Staycation 3. co. Donegal : Muckish mountain

Donegal megye másik hegye a Muckish. Egyes források szerint 666 m magas, mások ezzel az ördögi számmal nem voltak kibékülve és addig mérték, míg 667.1 m-nek nem találták. Biztos megvárták az apályt, hogy kicsit lejjebb legyen az a tengerszint...? Vagy netán azért van pár nagy kőkupac a tetején, hogy egy méterrel magasabb legyen? Tudjátok, mint az angol filmben, mikor talicskával hordják össze a hegynek valót (Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le) 

A neve írül azt jelenti, hogy disznóhát. Merthogy olyan lapos, egyenes, semmi púp, csúcs nincs rajta. 

A déli oldal Falcarragh felől 

óvatosan vezessetek errefelé,
a kanyarok mögött bármikor felbukkanhat pár birka,
akik semmilyen hajlandóságot nem mutatnak félreállni az útból...

Két úton lehet megmászni, a lankásabb déli útvonalon, "Muckis Gap" felől (a Termontól Falcarragh felé vezető úton a Mária szobornál kell parkolni), vagy az északi meredekebb, bányászok "Miner's path" útvonalán. Ez utóbbi onnan kapta a nevét, hogy régebben valóban bányaként funkcionált, az üveggyártáshoz szükséges kvarcot termelték itt ki. 

A túrázós oldalak körtúraként emlegetik, de a fórumokon mindenhol azt olvassa az ember, hogy érdemesebb azon az úton lemenni ahol felmentünk, mert egyébként szó sincs útvonalról, csak sáros, mocsaras gazban taposva lehet körbemenni. Mi hittünk az előttünk itt jártaknak és csak fel-le mentünk az északi oldalon (naná, hogy a nehezebbet választottuk :-) ) Creesloughtól Pornablagh felé haladva a temetővel szemben van egy út, ott kell behajtani és addig menni rajta amíg lehet. Először egy régi vasúti pályán haladunk keresztül (ez szintén túraútként funkcionál, majd egyszer ezt az utat is kipróbáljuk). Mi most innen még tovább mentünk és feljebb parkoltuk le a kocsit, aztán gyalog irány felfele. 1.5 - 2 óra alatt simán megjárható, mi még bóklásztunk is fent egy kicsit (meg én próbáltam kincset keresni, de ezúttal nem jártam sikerrel).

A teteje erősen felhőbe volt burkolózva mikor elindultunk

esős időben nagyon csúszós lehet, egyes szakaszok kifejezetten meredekek,
úgyhogy érdemes szép időt választani és jó bakancsban nekiindulni

kék felfestett nyilak mutatják az utat

szép időben akár a szigeteket is lehet látni,
nekünk nem volt akkora szerencsénk de így is megérte feljönni

A tetején levő nagy vaskeresztet 2000-ben, a Milleniumra állították fel
(korábban egy fakereszt volt, de azt a vihar ledöntötte) 

a lapos disznóhát

és a hozzáhordott plusz egy méter a csúúúcs 

természetesen nekünk ide is fel kellett mászni

Folyt köv... 

Staycation 2. co. Donegal

Donegal megye az ír sziget északnyugati részén található, a határ (felfele a csillagos felhős ég), észak és nyugat fele az Atlanti-óceán, keletre indulva pedig Észak-Írországba jutunk, de erről majd egy következő posztban esik szó... 

Mivel itt lakunk és alapból elég aktív család vagyunk, ha elmegyünk sétálni, leugrunk a partra, megsétáltatjuk a kutyát a közeli erdőben, nem is gondolunk arra, hogy most éppen kirándulunk (gondolom a saját megyéjükön belül sokan így vannak vele), így ezek általában a blogra sem kerülnek fel. Idén itthon "nyaralunk", ezért aztán arra gondoltam, néhány posztban bemutatom a környéket. 

Valahogy a szám nem áll az óceánra, így mi itt is a "tengerpartra" szoktunk lemenni, abból pedig van bőven. Az írek a fürdéstől sem riadnak vissza, sokan szörföznek, kajakoznak, mi csak sétálni szoktunk, azt viszont elég gyakran. Sajnos tavasszal hiába volt nagyon jó idő, a korlátozások miatt nem tudtunk lemenni, nyár közepén pedig sokat esett az eső, de ahogy kicsit tisztult az idő amikor tudtunk kimentünk bóklászni kicsit, kezd az agyunkra menni a nyaralás hiánya... A gyerek már azt mondta, akárhány templomba, múzeumba, akárhova menne, csak menjünk :-) 

Most hogy legalább nem esett (annyit) megint tudtunk menni, ha csak lehet, hetente többször valamelyik parkban, erdőben vagy a tengerparton sétálunk. 

Mutatok pár képet, hátha valaki kedvet kap a vadregényes Donegal meglátogatásához (állítólag a világ legszebb leszállópályája, ha netán repülővel közelítenétek meg) 

Bunbeg beach az egyik a sok kedvencünk közül. A kabátok ne tévesszenek meg senkit, a képek pár hete készültek, csak épp eléggé fújt a szél, de az ír nyár már csak ilyen. 

Innen jól lehet látni az Errigal hegyet, amiről az előző posztban írtam:

a kutya imádja ezeket a sétákat, szabadon rohangálhat

meg hát a gyerekek is :-)

Eddie hajója (volt egyszer rég...) 

Bád Eddie írül Eddie hajóját jelenti,
ne dőljetek be a neten Bad Eddie, azaz Rossz Eddie címen futó feliratoknak.
(Sajnos az írt kevesen értik ezért ha valami hasonlít valamelyik angol szóra az úgy kezd terjedni)

A másik nagy kedvencünk az ARDS Forest park. 

Itt lehet túrázni, van játszótér, fagyizó, (wc), akár főzőcskézni, grillezni is lehet a parton, szóval jó pár órát, vagy akár egy egész napot el lehet itt tölteni. A leghosszabb túraútvonal a piros, 13 km, mi ennek a szebbik, tengerparton haladó, majd hegyre-fel-le részét szoktuk rendszeresen megtenni, de természetesen van több, rövidebb-hosszabb útvonal, mind jól jelölve. Több bejárat is van a parkba, sokan a főút mentén hagyják a kocsit, ott ingyenes a parkolás, illetve az Ards Friary felől is nagy, ingyenes parkoló van (itt van egy kis kávézó is, de most a Covid alatt nem tudom, hogy mi lett vele). Mi a főbejáraton szoktunk behajtani, 5 Euro a belépőjegy (az automata csak aprót fogad el!) nyári időszakban 8-21 h között van a park nyitva. Ez a behajtó a nagy központi parkolóhoz visz ahol a gyerekjátszótér, wc és egy fagyizó is található. 

Kipipáltunk egy újabb pontot a nyári bakancslistán, a sátorozást a tengerparton:

Muti mid van? Adsz? 

Folyt köv...

Staycation 1: co. Donegal. Errigal mountain - "Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét"...

Mivel ez a fránya vírus keresztülhúzta az összes nyári tervünket és nagyon sokáig bizonytalan volt, hogy egyáltalán lehet-e utazni és ha igen, milyen karantén-feltételekkel, ezért úgy döntöttünk, hogy nem kockáztatunk és idén nyáron itthon maradunk. Zsolti bevállalta az újraindult szakrendelőket, műtőket, én pedig a rendeléseket. Aztán sikerült annyira betábláznunk mindent, hogy mikor már lazítottak az utazási szabályokon, akkor sem maradt annyi egybefüggő napunk amin mindketten szabadok vagyunk, hogy érdemes lett volna bármilyen utazást foglalni. Azért ha szabadnaposak vagyunk és épp az eső sem esik, akkor kirándulgatunk a környéken, egyik nap például hegyet másztunk.

Az Errigal hegy csúcsa Donegal megye legmagasabb pontja, 751 méter. Az R251-es főút melletti parkolóból indulva érdemes megközelíteni, és mindenképpen vízálló bakancsban és lehetőleg pár száraz napot követően érdemes elindulni, mert a hegy lábánál erősen sáros, süppedős, mocsaras a talaj. Ráadásul mi most az ösvényt is elvesztettük (már ha van egyáltalán), így egy részen szó szerint árkon-bokron keresztül mentünk, de végül csak meghódítottuk a csúcsot. Kb 2 óra alatt oda-vissza teljesíthető a túra, még egy kis kincskeresés is belefér 😉. 

Nekem mászni is elég volt, de minden évben megrendezik a "Seven sisters" nevű futóversenyt, amikor futva teszik meg a távot, egyik hegycsúcsról a másikra, na az már nem semmi... összesen 50 km 4000 m szintkülönbséggel, vagy a féltáv, 27 km, 2100 m szintkülönbséggel.

geocache - ezt is levadásztuk!

Folyt köv...

A Covid és a "tudjukkik"

Érdekes látni ahogy bővül a szókincsünk egyik napról a másikra. Pár éve a Brexit még nem ért volna pontot a Scrabble játékban, ma meg már komplett hírfolyamokat, könyveket, tantermi előadásokat szentelnek neki. 

Ugyanilyen lett a Covid, (és sajnos az ebből képzett covidióta is...  ami nem PC így nem szabad használni, különben úgy jártok mint én és a blogger letiltja a bejegyzést)

https://www.flickr.com/photos/housebuyfastworthing/49676661316

Sokan kérdezik, hogy miért kellenek szigorú karantén intézkedések, munkahely/iskola bezárások,  határlezárások... a fenyegető gazdasági válság talán még a vírusnál is keményebben csap le, és persze kényelmi, kulturális, szórakozási szempontból is minimum kellemetlen... Nem lenne-e elég, ha mindenki betartaná az ajánlásokat, maszkot hordanánk, s a veszélyeztetett csoportok lennének csak fokozottan védve? 

<a href='https://www.freepik.com/free-photos-vectors/design'>
Design vector created by freepik - www.freepik.com</a>

De, lehet, hogy igen. 

Ahogy teljesen felesleges lenne a CCTV kamerarendszer, a riasztó, a 7 ponton záródó biztonsági zár, a traffipax, az alkoholszonda, a fémdetektor, az adóellenőrzés, a jegyellenőr, a korhatár, a drogkereső kutya, a vpn, a jelszó, a pin kód, a biztonsági őr, a távoltartó határozat, a börtönök, a fegyverviselési engedély, a vízjel, a vírusirtó ... , 

ha az emberek emberként viselkednének. Ha betartanák a szabályokat. Ha használnák a józan eszüket. Ha becsületesek, szavahihetők, őszinték lennének. 

De az emberekben nem lehet megbízni. 

Mindenkinek saját igazsága van. 

Mindenki mindig mindent jobban tud. 

Mindig minden másokkal történik. 

Soha senki nem gondolta volna, hogy pont itt, pont most, pont vele... 

Ő nem akarta. Nem tudta. Nem gondolta. Azt hitte...

Mindenkinek mindenhez joga van. Jár neki. Mert mindenki igazán megértheti, hogy... De hát ő csak... Hisz ennyi még belefér. 

Más a hibás. Minek ment oda. Miért nem vigyázott. Gondolhatta volna. Kellett neki. Megérdemli. 

Nem akarom. Nem tudom. Nem értem. Nem érdekel. 

Majd én megoldom. Oldja meg. Oldják meg. Miért nem oldják meg?!

Felsőbbrendű. Alsóbbrendű. Hajlamos rá. 

Én, én én. Nem én. Miért én? Miért pont én?! 

Ameddig az emberek nagy része nem lát tovább az önös érdekeinél, nem képes csoportban gondolkodni, nem képes a saját érdekét/kényelmét a mások érdekében önként korlátozni, addig sajnos kellenek a hatósági intézkedések. Nem miatta. Mások miatt. 

Hogy vigyázzunk rájuk. 

Helyettük is.