2012. szeptember 16., vasárnap

Így váltunk detektívvé egy estére


Még régen olvastam a "Gyilkosság a vacsorán" nevezetű előadásról, ami tulajdonképpen nem más, mint egy étteremben a vacsora közben tartott interaktív színielőadás. Ezen a napon "A kétely fátylai" c. műsort láthattuk.  A vendégek, vagyis mi voltunk az aktív résztvevők, a nyomozók. 

Egy este felmentünk a Balatonról Bp-re és kipróbáltuk, milyen is lehet belecsöppenni egy gyilkossági nyomozás közepébe. Pontosan érkeztünk, ellenben legalább 20 perces késéssel kezdődött a "buli". Először is leültettek minket az asztalunkhoz, de nem ám egyesével hanem csoportokat alkotva. Mi két másik házaspárral kerültünk egy asztalhoz, a feladatunk az volt, hogy közös erővel oldjuk meg a rejtélyt, találjuk ki, hogy ki, miért és hogyan követte el a gyilkosságot. 

Kiosztottak kezdetnek pár fényképet a helyszínelésről. Bevallom, egyáltalán nem nézünk semmilyen nyomozós sorozatot, de szakmai ártalom, hogy egyből rácuppantunk a sérülésekre. Mivel ugye a játék lényege, hogy a színészek alakítják a nyomozókat és a gyanúsítottakat is, mi pedig kérdéseket tehetünk fel (ráadásul egy-egy jó kérdésért cukorka is járt), naná hogy elkezdtünk kérdezgetni. Pár perc után már sajnáltam őket, mert nem voltak a kérdéseinkre felkészülve :-) Pedig nem is vagyunk igazságügyi szakértők, csak mezei orvosok akik olyan 10-15 éve tanultak igazságügyi orvostant. :-)
Persze nem szivatni akartuk őket, csak azt hittük, hogy ezek valóban fontosak lesznek a megoldásnál. Aztán rájöttünk, hogy épp elég annyit belelátni a képekbe amit egy átlag ember is látna rajtuk. :-)

A fogások között ment a játék, evés közben pedig lehetett agyalni. Bevallom, nem volt egyszerű. Tényleg összedolgoztunk az asztaltársakkal, de egyáltalán nem voltunk biztosak a dolgunkban. 
A végén minden asztaltársaságnak el kellett mondani, hogy szerinte ki, hogyan és miért. 
Éééééééééés a mi asztalunk nyert, egyedül mi oldottuk meg helyesen a rejtélyt ! :-)
Azért mikor a végén elmondták a megoldást még voltak meglepetések...

Kaptunk oklevelet is, de sajnos valahová addig pakolásztam, hogy majd felteszem a blogba, hogy most épp nem találom. De azért higgyétek el becsszóra :-)

A végén még maradtunk kicsit beszélgetni a színészekkel, nagyon érdekes volt. Nem csak nekünk, nekik is, mert persze jól kikérdezgettek minket, hogy mit miért kérdeztünk és annak mi a jelentősége. :-)

A kaja egyáltalán nem volt nagy szám, de az előadás miatt mindenképpen érdemes elmenni, mi nagyon jól szórakoztunk :-)

Egyébként találtam Spanyolországban is, ha valakit érdekel, sajnos nem a közelünkben, de biztos itt is akad csak jobban kell keresgélnem:





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése