2018. június 23., szombat

Már megint egy véletlen: most épp Dániában jártunk


Amint az kezd körvonalazódni a blogból, idén kicsit túllőttünk a célon utazásügyileg...

Az a helyzet, hogy kb. csak a skóciai síelés és a görög családi nyaralás volt betervezve, illetve a nyárra egy családlátogatás Magyarországra. Aztán még beütött a spanyol hazaút is az adóbevallás,  papírmunkák miatt, egye fene, menjen az egész család. 

Azonban menet közben vérszemet kaptunk az itteni sokkal rugalmasabb munkaidő és a napokban  mérhető szignifikánsan több szabadság miatt, illetve, hogy a konferenciákra is kap Zsolti néhány extra szabadnapot. Így került Mallorca és Athén is a listára tavasszal. 

Aztán egyszer csak kapott a Zuram egy e-mailt, amiben "a megbeszélteknek megfelelően" küldték a programot és az előadásának időpontját és helyszínét a koppenhágai Euroanaesthesia konferenciára. Visszaírt, hogy ez csak valami tévedés lehet, egyrészt vele senki semmit nem beszélt meg, másrészt meg ő sebész, nem anesztes, bocs. Egy-két oda-vissza mailből kiderült, hogy bizony itt róla van szó, csak aki beajánlotta előadónak az biza elfelejtett szólni neki. 
Bocs. 
Először kiakadtunk, hogy na ne már, aztán győzött az utazás szeretete és a kalandvágy: még sosem jártunk Dániában. Hát legyen :-)



Persze ilyenkor a következő kérdés mindig az, hogy de akkor mi lesz a gyerekekkel?
(Az, hogy ő megy én én meg maradok a gyerekekkel az szóba se jöhet egy ismeretlen célállomás esetén. :-) )
Itt nincs a szomszéd utcából/városból ugrasztható nagymama aki átjönne a hétvégére, hogy vigyázzon rájuk. Vagy kiutaztatunk valakit a családból, vagy visszük a gyerekeket is magunkkal.
Ugye mondanom sem kell, az a "csak 3 óra repülővel" az egy egész napot jelent: felmenni Budapestre a reptérre, ott becsekkolni, aztán 3 órát repülni, és onnan még másik hármat hozzánk kocsikázni. Ha nincs késés erre akkor is rámegy az ember napja. Mivel árban szinte nincs különbség, hogy egy-két nagyszülő ide vagy a két gyerek oda, úgy döntöttünk, hogy nem túráztatjuk a nagyikat, inkább jöjjenek a gyerekek velünk. Amúgy is célul tűzték ki, hogy annyi országban akarnak járni ahány évesek, így ezzel meglesz a 13., erre az évre teljesítve (a nyáron még túl is szárnyalják). 

Mielőtt bárki azt hinné, hogy nekünk ezeket az utakat gyógyszercégek vagy akárkik is fizetik, ki kell ábrándítsam: nem mondom, hogy nem volt még ilyen, de egyáltalán nem jellemző. Ha meghívott előadó akkor érezze megtisztelve magát, meg legalább nem kell regisztrációs díjat fizetni a konferenciára (ez mondjuk nem kevés, egy-egy orvosi kongresszus átlagosan 3-500 Euro között mozog), ha csak spontán maga dönt úgy, hogy visz egy előadást vagy posztert akkor még ezt is ki kell csengetni. Márpedig ha valaki tudományos karriert akar, akkor ezek szinte kötelezőek.
A konferenciához pedig el kell utazni, így a regisztrációs díjra jön a repjegy (persze nem akkor  amikor akciós, hanem amikor a konferencia van), szállás, amikhez a kórház van, hogy ad egy limitált hozzájárulást, de ez éves fix keret és bizony hamar a nyakára lehet hágni (és persze családi függelékekre nem vonatkozik). Mondjuk nem panaszkodom, a magyar kollégák még sokszor ennyit sem kapnak a munkahelyüktől.

Mindenesetre már csak ezért is jövőre sajna vissza kell fognunk magunkat :-( 

Szóval röviden ennyi, így kerültünk június elején Dániába. 

Mivel a repülők déltájban jöttek-mentek így az oda-és visszaút is kb. elvesztegetett nap volt.
Első délután Zsolt kb. a reptérről a konferenciára ment, épp csak odaért az előadására (de az a jó a saját előadásban, hogy nem kezdik el nélküle 😄), mi pedig a gyerekekkel miután lepakoltunk a szállodában a Tivoli kertbe vettük az irányt. Ez a világ egyik legrégebbi vidámparkja. A "kenyeret és cirkuszt a népnek" elvet követve épült: amíg a nép szórakozik, nem jut eszébe lázadozni. Ha jobban belegondolunk ma is érvényes ez...

