2018. május 22., kedd

Sivatagi szafari Dubaiban


Azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy a dubai út legnagyobb élménye számunkra a sivatagba tett kirándulás volt.



Szervetett túrára fizettünk be, terepjáróval jöttek értünk a hotelbe, onnan először quadozni, majd a homokdűnékre vittek minket (kb. 80 km-re Dubaitól).

Az ilyen nagy gyerekeket mint a Zuram feltétlenül el kell vinni egy ilyenre, hihetetlenül élvezte. Én csak erősen kapaszkodtam hátul :-) 


Ott aztán ralliztunk egy jó fél órát a homokban, dűnére fel-le. Mivel délelőtt még a városban mászkáltunk nem maradt időnk ebédelni, aminek később kifejezetten örültem: nem vagyok egy gyenge gyomrú, de így legalább nyugodt voltam, hogy nem láttunk viszont semmit, a fickó nem kímélte a kocsit...


A homokdeszkázást is kipróbáltuk. Havon még nem próbáltam de hasonló élmény lehet, bár talán a hó még jobban csúszik...? Büszke voltam magamra, nem estem el, így ezt is kipipálhatjuk :-)






lefele könnyű volt, de felfele mászni a homokon kifejezetten fárasztó



Utána tevegelni vittek minket: ez inkább csak gyenge kóstoló volt, szegény teve alig állt fel már feküdhetett is vissza, kb 2 percet tölthettünk a nyeregben. Ezt legközelebb meghosszabbítjuk, pláne ha esetleg az a legközelebb olyankorra esik amikor a gyerekek is velünk lesznek.




Ezután zárásként megvacsoráztattak, közben hastáncos, tűznyelő, táncoló dervis szórakoztatott minket. 


aki hiányolná az alkoholt, van bőven, csak drága 

Ha leveszük a turistacsalogató sallangokat, a sivatag mindenképpen megéri, hogy az ember egyszer eljusson ide. Ez az, ahova feltétlenül, bármikor visszajönnék. Remélem még lesz rá lehetőségem. Akkor tuti, hogy valami hosszabb kirándulást választunk, akár sivatagban éjszakázással...

Az egyetlen ami belerondított ebbe a szépségbe az a szemét 😞 : az eldobált zacskók, pet palackok... Hogy van szíve bárkinek csak úgy kihajigálni a sivatagban ezeket?? Olyan nehéz bent hagyni a kocsikban és kidobni a városban az első útbaeső kukánál?? Sajnos a sofőrünk sem aggódott ezen túl sokat mikor megemlítettem neki. Pedig ők lehetnének a legerősebb láncszem ebben a folyamatban, hiszen a legtöbb ember velük jön ide kirándulni, ők nevelhetnék meg azokat a turistákat, akiket khmmm... a mamájuknak nem sikerült... 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése