2017. április 16., vasárnap

A córdobai Mezquita


Nem hagyhatjuk úgy itt Spanyolországot, hogy nem néztük meg Andalúzia legfontosabb városait, Córdobát és Sevillát. 

Mikor sikerült pár napot egyben összehozni - hogy én is szabadon legyek és Zsolti is velünk tudjon jönni -  kaptuk magunkat, a gyerekeket kivettük az iskolából (nem csak a tankönyvekkel okosodik az ember), és kirándultunk egyet.


Córdoba Andalúzia egyik nagy városa, tartományi székhely, a X. században a világ egyik legnagyobb városa volt. Rómaiak, vizigótok majd a mórok foglalták el, az Umayyad Kalifátus fővárosa lett. Ez hagyta a legmélyebb nyomokat az építészetén hiszen itt található az egyik legnagyobb fennmaradt mecset Európában, az Al Ándalus szimbóluma : a Mezquita.


Szent Katalin kapu



 a Megbocsátás kapuja

Belépve először a narancsudvarra jutunk, ahol a sok narancsfa és pálma között a rituális mosdáshoz használt kutakat találjuk, majd miután kicsit bóklásztunk a fák között megvettük a jegyeket a mecsetbe és a toronyba (a toronyba fél óránként indulnak csoportok, mi 1.5 órát hagytunk a mecsetre és kellett is, óriási nagy épület (valahol azt olvastam, hogy kb. 2.5 hektár, vagy ha jobban tetszik 1.5 focipálya, ha igazán szemléletes akarok lenni).

narancsudvar,  pálmákkal és ciprusokkal


Furcsa érzés bent sétálgatni: eredetileg keresztény templom volt, majd a mórok hódítása alatt átépítették iszlám mecsetté. A katolikus királyok visszahódították a területet és juszt is keresztény templomot csináltak belőle: a közepén levő udvart szinte teljesen beépítették és katolikus katedrálist húztak fel benne. 

(Akkor most lehet azon vitatkozni, hogy a keresztényeké volt és a mórok tették tönkre, vagy a ma is látható rész inkább iszlám eredetű és a keresztények tolakodtak bele - a tipikus tyúk vagy a tojás esete...)


A felülnézeti képen jól látszik hogy tolakodott középre a katedrális (kép innen)



A torony kicsit elcsúszott a centrumtól melynek az az oka, hogy a mecset több részletben épült, a torony építésének pillanatában még középen volt, aztán a későbbi bővítések miatt lett aszimmetrikus.




Mivel a nagyobb része mégiscsak egy különleges és egyedi iszlám mecset, nekem elég barbár dolognak tűnik, hogy egy katedrálist rittyentettek a közepébe (nem vagyok vele egyedül, V. Károly is ezt mondta (igaz, ő maga adta meg az engedélyt az építésre, hmm késő bánat), viszont ha azt nézzük, vallásháborúk ide vagy oda, a legfontosabb a tolerancia: jól megfér egymás mellett az iszlám és a keresztény, ezt a tanulságot azt hiszem sokan mások is levonhatnák napjainkban...

Akármennyire is ismertük képekről, bent lenyűgöz a látvány. Az oszloperdőkben bolyongva szinte végtelennek tűnik az egész... A gyerekek pedig boldogan fedezték fel a tankönyvekből ismert képeket, a mudéjar építészet jellegzetességeit (Kizárólag Spanyolországban létező művészeti stílus, a keresztény és iszlám építészet egymás mellett éléséből és egymásra hatásából alakult ki:  patkó alakú boltívek, gazdagon díszített, csipkés gipsz és fa berakások, gyönyörű falicsempék*, kazettás mennyezet. Jellegzetesek a szögletes (4-8 szögletű) tornyok, melyek nem hiányozhatnak egy mecsetből sem).

bármerre fordulunk, oszlopok vesznek minket körül

eredetileg több mint 1000 oszlop tartotta a tetőt




A kettős boltívek a tető óriási súlyát hivatottak az oszlopokra levezetni, az oszlopok érdekessége pedig, hogy szinte alig lehet egyformákat találni: ennek az az oka, hogy akkoriban építőanyag híján a régi épületek maradványait használták fel, többek közt a római korból maradt márvány, gránit, onyx oszlopokat: ha túl magas volt lesüllyesztették a földbe, ha kicsike akkor toldottak hozzá, míg végül egyforma magasságot értek el.


