Kerek szám: 10 évesek lettek a dedek :-)

Novemberben a halloween-i buli után következett a születésnapjuk. Nagyon várták, elvégre egyszer tíz éves az ember (meg 9 meg 8 is... de ez lényegtelen), a tíz az meg már olyan kerek szám, és kétjegyű is... Egyszóval nagyok lettek. 

Ez abból is látszik, hogy mikor megkérdeztük, hogy mit kérnek a szülinapjukra, akkor nem egy újabb baba vagy egyéb játék volt a kívánságuk, hanem együttesen kiötlötték, hogy Archenába szeretnének menni a spa-ba fürdeni. 

Bevallom, tetszett az ötlet, egyrészt mert nem gyarapítja az amúgy is mindent elborító játékkészletet, másrészt mert ez már tényleg olyan nagylányos kérés, amolyan igazi családi ajándék. 

Persze azért csak kaptak néhány apróságot, igaz, eléggé szétszórva: a szülinapjuk csütörtökre esett, úgyhogy iskolába kellett menni. Reggel Halász Judit születésnapos dalával ébresztettem őket, délután pedig amikor eléjük mentem vittem egy-egy héliumos lufit, volt ám nagy öröm :-) Aztán itthon megkapták az apró ajándékokat és egy bolti tortát, mert hétköznap nem volt időm sütögetni. 

Szombaton aztán bepótoltuk: volt kívánságra házi torta, meglepetésként pedig egy-egy album a 10 év történetével. 

Eredetileg scrapbook-ot akartam csinálni, de rá kellett jönnöm, hogy kifutottam az időből. Így maradt egy hagyományos fotóalbum: így is sikerült fejenként több mint 300 képet összeválogatni... Ráadásul utolsó éjszakára maradt minden. 

Persze szokás szerint majdnem éjfél volt mire lefeküdtek, márpedig a meglepetést csak olyankor lehet csinálni ha ők alszanak. Az éjszaka közepén neki is álltam, és rá kellett döbbennem, hogy attól, hogy azt hiszem mindenre emlékszem ami velük történt, bizony némelyik képről azt sem tudtam eldönteni, hogy 2 -vagy 3 évesek-e rajta... A blog sokat segített, sajnos csak majdnem 5 éves koruktól íródik. Igaz, ha úgy vesszük az is több mint a "féléletidejük" :-)

Hajnal 4-kor ránéztem az órára: Te jó ég, már ennyi az idő?? 5-kor úgy éreztem, már mindjárt készen vagyok. 6-ra megvoltam... az elsővel. A második már könnyebb, sok a hasonló közös kép, bár igyekeztem mindkettőjüknek olyanokat összeválogatni amin külön-külön is vannak: elvégre attól, hogy ikrek, még nem kell minden képen közösen szerepelniük, nem?

Sok idő elment azzal, hogy bepakoltam a képeket, aztán rájöttem, hogy időrendben egy másik kupac kell előbbre: képek ki - újabbak be - előzőek vissza . Aztán megint akadt egy pár ami előbbre kívánkozott. De megtanultam a leckét: legközelebb csak gyűrűs albumot veszek, cserélhető lapokkal. 

Reggel 8-ra kész is lettem. Pont akkora, amikorra terveztem, hogy felkelek ebédet és tortát készíteni. Úgyhogy az éjszakai alvás elmaradt. Még jó, hogy az ügyeletekkel hozzá vagyunk szokva...

Ennek köszönhetően viszont minden időben elkészült. Reggel apával még elmentek lovagolni, addig én megcsináltam az ebédet és a tortákat a kívánságlista alapján, ebéd után pedig irány a medence. :-)

anya, ne fotózzál már folyton! Na jó, csííz, elég lesz? Hadd bontsuk már ki, mi van benne??

muti, neked milyen van?

10 év képekben 

Az albumok nagy sikert arattak, hasonlítgatták kinek milyen képek vannak benne, volt amire nem emlékeztek és voltak amin meglepődtem, hogy micsoda memóriájuk van. Azért is különleges ez, mert alig vannak képeink előhívatva, minden a gépen van (ami miatt sajnos kb. egy fél év hiányzik, mert egyszer váratlanul meghalt a gép és nem voltak külső tárra mentve a képek)

Az idei torták: 

Csengéé

Petráé

Igen, egyre lejjebb megy a színvonal: de egyre több a munka és egyre kevesebbet érek rá sütögetni. Ez meg olyan amit nem lehet előre elkészíteni. Persze sokan biztos nem mutogatnák, nem valami jól sikerültek, de ez családi napló, abba meg az kerül ami van... És a szülinapi tortát mégsem akartam kihagyni, sok év múlva jó rá emlékezni.

és egy családi kép, csak hogy látszódjon, a lányok nőnek de mi a világért sem öregszünk :-)

A fürdésről nem készült fotódokumentáció, voltunk már itt, és nem akartam abba a nedves párás levegőbe bevinni a gépet, meg ki - be hurcolászni a szekrényekhez. Amikor meguntam az úszkálást hátradőltem az egyik jakuzzi-ban és azon nyomban elaludtam. Remélem, ezt csak én vettem észre...Volt már pár esetem, főleg ügyelet utáni játszóterezések alkalmával, amikor ott helyben elaludtam a padon (nem is tudom, ki vigyázott kire: én a gyerekre vagy ők rám...) úgyhogy megnyugtathatok mindenkit, nem minden padon alvó anyuka matt részeg fényes nappal. :-) Lehet, hogy csak végigdolgozta az éjszakát ;-)

Így utólag is:Boldog születésnapot a nagy 10 éveseimnek!