2017. július 8., szombat

A Louise tavon kenuba pattantunk


A Banff Nemzeti Park talán legismertebb tava a Lake Louise ami nevét Luisa Carolina Alberta hercegnőről kapta, aki Viktória királynő negyedik lánya volt. 

Egy megolvadt gleccserből alakult ki, hihetetlen türkizkék színe a kövekről a vízbe sodródó pornak köszönhető. A tengerszint felet 1750 m magasan a havas hegycsúcsok között helyezkedik el. A vízben tükröződő Viktória-csúcs lenyűgöző látványt nyújt. Vizét a Bow folyó vezeti el. A tó partján található egy luxusszálloda, amit még a XX. század elején a Canadian Pacific Railway vasúttársaság építtetett. 



Banff felől a  Trans Canadian Highway-en kb 40 perc alatt érhető el. A Nemzeti Parkba való belépéskor elvileg belépőt kell váltani, de mivel idén 150 éves az ország, most mindenkinek ingyenes egész évre, csak egy kis kártyát kaptunk amit ki kellett akasztani a tükörre. 
Mi leálltunk egy parkolóban ahol ki volt táblázva hogy Lake Louise, onnan sárga iskolabuszokkal vittek fel minket a tóhoz. 



A buszok 15 percenként járnak és ingyenesek, ugyanúgy, mint ahogy a parkoló is. Az első megálló a falunál van, ahol éttermek és kütyüboltok vannak, itt ettünk visszafelé jövet, a második megálló pedig maga a tó. Ott rájöttünk, hogy nyugodtan fel lehetett volna jönni saját kocsival is idáig, igaz, parkolóhelyet találni nehéz lett volna, rengetegen voltak. Gondolom a lenti parkoló és a buszjárat ezért van rendszeresítve. 



A tó mellet több turistaút vezet, az eredeti tervünk az volt hogy sétálunk itt egyet, a tó hossza 2.5 km, tehát akár teljesen körbesétálva sem vészes. (Egyébként rengeteg lehetőség van a biciklizéstől a lovagláson át a kajak-kenuig, (hivatalos honlap a Banff&Lake Louise programokról és itt is )), akár a Moraine vagy az Agnes tó is megközelíthető a különböző útvonalakat gyalog/biciklivel bejárva. Télen a környék átalakul sí és snowboard paradicsommá, a tavon pedig korcsolyázni lehet. 

Amikor megérkeztünk kenuba pattantunk, nagyon élveztük. A víz jéghideg, nyáron sem több 4°C-nál, igyekeztünk nem beleesni :-) A kenuzás végére eléggé beborult, mi épp ki tudtuk használni az egy órát amit kifizetünk, de voltak akiket kihívtak a vízből a közelgő égiháború miatt. (Sajnos a sok felhő nem kedvez a fényképeknek, nem igazán látszik a tó igazi türkiz színe - na meg ezen a napon (is) csak mobilom volt a fotózáshoz :-( )






Sajnos az időjárás keresztülhúzta a számításainkat, jó kis vihar kerekedett, nagy zuhét kaptunk a nyakunkba, így a túrázásról le kellett mondanunk, bőrig ázni egyikünknek sem volt kedve. Ismét eldöntöttük, hogy Írországban veszünk egy normális vízálló bakancsot... Az eredeti tervet átírtuk és megkérdeztük a busztársaságnál az egyik alkalmazottat, hogy mit javasol, mit kezdjünk a délutánra fennmaradt szabadidőnkkel. Ő javasolta a fürdőzést, így kötöttünk ki Radium Hot Springsben...

1 megjegyzés:

  1. Tényleg kár, hogy nem volt napos idő, a tó vízének színe miatt.

    VálaszTörlés