tarka oszlopok







A Mihráb egy jelképes kapu, az Allah előtti leborulás színhelye (itt a muszlimok közvetlenül imádkozhatnak az istenükhöz). Eredetileg egy egyszerű fülkeszerű helyiség volt, azonban Al Hakim valami egészen csodás újítást vezetett be: 150 tonna, arannyal futtatott mozaikkal rakatta ki a falakat, ezzel téve káprázatossá, ragyogóvá a helyet. Tájolása állítólag eltér a szokásos mekkai iránytól, de a miértre konkrét magyarázattal nem tudok szolgálni.

a Mihráb




A mecsetek eredetileg imahelyek voltak, később azonban amolyan közösségi helyekké váltak ahol az emberek találkoztak, eszmét cseréltek, illetve I. Abd al Rahman idején a córdobai mecset adott helyet az egyetemnek is, itt folyt a tanítás. Fontos zarándokhelynek is számít: azok, akik nem tudnak Mekkába ellátogatni, hivatalosan is leróhatják a zarándoklati kötelezettségüket** a córdobai mecsetben. 

Fénykorában a hely szellős és világos volt, oldalain a kapukon betört a napfény, az oszlopok között a fények-árnyak játéka tette még varázslatosabbá,  misztikusabbá a helyet. Aztán jöttek a katolikusok és a kapukat befalazták, bennük kápolnákat alakítottak ki, ezáltal a hely sokkal sötétebb, hidegebb lett :-( Most lámpákkal világítják meg a teret, hogy mégis ne vesszünk el a sötét rengetegben, de ez, valljuk be, - szó szerint - nem az igazi.

nyugati oldali kapuk: ezek szebben díszítettek mint a keleti oldal, nem hiába idenézett a kalifa palotája 


régen itt áradt be a fény ....



Aztán egyszer csak, gyakorlatilag észrevétlenül, bent termünk a templomban: 




Mivel számunkra a mecset volt az igazi érdekesség, a katedrálisról nem írok sokat, beszéljenek a képek, aztán mindenki maga döntse el, milyen hatást gyakorol rá ez a kettősség. 

a katedrális a fenti ablakoknak köszönhetően sokkal világosabb -
ez csak véletlen,
vagy a lenti kapuk bezárásával és ezzel a mecset sötétbe borításával is a katolikus egyház elsőbbségét kívánták hangsúlyozni...?


mudéjar és gótika kettőssége




kicsit olyan tudathasadásos érzést kelt a feszület a mecset boltívei között...

itt pedig bibliai jelenetekkel díszítették a boltívek alatti részt




Córdoba többi szépsége a folytatásban következik...



* Sok magyar szövegben olvasom az "azulejo csempék" kifejezést. Nem tudom, hogy a művészettörténészek  hivatalosan így különböztetik-e meg ezeket a típusú csempéket más csempéktől, vagy csak simán egy félreértésről van szó, de az "azulejo" szó spanyolul egyszerűen csempét jelent. Nem csak ezeket a csempéket, azt is amit tegnap rakattam fel a fürdőszobába. Az "azulejo csempék" tehát "csempe csempék" - felesleges duplázás...

** az iszlám vallás 5 alappillérének egyike, hogy minden muszlim hívőnek (amennyiben megteheti)  életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába a Szent Mecsethez , méghozzá a Koránban megadott időpontban. 

2017. március 9., csütörtök

Síelés 2017


Most tanúi lehetünk azon különleges és ritka pillanatnak, hogy nagyjából valós idejű blogírást folytatok :-) 



Február végén pár napra elmentünk síelni, a szokásos helyünkre, Teruel mellé.



kár hogy a fényképezőm az út előtt meghalta magát, telefonnal nem tudtam jobban ráközelíteni,
de az ott valamiféle két párosujjú patás :-)

Mondjuk mivel október végén ügyesen kettészakítottam az egyik térdszalagomat*, a traumatológus még nem engedett sílécre állni, úgyhogy idén ez nekem kimaradt. Azért a lányok emléket állítottak nekem, az egyik pályát rólam nevezték el: "Tudod, az ahol anya a múltkor elesett**" -  hmmm....

Olyan szempontból is jó volt ez, hogy kicsit az apjukkal lehettek a gyerekek, mostanában úgyis olyan kevés időt tudnak együtt tölteni. Nagyon jól elvoltak, apuka csillagos ötösre menedzselte a két manót a pályán.





Az első nap elkísértem őket, lássak már én is egy kis havat, na meg lőttem pár fényképet, aztán maradtam az apartmanban és próbáltam behozni a lemaradásomat a munkáimban, mondanom sem kell, olyan ez mint hóesésben havat lapátolni ...

Aztán ha nagyon eluntam magam akkor elmentem kincset keresni, hármat találtam is nem túl messze tőlünk. 





* Azt hiszem nem írtam róla, pont a londoni utunk előtt történt, egészen pontosan indulás előtt egy nappal, úgyhogy mivel nem akartam tönkretenni a csajok szülinapi ajándékát, nem mondtuk le az utat, térdrögzítőben róttam a km-eket...  ha meg már ezt megtettem akkor ehhez képest dolgozni járni piskóta, nem is mentem táppénzre (az orvos mindig a legrosszabb beteg) - nem csoda, hogy azóta sem gyógyult meg rendesen...

** A vállamból két éve az egyik lejtőn legurulva törtem le egy kis darabkát, nem volt nagyon vészes,  2 hónapig elvoltam vele, csak nem javult , ránéztünk, aztán összeszegelték :-) de azóta is emlegetik a lányok, illetve ha valaki nagyot zakkan valahol akkor "úgy síel mint anya". Azért örömmel tölt el, hogy ekkora etalon vagyok a gyermekeim szemében :-))

2017. február 18., szombat

Karácsony, szilveszter és ami a kettő között történt...


Csak egy zanzásított képes összefoglalót készítettem azokról a helyekről ahol most télen jártunk, már mindegyikről írtam korábban. 



Elvittük a lányokat is a Slieve Legaue szirtjeihez: most nem esett és köd sem volt, de úgy fújt a szél hogy majdnem elvitt minket. Ez nem tántorított vissza attól, hogy tovább haladjunk mint a múltkor és feljebb is jutottunk. Ha egyszer még a szél sem fog fújni, biztos még tovább merészkedünk. Bár most is inkább a sártócsák és a cipőnk/csizmánk miatti aggodalmunk tartott vissza...
Ha kiköltözünk be kell szereznünk mindenkinek egy jó túrabakancsot....

Slieve Legaue
nagyon fújt a szél, be kellett öltözni






fent a gerincen




naplemente

Jártunk együtt is a Glenveagh nemzeti parkban, kár hogy télen korán sötétedik:








És a legfontosabb hogy együtt ünnepeltük a karácsonyt:

az csak később tűnt fel, hogy a csúcsdíszünk önkényuralmi jelkép,
egy nagy vörös csillag lett...
A póló felirata szerint: Best Gift Ever
Az eddigi legjobb ajándék : mobil

A lányok megkapták az első mobiljukat. Az ő sulijukban még nem volt olyan nagy divat, hallottam olyan "rémtörténeteket", hogy otthon már 7-8 éves gyerekek kapnak telefont. Mivel most már elég nagyok és többször maradnak egyedül, szükségük van rá, engem is megnyugtat. Ráadásul a whatsapp a legjobb módszer arra, hogy magyarul írjanak néha, amúgy rá nem venném őket ilyesmire. Igyekszem kijavítani a helyesírási hibákat, sajnos van bőven... 

Mivel angolszász országban voltunk természetes volt számukra hogy az ajándékok reggelre kerülnek a fa alá. Itthon ha elmentünk este sétálni, néha mire visszaértünk már járt a Télapó, ott 25-e a Boxing day. Az ajándékok Zsolti irodájában rejtőztek karácsonyig, 24-én átvándoroltak a kocsi csomagtartójába, majd onnan hajnal 3 körül a fa alá. Nem volt egyszerű feladat, jól teleittuk magunkat este lefekvés előtt, hogy magunktól felébredjünk, mert az ébresztőre félő hogy a csajok is felkeltek volna. A telefonokat eldugtuk a kanapé alá, úgyhogy először a többi ajándékot bontották ki. Aztán mikor már úgy tűnt, hogy nincs más, egyszer csak elkezdett valami csilingelni valahol... Volt örömködés és visítás! Na meg persze ismét bebizonyosodott, hogy a Télapó bizony létezik: mi határozottan megmondtuk, hogy korai még a mobiltelefon, tőlünk 16 éves korukig hiába kérik. Úgy látszik a Télapó jobb szívű :-)


Szilveszterkor is együtt voltunk, egy házibuliban köszöntöttük az új évet:

(igaz, Zsolti behívós ügyeletes volt és természetesen behívták, úgyhogy vagy 2-3 óra késéssel érkeztünk a buliba, de azért még időben :-) )





BÚÉK!


Nagyon jól éreztük magunkat és örülünk, hogy bár még csak most csöppentünk ide, ilyen hamar kedvesen befogadtak minket. A képekért köszönet a házigazdának, Péternek!