Belgium legszebb városa: Gent

Gent , kicsit másképp:

Belgiumi úticélunk tulajdonképpen Gent volt, ahol az időnk nagyobbik részét a konferencián töltöttük, de azért természetesen jutott városnézésre is. Az apartman amit foglaltunk ennél jobb helyen már nem is lehetett volna, közvetlenül az óvárosban, a folyó partján. Ráadásul kandalló is volt benne, ami május ide-vagy oda, esténként azért jól jött.

Belgium a sör, a csoki és a sült krumpli országa, de Gent ennél azért  jóval többet tud :-)

Bevallom, nekem Gent lett Belgiumban a szívem csücske.

Úgy általában is jobban kedvelem a hangulatos kisvárosokat mint a zsúfolt metropoliszokat, bár nem vitatom, Róma, London, Párizs, Madrid mind-mind tele vannak gyönyörűséges épületekkel amiket egyszerűen látni kell… katedrálisokkal, eldugott templomokkal és még gyönyörű nagy parkok is vannak bennük, de hiányzik a meghitt csendes hangulat amit én kedvelek.

Gent épp ellenkezőleg: megmaradt olyannak amilyen régen is volt, nem árasztották el a turisták viszont tele van fiatal egyetemistákkal akik életet visznek a régi utcákra, terekre.

Ismerkedésként elmentem egy ingyenes városnéző túrára (borravalót azért illik adni), ami kb két óra alatt bemutatta a nagyobb nevezetességeket. Lehetett választani angol vagy spanyol nyelvű idegenvezetés között. Mivel a spanyol később indult jobban össze lehetett egyeztetni a konferencia programjával, így azt választottam. Igazán érdekes volt, sok olyan dolgot is elmesélt, amit egy átlag útikönyvben nem találtam volna leírva. 

Például azt, hogy a graffitiseket úgy tartják távol a műemlékektől hogy külön erre kijelölt utcájuk van - az önkormányzat megegyezett az itt lakókkal - hogy mennyiért, arra azért kíváncsi lennék - de nem zavarják el a falfirkásokat. 

Jó tudni, hogy ha sört akarok kérni egy bárban akkor elég a kisujjamat felmutatni és máris hozzák a hideg csapolt nedűt. 

Persze ha valamilyen speciális fajtát választanék akkor ki kell várni míg az elfoglalt pincér odaér az asztalunkhoz és felveszi a rendelést. (Több korsó esetén először a számot mutatjuk aztán a kisujjunkat, merthogy mondjuk 4 kisujja ritkán van az embernek) Aztán az is fontos, hogy bizonyos söröknek jóval magasabb az alkoholtartama mint átlagos társaiknak (közel 10%), ezekből max 3-at lehet rendelni (egy adott helyen… vállalkozó kedvűek másik helyen újra próbálkozhatnak :-) )

Van egy söröző, ahol ha hihetünk a feliratnak több mint 500 különféle belga sört árulnak, (a létezőkről itt egy lista). Méghozzá nagy és díszes korsókban, poharakban, ami egy időben nagyon megtetszett a népnek, ezért meglovasítottak jópárat. Ez persze nem tetszett a tulajdonosnak, így új szabályt vezetett be: rendeléskor le kell adni a cipőnket zálogba és csak akkor adják vissza, ha visszaadtad a poharad. Mivel a dohányzás itt is tilos a zárt helyeken, ezért akár esőben sem kell csodálkozni a kocsma előtt ácsorgó mezítlábas jónépen.

A pohár egyébként is fontos lehet: minden sörtípusnak megvan a hozzá tartozó pohara.

Ez érdekes, delirium tremens névre hallgat...

Sörivásban nem vagyunk ideológiailag eléggé képzettek. Úgy is mondhatnám, hogy életemben annyi sört nem ittam összesen mint ez alatt a pár nap alatt itt Gentben, és így is elég a két kezem, hogy megszámoljam hány üvegnél tartok. Szerintem vacak keserű íze van, én inkább maradok a bornál. Mondjuk itt voltak tényleg jó mindenféle gyümölcslével (aromával) bolondított változatok, azokat meg tudnám szokni. A Zuram is el volt kényeztetve, 15 évet kellett várni a házasságunkban de megérte, hogy minden este megkérdeztem, hogy kér-e egy jó hideg sört?  Mondjuk ő is inkább borpárti, de azért megemlítettem neki, hogy ezt felírhatjuk a „nagykönyvbe”, válás esetén majd meglágyítom vele a bíró szívét , és amúgy is, biztos lenne pasi aki irigykedne rá :-)

A sör amúgy kulcsponti kérdés a belgáknak: állítólag a várat ami a város közepén áll soha nem foglalták el, kivéve 1948-ban amikor felment a sör ára és a diákok tiltakozásul bevették a várat és egészen 4 órán át tartották a frontot: a rendőrségnek kellett „visszafoglalnia”. A gentiek állítják, hogy ennek hatására a kocsmárosok visszafogták magukat és visszatértek az alacsonyabb árakhoz de ezt mindent elsöprő bizonyítékokkal mind a mai napig nem sikerült alátámasztani. Azért a diákságnak sosem kell kétszer mondani ha ünneplésről és buliról van szó, eme jeles napról minden év novemberében megemlékeznek, a vár előtt összegyűlve eléneklik a saját himnuszukat.

A városnéző sétánk ezen állomásán tudtam meg hogy a vár előtti téren időnként furcsa pislogásba kezd a három utcai lámpa: mivel ez a tér korábban a kivégzések helyszíne volt, manapság némiképp vidámabb emlékeket szeretnének kötni hozzá: minden alkalommal, ha Gentben kisbaba születik a büszke apukát megkérik, hogy nyomjon meg egy gombot a szülőszobán: ennek hatására a téren levő lámpák nappal is felgyulladnak, illetve éjszaka vibrálva pislognak egy rövid ideig, ezzel hirdetve az új jövevény érkezését.

Amit még fontos tudni Gentről , és úgy általában a belgákról, hogy nemzeti eledelük a sült krumpli, amit azonban nem túl diétás módon kétszer sütnek meg: először úgy nagyjából, aztán másodjára finom ropogósra. Nem beszélve arról, hogy nem sokat hallhattak a reformkonyháról: az olaj mellé disznózsírt is tesznek a sütéshez. Megrögzött vegetáriánusoknak komoly kutatásba kerül olyan helyet találni, ahol a sütőolaj nem tartalmaz állati eredetű zsiradékot. Már ha tudnak erről a furcsa szokásról és nem simán csak befalják a vegának hitt burgonyát… amit egyébként millió féle finomabbnál finomabb szószokkal árulnak, nem ám csak sima ketchup-majonéz van itt.

Az egyik állítólag helyiek által is kedvelt helyen megkóstoltuk és egyetértek, szerintem is nagyon finom. ( a csípős szósz pedig tényleg csíp :-))

És még néhány érdekesség:

A városban a folyó partján áll egy piros ágyú. 12.500 kg-t nyom, Dulle Griet (Őrült Meg)-nek hívják, és soha nem sütötték el. Viszont az egyetemisták előszeretettel tartottak bátorságpróbát benne: egy éjszakát benne kell aludnia annak aki a beavatottak közé akar tartozni. Sajnos télen ez azért elég hideg mulatság, így több fiatalt is kihűléssel szállítottak kórházba. Az önkormányzat lezáratta az ágyú végét, hogy ne tudjanak bemászni, de azért néha feltörik az üveget... 

A saját pisilős szobruk is megvan, és hogy a kisfiú ne legyen egyedül, kapott mindjárt két kislányt is:

A házak homlokzatát a műemlékvédelem nem engedi átalakítani, de belül meglepő módon egész mást mutathatnak. Az egyik szálloda például:

kívül

és belülről