk

hogy aztán innen lecsússzunk 

gyerekkorom óta fóbiám van a dodzsemtől de úgy látszik nem örökletes :-)

Tematikusan az ókori Róma, Görögország és Egyiptom mitológiájára épít


a részletekre is ügyelnek, ez pl. az egyiptomi wc

A nap végén a legjobb csobbanni egyet 




Egy napot a helyi aquaparkra (Aquopolis Torrevieja) szántunk. Ciki, de itt sem voltunk még a 4 év alatt. Kár, mert tényleg jó hely, még én is élveztem, pedig nem vagyok nagy vízkedvelő :-)
Persze a legjobb helyekről nem készült fotó mert féltem, hogy vizes lesz a gép. Szerencsére itt sem kellett sokat sorban állni, bár itt azért elég sokan voltak. 







A maradék pár napban pedig napfény, pálmafák, homokos tengerpart, medence, fagyi, saláták és jéghideg üdítők - kell ennél több? :-)