Yeats-ről tanultunk ugyan a középiskolában, de különösebben nem tett rám mély benyomást, voltak nála kedveltebb íróim is. Viszont ha már itt jártunk a környéken ellátogattunk a sírjához, kicsit utánaolvastam az életének és munkásságának, és - mint ahogy az lenni szokott - , most sokkal érdekesebbnek tűnt, mint amikor kötelező tananyagként kellett bemagolni a száraz adatokat (nem is voltam rá képes soha).
Bár hogy magát Yeats-t idézzem:
"Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet."
Bár hogy magát Yeats-t idézzem:
"Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet."

Yeats Dublin mellett, Sandymount-ban látta meg a napvilágot, ami akkor még brit birodalom részét képezte, így ő tulajdonképpen angolként született, azonban ő szenvedett e kettősségtől, de inkább írnek vallotta magát.
"S akkor rádöbbenek, hogy bár tudomásom szerint egyenes ágon én kötöttem először angollal házasságot, családomban minden név angol, és lelkemet Shakespeare-nek, Spensernek, Blake-nek s talán William Morrisnak köszönhetem, és az angol nyelvnek, amelyen gondolkodom, beszélek és írok, és minden, amit szeretek, angolul jutott el hozzám – gyűlöletem szeretettel kínoz, szeretetem gyűlölettel.” (Later Essays and Introductions (Kései tanulmányok és bevezetők) )
Gyermekkorában Londonban írként kezelték, Dublinban viszont kiközösítették, mert nem tudott írül....
Persze jellemzően később az angolok angol-ír költőként, míg az írek sajátjukként emlegetik. Erre jó példa egy angol és egy magyar irodalomtörténész között zajlott beszélgetésből való idézet (Yeats-ről, a magyar tudós szerint mint ír költőről van szó):
"
„Ön szerint kemény feladat kis ország költőjének lenni?”
Másodpercnyi szünet után, a válasz.
„Ön szerint Nagy-Britannia kis ország?!” " *
Költészetét, főként korai korszakát áthatják a kelta mesevilág, az ír mondák, történetek, valódi néprajzi gyűjtéseket is végzett és ezeket dolgozta fel szabad verses formában.
"Kételkedjék akármiben is az ember, a tündérekben sosem fog, hisz – ahogy ezt a tetovált ember mondta – azok „maguktól értetődőek”.
1923-ban vehette át az irodalmi Nobel-díjat "a poétikájáért, mely egy igen művészi formában fejezi ki egy egész nemzet lelkületét".
Considering that, all hatred driven hence, S ha minden gyűlölet kivész belőle,The soul recovers radical innocence gyökeresen ártatlan lesz a lélek,
And learns at last that it is self-delighting, és rájön: önmagától
Self-appeasing, self-affrighting, retteg s örül, magától bátor,
A Prayer for my Daughter Imádság lányomért
Yeats maga kérte feleségét, hogy halála után Franciaországban temessék el, majd úgy 1 évvel később, miután lenyugodtak a kedélyek, temessék újra Írországban, Sligoban, ahol gyermekkorát töltötte és ahová oly sok szép emlék fűzi.
"Yeats died at the Hôtel Idéal Séjour in Roquebrune on January 28th, 1939. “If I die, bury me up there” – in the churchyard at Roquebrune – “and then in a year’s time when the newspapers have forgotten me, dig me up and plant me in Sligo,” he instructed his wife."
Erre azonban a világháború kitörése miatt nem kerülhetett sor. Az exhumálást követően egy közös csontkamrában helyezték el a földi maradványokat, majd 1948-ban mégis Drumcliffbe szállították és eltemették őket. Azóta persze azt beszélik, hogy valójában nem is az ő csontjait rejti a sírhalom - erre minden kétséget kizáróan csak a DNS vizsgálat tudna választ adni, ez azonban egyelőre várat magára.
szobra a templomkert előtt |
én mindig hosszasan tanulmányozom az odadobott pénzérméket, sok érdekeset lehet látni a világ minden tájáról - magyar is volt közötte |
Yeats sírja a temetőkertben Egy Nobel-díjashoz képest igazán egyszerű, a sírkő sem márvány, hanem a környéken bányászott kőből készült |
sírköve, a saját maga által írt sírfelirattal
Életet, halált
Nézz hidegen.
Lovas, tovább
|
Leánykori nevén Georgie Hyde-Lees , Yeats felesége. A költő nem szerette a Georgie-t és átkeresztelte George-ra.... |
Dédnagyapja Drumcliffben volt protestáns lelkész
|
Yeats szobra Sligo-ban: kabátját a saját verseivel írták tele |
A The Smiths zenekar a Cemetry Gates c. számában említi az ír költőt:
„A dreaded sunny day
So I meet you at the cemetry gates
Keats and Yeats are on your side
While Wilde is on mine"
És végül egy felvétel, ahol Yeats a saját versét olvassa fel
ÉS akkor a rendhagyó irodalom óra után haladjunk tovább ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése