Még nem is meséltem el hogyan lett karácsonyfánk a szállodában.
Eredetileg átfutott az agyamon az a kósza gondolat, hogy veszek egy pici műfenyőt és majd ott összerakjuk, de gondolom mindenki ismeri az alapszabályt, hogy a repülő csomagokra vonatkoztatott súlyhatára, a bőröndjeink mérete és a szállítandó ruhaneműk, ajándékok és egyéb felszerelések össztérfogata és tömege fordított arányosságot mutat...
Ok, fizikából mindig is hülye voltam, szóval kb azt akarom kinyögni, hogy a műfenyő csak kósza gondolat maradt, mondhatni az uram körberöhögött mikor felvetettem neki. És persze már megint neki lett igaza.
Így aztán idén karácsonykor karácsonyfa nélkül maradtunk. Mert persze van a szállodaportán, az összes karácsonyi vásárban, minden bevásárlóközpontban, kirakatban ... de mit sem ér, ha este hazamenve nem fogad egy saját kezűleg feldíszített, karácsonyi fényekben pompázó fenyőfa...
Mondjuk a Zuramnak mindig vannak ötletei, így idén előrukkolt az újrahasznosított absztrakt karácsonyfával. Először furcsán méregettük, hogy mire készülődik, aztán lelkesen fogadtuk az eredményt. Még segédkeztünk is a megvalósításban.
Csúnyácska, kicsike, de mégiscsak a miénk :-)
A talpa a vásári forralt boros bögre, a törzse egy papírguriga, a zöld ágak a reptéri bőröndtekercselős fóliából készültek, a csúcsdíszt az utcán sétálva a földön találtuk, a szalag wc-papírból készült, a díszek a gyerekek nyakláncai, illetve a vizes és üdítős műanyag kupakok darabjai... Az apró aranyszínű golyók ugyan nem nagyon látszanak, de higgyétek el, hogy ott vannak és a Mozart csoki papírját gyúrtuk galacsinná értük. :-)
Összességében elégedettek és büszkék voltunk.
Így már Télapónak is egyértelmű volt hová tegye az ajándékokat. :-)
Érdekes karácsonyunk volt, emlékezetes, de azt hiszem nem fogjuk túl gyakran ismételni.
A karácsony mégiscsak otthon az igazi, egy szállodában, személytelen körülmények között, akármennyire is van a hallban karácsonyfa, akármennyire is összeeszkábáltuk a magunk szobai fenyőjét, ez akkor sem az igazi. Hiányzik a mézeskalács illata, a csendes ünnepi vacsora, a megszokott környezet, ízek, illatok, hangok, fények...
Úgyhogy jövőre azt hiszem itthon maradunk. És elégedetlenkedünk, hogy itt meleg van és nincs fenyőillat. Mert nekünk ugyebár soha semmi nem elég jó....
De azért ne tessék minket sajnálni. Még van időnk jövő télig másik marhaságot kitalálni :-)
Ez vaóban nagyon kreatív és vicces is. Az első kép alapján jó egy méteresnek gondoltam, aztán meglepődtem, hogy milyen mini. :-) Még sosem voltam Karácsonykor valahol máshol.
VálaszTörlés