A világhíres Hagia Sophia

Isztambul Sultanamet negyedében volt a szállodánk, innen gyalog pár perc alatt bent voltunk az óvárosban, ahol a legismertebb nevezetességek, a "kötelező" látnivalók találhatók. 

A legrégebbi és mindenki által oskolában is tanult Hagia Sophia (törökül Ayasofya) székesegyházzal kezdtünk.

Itt már az ókorban is templom volt, igaz, azt később több templom követte a helyén. A mai Hagia Sophia (Isteni Bölcsesség temploma) építését I. Justinianus kezdte el. Abban a korban a legnagyobb keresztény templom volt kerek e világon, egész egyszerűen csak Nagytemplomnak nevezték. A világ legnagyobb fedett tere volt több mint egy évezreden keresztül. Ehhez képest meglepően gyorsan, 5 év alatt húzták fel, az akkori építészet mesterműve volt, a korabeli ismert építészeti megoldásokat ötvözték benne: a többszörös kupolamegoldás nagyon különlegessé, légiessé teszi. Mivel elődjeivel a tűz végzett, ebben a templomban csak köveket használtak építőanyagként.

Kívülről elég egyszerű, belül viszont csodásan díszített: a szépség belülről fakad :-)

Az Oszmán Birodalom idején török imaházzá alakították, 4 minaretet építettek köré, a falakon levő szobrokat, festményeket, mozaikokat letakarták, lefestették (és nem barbár módra lerombolták, úgyhogy a felújítást/szekularizálást követően ma is láthatóak).

1935-ben múzeummá alakították, ezzel megnyílt a turisták számára. 1985-óta pedig az UNESCO Világörökségi listájára is felkerült. Ha belegondolok, hogy több mint 1.5 évezrede ott áll, túlélt több komolyabb földrengést is - mindig mondom, régen tudtak igazán építkezni. Állítólag egy 7.5-ös erősségű földrengést is túlélne, köszönhető ez a maga korában különleges építészeti megoldásoknak: Akkoriban ugyanis azt gondolták, hogy egy épület annál stabilabb, minél több anyag van benne. Ehhez képest itt a hatalmas kupola nem egy tömör hengeren, hanem oszlopokon nyugszik, és a tető alatt 40 ablakot helyeztek el, amik nem csak a világítást hanem az ellenállóképesség növelését is szolgálják. Az építéshez felhasznált téglák pedig könnyűek, porózusak, gyakorlatilag megvalósították a mai könnyűszerkezetes építkezés elődjét :-) Abban a mai napig nem biztosak, hogy mennyire tudatos volt-e ezeknek az építészeti megoldásoknak az alkalmazása, mindenesetre kiállta az idő próbáját, az biztos.

Sajnos a templom közepén egy óriási állvány éktelenkedett, így nehéz volt olyan képet készíteni, hogy ne lógjon bele... Egyébként ez általánosságban igaz volt a legtöbb látnivalóra, mindenütt restaurálnak. Ami jó, mert szép lesz, csak ne pont akkor csinálnák, mikor én ott vagyok, ugyebár :-)

mindenkinek javaslom, hogy menjen fel a karzatra. Ha nem lett volna ott az a fél templomot elfoglaló állvány, sokkal jobb képet is készíthettem volna, valami csodálatos látvány fogad fentről

A 19. században kerültek fel az arab írással díszített fatáblák 

ott az a fránya állvány, de sehogy sem lehetett kihagyni

a római Pantheon után a világ második legnagyobb acélszerkezet nélküli kupolája

Az előkerült keresztény mozaikok, freskók: 

I. Szent László lánya, Piroska lett kiszemelve, hogy stabilizálja a középkori magyar-bizánci kapcsolatokat. A nyugat-római keresztény Magyarország és a kelet-római ortodox Bizánc közötti konfliktusok rendezésére az akkoriban elterjedt módszert használták: Piroskát feleségül adták Jóannész Komnénoszhoz  aki a Bizánci Császárság későbbi uralkodója lett. Mivel Piroskának ezért nem csak országot de vallást is kellett váltania, áttért az ortodox hitre és felvette az Eiréné (Irén) nevet. 8 gyermeket szült, a mai napig az egyik legjelentősebb bizánci császárnénak tartják. Halála előtt apácának állt és felvette a Xené nevet (ez már a 3. neve volt). Gazdagsága ellenére aszkéta életet élt, ő építtetett Bizáncban monostort, ami iskolát, kórházat és fürdőt is magába foglalt. Buzgó vallásossága és könyörületessége miatt szenté avatták. Emlékére készült mozaik a legnagyobb székesegyházukban, az Hagia Sophiában.

II. Komnénosz Bizánci Császár és neje, Szent Eiréné (Irén), a kis Jézust tartó Szűzmária két oldalán

Van itt még két nagy bronz gyertyatartó, II. Szulejmán Buda ostromakor meglovasította és hadizsákmányként a Hagia Sophiaba szállíttatta. Ma is ugyanott találjuk, a mihrab (Mekka irányába néző imafülke) két oldalán.

Híres még az izzadó oszlop: az épület alatti víztározóból felszívott víz kicsapódik a felszínén, mintha izzadna. Babonásabbak ha megérintik az oszlopot kívánhatnak valamit, állítólag teljesül. Ezt annyira elhiszik, hogy az oszlopon van egy lyuk a sok tapogatástól, ebbe kell a fotó kedvéért beleilleszteni az ujjunkat, valahogy így:

Nyitva tartás április közepétől október végéig minden nap 9-19 óra között, télen 9-17 óráig, utolsó belépés zárás előtt egy órával. 

A Hagia Sophia mellett találhatók a szultánsírok (II. Szelim, III. Murad, III. Mehmed és I. Musztafa szultánok és családtagjaik), a bejárathoz az utcán kívülről kell kerülni.

Vannak síremlékek amiken van turbán, másokon nincs. A turbánosok a fiúk/férfiak sírboltjai. Ezek egyébként farostlemezből készült dobozok és zöld filccel vannak borítva. De hogy mi lehet alatta...? koporsó? vagy ezek csak jelképes dobozok és a sírok valahol a föld alatt vannak? 

szomorú látni a sok pici síremléket, nagyon magas volt a csecsemő - és gyermekhalandóság:
pestis, háború, lehetséges örökösök legyilkolása tizedelték a családot

Eleinte nem értettük, hogy miért van minden kupolában egy szelet más mintával festve. Aztán mikor találtunk egy angolul valamicskét beszélő teremőrt  az egyik múzeumban, megkérdeztük: nos, az ott az eredeti minta, a többi a felújítás révén kialakított festés. Azaz nem 100%-ban restaurálták az eredeti freskót, csak valami odaillőt festettek: szép, tiszta, de nem pont olyan, mint régen. Ha megfigyelitek, nem csak a kupola belső körén hanem az oszlopon is folytatódik az eltérő díszítés. 

A Hagia Sophia múzeumba a belépőt a bejáratnál a kapuknál lehet megvenni, a szultánsírok látogatása ingyenes.