2014. november 20., csütörtök

Perpignan , Franciaország


A hazaút már elég sietős volt, egy-két napunk volt otthon és aztán irány dolgozni. Az meg egy egy hónapos utazás után még kipakolni is kevés, nemhogy mosni, elrámolni...
Ilyenkor pár napig minden terítve ruhákkal, prospektusokkal és ajándékokkal. A ruhák még csak-csak a helyükre kerülnek, de a prospektusok, térképek, amiket mindig lelkesen gyűjtök a turist info-kban, csak egy dobozba vándorolnak, hogy majd egyszer, egy távoli jövőben, ha lesz időm rendezgetni őket akkor csinálok egy albumot a fotókkal, képekkel, információs lapokkal, térképekkel... azt hiszem ez is a "nyugger" napjaimra marad - ha csak addig meg nem unom a dobozokat és irányítom a szelektív hulladékba mindet...

Perpignan-ra nem voltak terveink. A napi km adagunk és a sötétedés előtt időnk kb. itt járt le, gondoltuk megalszunk és reggel megyünk egyenesen hazáig (ami kb. közel 800 km még)
Persze az útikönyvek minden helyről csupa jókat szoktak írni , még ha pártatlan akar maradni akkor is ír valami templomot/bazilikát/erődöt/várromot, na meg minden faluban van manapság valami helyi múzeum... úgyhogy Perpignanról is azt olvastuk, hogy népszerű tengerparti üdülőközpont, Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli, már a rómaiak is táboroztak errefelé, stb. 
Neki is van temploma, katedrálisa, városkapu bástyával, toronyóra lánccal...

Egészen 2010-ig csak a francia volt a hivatalos nyelv, de ekkor egy szavazást követően a katalánt is elfogadták a város hivatalos nyelveként. 

Szóval úgy gondoltuk, jó lesz nekünk itt megállni, megvacsorázni, sétálni egyet a történelmi központban...

az a bizonyos városkapu a bástyával ami megmaradt belőle
benne van a helytörténeti és népművészeti múzeum

Az tény, hogy amit a városról írnak, az igaz: megtaláltuk a főteret, a városkaput, a katedrálist...

egy csatorna a tengerhez, ami a főtéren folyik keresztül

bástya by night

Le is lehet tűrhetően fényképezni, de ... a környezet, az emberek, minden nagyon elhanyagolt, lepusztult volt, egyáltalán nem éreztem magam biztonságban. Egy főtéri étteremben ettünk, ami drága és vacak volt, a kiszolgálás pedig borzasztó lassú, pedig nem is voltak nagyon tele. 
Úgyhogy rövid séta után visszamentünk a szállodába és inkább kipihentük magunkat. 
Nem láttunk mindent, biztos van még jópár műemlék, de az az igazság, hogy ha a főtér ilyen ... elment a hangulatunk a további nézelődéstől. 
Ízlések és pofonok, de szerintem akinek nem muszáj idejönnie nem veszít semmit ha gyorsan elhúz mellette az autópályán...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése