Ha Írország, akkor Guinness

A Guinness Írországban fogalom. Nem is akármilyen. 

Bevallom, nekem előbb jut róla eszembe a rekordok könyve mint a sör, de én már csak ilyen tudatlan antisörivó vagyok. 

Egyébként utánanéztem, a két dolog nem áll távol egymástól. A Wikipedia szerint: 

"1951-ben Sir Hugh Beaver, a Guinness Sörfőzde akkori igazgatója fejéből pattant ki az ötlet, mikor épp kedvenc sportjának, a vadászatnak hódolt társaival, akik azon kezdtek el vitatkozni, hogy a nyírfajd vagy az aranylile a leggyorsabban repülő madár. 1955 augusztusában az ötletből valóság lett, s kiadták az első Guinness Rekordok Könyvét, amely karácsonyra a bestseller listák élére került."

A könyv maga is rekorder, mai napig tartja a legtöbbet eladott könyvsorozat rekordját. 1989 óta minden évben magyarul is megjelenik. 

Tehát ha Dublin akkor Guinness. 

Nem csak minden pubban, de úton-útfélen retro és új reklámtábléák, mert a Guinness erőssé tesz! Komolyan, az ír gyerekek lehet, hogy nem is sejtik, hogy inkább spenótot kellene enniük? Vagy lehet, hogy épp minket vertek át??

Tudtuk, hogy itt található a Guinness sörgyár és az eredeti tervek között szerepelt, hogy meg kellene nézni, hiszen anno a  Moët & Chandon pincetúrát nagyon élveztük. Hogy ne menjünk oda tudatlanul, előző nap vettünk egy doboz Guinnesst, hogy mégis legyen némi fogalmunk róla, hogy miről is beszélnek... Most páran biztos megköveznek, eretneknek kiáltanak ki ... de a sör a lefolyóban landolt. 

Azért másnap megközelítettük a célpontot, de mikor megláttuk, hogy 20 Euro a belépőjegy fejenként, akkor úgy döntöttünk, hogy mégsem megyünk be. (amúgy aki a fent belinkelt oldalon online előre foglal annak nem kell kivárni a sort, hogy bejusson és 10% kedvezményt kap a belépő árából) 

A sört nem szeretjük (kivéve az ízesített gyömbérsöröket, aminek kb. semmi köze a hagyományos keserű italokhoz), a kóstoló nem hoz lázba, és míg a borászatban valamennyire korábban is érdekelt a szőlőtermesztés, a borkészítés folyamata, addig az árpa és a sör iránt ilyen ingerenciám nem volt. És itt sem lett. 

Úgyhogy mivel a hely szelleme nem ragadott magával, továbbálltunk és inkább sétáltunk egyet a közeli parkban. Van ilyen. 

Azért ez megragadta a figyelmemet: üzemorvosi rendelő vagy túladagolás esetén elsősegélynyújtó hely?

Azért még egyszer megkísértett minket a híres ír nedű, mikor két nap múlva együtt vacsoráztunk az ír ismerősökkel. Gondolkodás nélkül rendeltek Zsoltnak egy Guinnesst (ő ugyan gondolta, hogy feltűnés nélkül kér egy colát és a helyére önti, végülis színre ugyanolyan), de aztán még abban a nem mindennapi kegyben is részesült, hogy beállhatott a pult mögé csaposnak (nemhiába, a kollégák törzsvendégek voltak), hát nem volt szíve lelombozni őket és hősiesen lehúzott egy pint Guinnesst. De ezzel aztán tényleg vége volt nálunk az ír sör pályafutásának. :-)

Azt már csak itthon vettem észre fényképnézegetés közben, hogy a háttérben felaggatott kül. pénzek között bizony jópár magyar is található, bár ezt csak a minimum kortárs olvasóim fogják felismerni. :-)

ha mindent jól csináltam akkor kattintásra kicsit nagyítható, talán jobban látszik