A csajokkal amúgy is másképp kell szervezni az ilyen városlátogatásokat: őket még nem nagyon hatják meg a klasszikus látnivalók, mindig be kell iktatni valami "ifjúsági programot", ami esetükben lehet biciklizés, vidámpark, strand, mozi, de akár egy kedvenc kávézó, sütiző vagy gyorsétterem is (vagy akár ebben a sorrendben mind :-) )

Mivel Zsoltit a vidámpark hatotta meg legkevésbé ezért ide nélküle mentünk. Sosem mondom meg a gyerekeknek előre a programot, egyrészt, mert rajtunk kívülálló okok miatt is változhat, és nem szertnék "de Anya, megígérteeed"-et hallgatni, másrészt ha azt mondom, hogy négy templomot és három várromot fogunk megnézni, akkor nagyobb az öröm, ha mégis valami érdekesebb helyre lyukadunk ki. És utána már nem is bánják a templomokat :-)

Tivoli Gardens

A Tivoli Gardens vidámpark idén volt 175 éves, ezzel a világ második legrégebbi vidámparkja címet nyerte el (a legrégebbi szintén Dániában, 1583-ban nyílt meg).



Gyerekeknek mindenképpen a kombinált full extrás belépőjegyet érdemes megvenni, már amennyiben nem félősek vagy tériszonyosak. Ezzel olyan karszalagot kapnak amivel mindenre korlátlanul felülhetnek. Szülők vérmérsékletüktől függően választhatnak, én csak olyanra vagyok hajlandó felülni ami
1. nem zuhan le alattam
2. nem fordulok benne fejjel lefelé
3. és úgy általában, rókát csak az állatkertben vagy az erdőben szeretnék látni.
Ezzel, mondanom sem kell, jelentősen limitáltam a lehetőségeimet...







Ennek ellenére elveimet feladva az egyik hullámvasutat kipróbáltam: ilyen virtuális micsodás szemüveget tesznek az emberre (már ha kéri, a full extrás jegyben benne van az ára, egyébként ezért külön fizetni kell) és abban egy sárkányos filmet vetítenek: a sárkányokkal harcolunk, a hátukon repülünk, aztán a mélybe zuhanunk, miközben végigmegyünk a hullámvasúton. Nyilván egy-két perc az egész, de nekem sokkal hosszabbnak tűnt. Viszont hogy nem a valódi mélységet látom magam előtt, nem is olyan rémisztő. Mondhatni még tetszett is! A csajok persze mindenre többször is felültek, szerencsére a park éjfélig nyitva, úgyhogy az időbe belefért.


Érdekes, hogy gyerekkoromban megőrültem volna az ilyenekért, most meg csak ne kelljen felülni rá... Öregszem...?😕

Volt még Andersen műveit bemutató kisvasút:


és egy Akvárium is. Az állatok mindig nyerők, úgyhogy itt is sokáig nézelődtünk:


A parkban pedig kacsákkal találkoztunk:

A kacsacsaládot órákig tudnám nézegetni

a mama nagyon vigyázott a kicsikre, de azért egy óvatlan pillanatban megleshettem őket :-)


Másnap Zsolti is csatlakozott hozzánk, együtt indultunk Koppenhága felfedezésére. De ez már a következő posztba fér csak bele...

2018. június 21., csütörtök

Gyerekszáj


Hosszú kocsiút, utódaim megőrjítenek a "mikor érünk már oda?" kérdéseikkel. Gondoltam egy kis játékkal elüthetjük az időt:

Én: - Barkochbázzunk?
Gyerekek:  (kevés lelkesedéssel): - Aha.
Én: - Gondoltam.
Gyerek: (unottan): - És mi az?


Athén egy-két napban

Athén egy hosszú hétvégi városlátogatásra ideális, egy-két nap alatt felfedezhető.  Mi ugyan hármat is elbóklásztunk, de igazság szerint amit éredemes itt megnézni az egy napba is belefér, kettőbe pedig már az is amit nem... De legalább akkor nem kell lejárni a lábunkat. :-)

Természetesen a domb tetején álló fellegvár, az Akropolisz az, amit mindeki látni akar (UNESCO Világörökségi helyszín), érdemes reggel még a turistacsoportok előtt itt kezdeni. Az Akropolisz múzeummal szembeni alsó bejáratnál állítólag rövidebb szokott lenni a sor, nekünk így májusban konkrétan senki nem volt előttünk. (Augusztusban ezt majd frissítem...)

Akropolisz



Pallas Athéné temploma, a Parthenon
Sajnos ezt is lerombolták, a régészeknek hála hogy sikerült újjáépíteni és mi is láthatunk belőle valamit.
A szobordíszek - sok más ókori görög emlékhez hasonlóan - a londoni British Múzeumban vannak - és folyamatos alkudozások tárgyát képezik Anglia és Görögország között. 

mintha Lego kockákkal pótolták volna, nem?
itt felidézhettük a görög oszlopfőkről tanultakat
ez itt a ion 

ez pedig a korinthoszi
Erekhtheion templom


az eredeti szobrok a múzeumban találhatók
Niké temploma - ezt anno a törökök lőszerraktárnak használták, fel is robbant annak rendje-módja szerint.
Amit mi látunk az csak az újjáépített másolat 



a legrégebbi, még ma is működő ókori kőszínház






A kombinált belépő a legtöbb ókori nevezetesség árát tartalmazza. Ha az Akropoliszon kívül csak egy dolgot néznék meg, az az Ancient Agora lenne, ide viszont 8 Euro a felnőtt belépőjegy, tehát szinte mindegy, hogy külön veszem meg, vagy a kombinált jeggyel együtt. Ha valaki sokallja az Akropolisz 20 Euros jegyárát akkor a mellette levő dombról jó kilátás nyílik rá, és a legtöbb, belépőjegyben foglalt műemlék kívülről is tökéletesen látható: bár kerítéssel vannak körülvéve, ezek csak rácsok amik különösebben nem zavarják a kibelátást. 

Akropolis belépő 20 Euro, kombinált jegy 30 Euro





A Római Forum vagy a Hadriánusz könyvtár konkrétan kívülről is ugyanannyira élvezhető. 

Hadriánus császár igen kedvelte a görögöket, sok épületet emeltetett és maga is tanult görögül, illetve ő volt az első római hadvezér aki szakállt növesztett. Könyvtára messze földön híres volt. 

Ennek van a legrövidebb nyitvatartása, aki mégis közelről szeretné megnézni magának, igyekezzen 

Mivel akkoriban még sem netről nem lehetett letölteni, sem könyvtárközi kölcsönzéssel kikérni a papirusztekercseket, könyvekbe leírt ismeretanyagot, sokan érkeztek ide hosszabb-rövidebb időre, hogy tanulmányozzák ezeket. Nem csak a mai értelemben vett könyvtár, hanem inkább amolyan kulturális központ volt, ahol a tudósok megvitathatták a kor fontos felfedezéseit, dilemmáit, a műveszek pedig szobraik, festményeik révén képviseltették magukat. 






több teknőst is láttunk amik csak úgy bóklásztak szabadon a parkokban

Hadriánius kapuja egy forgalmas út mellett áll, nem igazán illik a környezetébe (vagy inkább a környezet a kapuhoz), 






de ha itt tovább sétálunk akkor láthatjuk az olympiai Zeusz templomának földi maradványait. Az az igazság, hogy valamikor sokkal nagyobb volt mint azt első blikkre gondolnánk az alapján a néhány oszlop alapján, ami megmaradt belőle. Inkább csak a képzelőerőnkre meg a kitett információs táblákra hagyatkozhatunk ha el akarjuk képzelni valódi szépségét és monumentalitását. Szintén nem sokat veszít aki csak kívülről les át a kerítésen. 


óriási templom volt, de csak ez a pár oszlop emlékeztet rá





Az oszlopokat gyűrűkből állították össze.
Ezek minimális elmozdulásra képesek voltak így jobban ellenálltak a földrengéseknek.


A Romai Agora (vagy forum) a könyvtártól nem messze található. 



A legrégebbi ógörög meteorológiai állomás: oldalain 2 napóra, és egy vízóra mutatta az eltelt időt
Merthogy éjszaka a napóra nem működik, azt meg mégis jó volna tudni, hogy mikor lesz már reggel, nem? 
Nos, este valahogy az Akropolisról levezetett vizet feljuttatták a tetőre, ami egy vékony csövön lassan leszivárgott a torony alján levő kádba. Ha a pontos időt nem is tudták belőle megmondani, azt a kádban levő vízszint alapján ki tudták számolni, hogy hány óra telt el sötétedés óta. Állítólag elég bonyolult fogaskerék-rendszer és úszó vitte át a vízszintet az órákhoz és így mutatta az esteledés óta eltelt időt.
A nyolcszögletű, márványból épült szél torony, a 8 szél relief-jével

Valamikor egy Triton alakú szélforgó is volt a tetején, azt azonban valaki meglovasította....
Ennek következtében Athénra soha nem látott hőség köszöntött: korabeli módszerek szerint ennek elhárítására fekete hajú szüzet kellett áldozni a templom tövében. Ahelyett, hogy csináltak volna egy másik szélkakast...

szintén 3-kor zárnak

Ami nekem legjobban tetszett az az Ancient Agora (Ókori Piactér), még talán az Akropolisznál is jobban. Ez volt a város társadalmi, kereskedelmi központja. Tv, internet és újságok híján itt gyűltek össze, hogy meghallgassák a híreket, a vitaműsorokat, vagy épp az új rendelkezések kihirdetését. Sportműsoroknak és vásároknak is helyt adott, itt volt a városi pénzverde is. Érdemes a múzeumi részben kezdeni (ami egyébként kb. a világ legrégebbi bevásárlóközpontja is: ebben az épületben két szinten voltak a különböző árusok, akik itt a kis boltokban pakolhatták ki a portékájukat. 





valahogy így nézhetett ki fénykorában



A kertben is érdekes sétálni, sok ókori szobor, oszlop, épület maradványára bukkanhatunk és a Hephaistos temploma szinte eredeti állapotában szintén itt található. 
A régészek sokáig gondolkodtak, hogy vajon mit keres a tűz, a kovácsmesterség istenének a temploma itt, az Agora közepén. Nem volt egy jelentős isten, mégis igen komoly templomot emeltek neki. Arra a következtetésre jutottak, hogy biztosan erre laktak a város kovácsai, akik a háborúhoz és a mindennapi élethez is elengedhetetlen szerszámokat, vérteket készítették, illetve a bozóttüzek is veszélyesek voltak akkoriban:így aztán illett jóban lenni a tűz istenével. 

Hephaistos temploma









A modern stílusban épült (és szerintem környezetébe egyáltalán nem illő) Acropolis múzeumba külön belépőt kell váltani.

Új Akropolisz Múzeum - a régit kinőtték 


Az ásatások során talált szobrok, oszlopok, edények, pénzérmék vannak itt kiállítva. Innen tudtam meg, hogy a legtöbb szobor szép színesre volt festve, csak az idő vsfoga a legtübbjüket erősen megkoptatta. A hódítók elől menekítve a föld alá ásták egy részüket, ezt találták meg a régészek és ezek alapján rekonstruálták a leletek egy részét. 

Acropolis Múzeum 

Az eredeti, restaurált karyatidák (a jobb hátsót egy világháborús bomba lőtte szét)




Az első újkori Olimpia tiszteletére épített márvány stadionba is betértünk. Fentről átláthatjuk az egész sportpályát, lent pedig akiknek kedve szottyan futhatnak is egy kört a híres sportolók nyomában.
Van egy kisebb múzeum is az olimpiai játékok emlékére, sportrajongók előnyben, engem ez annyira nem hatott meg. 







Nem messze a Stadiontól vannak a követségi épületek, akik nem érnek rá vagy épp lekésik a vasárnapi őrségváltást a parlament előtt, néhány katonát itt mindig elcsíphetnek amint lábemelgetve masíroznak. Mi valami díszszemlébe is belebotlottunk, bár egy idő után a biztonságiak kijjebb tessékeltek, meg nem is volt türelmem kivárni, hogy kinek a tiszteletére sorakoztak így fel a katonák, de azért érdekes volt látni a vörös szőnyeget és a fontoskodó vezetőket. Az egyik öreg egy kisollóval ugrált a katonák között és vagdosta az egyenruhról kiálló cérnaszálakat, úgyhogy biztos valami nagy fejest várhattak. 








Belefutottunk egy nemzetközi katonazenekari koncert főpróbájába is:


és láttunk görög táncházat egy étteremben, még szirtakit is táncoltunk a Zorba zenéjére.



És hogy ne csak az ókori görög romokról essék szó:
a legnagyobb görög keleti templom az óváros, a Plaka peremén:

Metropolitan katedrális
72 lebontott templomból összeherdált márványlapokból és oszlopokból építették a 19. században


csak a legnevesebb és legbefolyásosabbaknak adatik meg itt a templomi esküvő







mellette

Szt. Eleutreiosz temploma, avagy a 'Kis Metropolitán', bizánci stílusban, a 12. századból



És még néhány kép amit a bóklászás közben készítettem:

A piac, itt lehet bevásárolni a szuvenyíreket, de éhen halni sem hagyják az embert:








A muszlim mecset sajnos most nem volt látogatható




Zappeion











A Parlament épülete a Síntagma téren

Katonai múzeum
- nem mentem be, de előtte is sok repülő van kiállítva



Orosz Ortodox templom



Egyetem

Nemzeti Tudományos Akadémia

Néhány klasszicista épületet is találni
- a városi könyvtár








Persze nem mondom, hogy ne lenne még mit felfedezni a görög fővárosban, biztos az augusztusi utunk során is találok egy-két érdekességet, de azt hiszem 2 nap alatt a lényeg bejárható, a többi pedig csak ízlés és érdeklődés kérdése.