Ha már túl vagyunk a lépcsőmászáson, kőcsókolgatáson és a táj fentről való megcsodálásán, akkor itt az ideje, hogy a környező parkot közelebbről is szemügyre vegyük.
Először egy mérgező növényekből álló kertet néztünk meg. Persze hogy mi a mérgező az nézőpont kérdése, a legtöbb növény eredetileg valamilyen gyógyszer alapanyagaként ismertük, innentől kezdve már csak a megfelelő diagnózis és dózis kérdése hogy gyógyszer vagy méreg ...
Ahogy ők mondják: "It will either kill you or cure you"
Tovább sétálva egy óriási parkban találjuk magunkat, nyilván lehetetlen lett volna az egészet bejárni, de azért tehetünk egy próbát, nem?
Az egész olyan természetes, hogy néha már nem tudtuk eldönteni, hogy melyik emberi kéz alkotása és melyik "nőtt csak úgy oda".
Aki Írországba készül valahogy úgy képzeli, hogy a zöld vad természetben majd apró zöld sipkás manók surrannak a lábai között... És nem is téved sokat. A kastély kertjében járva érezhetjük a varázserőt a druidák oltáránál, elhihetjük, hogy teljesül ha kívánunk valamit a Kívánság-lépcsőnél, leselkedhetünk, hogy vajon meglátjuk-e a banyát a konyhájában, vagy épp megrémülhetünk ha megtudjuk, hogy ott van ő, csak egy másik gonosz varázsló kővé változtatta...
Mi nem féltünk belépni a varázserdőbe és elengedni a komoly felnőtt énünk kezét (már ha valaha is voltam komoly felnőtt...) és gyermekként hinni a mesében és a varázslatokban.
 |
| átjáró Csodaországba |
 |
| rá máris hatott a varázslat :-) |
 |
| Ha majd teljesül a kívánságom elárulom mi volt az. Addig babonából nem .-) |
 |
| Hát... hogy is mondjam... igen, ez az aminek látszik... Az uram más nőket csókolhat... Mit gondolt, majd elmúlik a varázslat és visszaváltozik? Úgy látszik én nem vagyok elég boszorkány neki ...? :-) |
 |
| manó-lak |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése