A nagy Ho-ho-ho... :-)

Az úgy volt, hogy egyik nap kimentünk pecázni a Balatonra:

Kb 2 perce pakoltunk ki, amikor egy kisfiú megjelent mellettünk (nevezzük Gusztikának, személyiségi jogai védelmében valódi nevét nem árulom el ;-) )

-"Ti horgászok vagytok?" 

És ezzel kezdetét vette a véget nem érő szóáradat: Fel tudod tenni a gilisztámat? Te milyen csalit használsz? Az az izé mire való? Sokat jártok ide? Be tudod dobni nekem is? Szerinted ússzak be az etetőanyaggal? Mekkora halat fogtál? Át tudod szerelni fenekezőre? Ki tudod nekem bogozni? Amit először fogsz nekem adod? ...

És a horgásztörténetek mesélése: miszerint ő 3 éves kora óta horgász (most 9), már EKKORA halat is fogott, ezután Németországba fognak utazni, most született kistestvére, stb...

Gusztikával nem lehetett unatkozni

Egy fickó nagyon mosolygott mögöttünk egy padon, gondoltuk az apuka, aki most örül, hogy a gyerek végre egy kicsit leszállt róla. Fárasztó lehet a kissrác 24 órában...

Aztán "sajnos" el kellett mennie vacsorázni, már keztünk fellélegezni, mikor eleredt az eső. Nem adtuk fel, amint elállt visszamentünk. Akkor derült ki, hogy az apukának nézett pasasnak semmi köze Gusztikához, ha csak az nem, hogy már ismerte a srácot és jót röhögött rajtunk :-) Azt mondta már addig ki sem pakol míg a gyerkőc látótávolságban leledzik...:-)

Persze Gusztika vérbeli pecás és vacsora után még kijött egy körre. Megpróbálta ránk vetni magát, de mi még addig csak a botot fogtuk. Viszont elirányítottuk az előbb említett sporttárshoz akinek már akadt valami a horgára: természetesen Gusztika elkunyerálta :-) Aztán amint megszerezte a halat, odament egy kürtős kalácsot eszegető, arra sétáló nőhöz, és elkérte a zacskóját: Tetszik tudni, kell a halamnak, nincs miben hazavinnem. Életrevaló kölyök, az biztos!

Mivel újra eláztunk, mi is úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk vacsorázni és szomorúan konstatáltuk, hogy nekünk nem csak hogy a balatoni nyaralás nem szokott összejönni (mindig elázunk), de a halakkal sincs szerencsénk. 

Aztán addig nyúztam Zsoltit, hogy végül mivel vacsi utánra elállt az eső, visszamentünk. Nyakig beöltözve, mert rengeteg ám a szúnyog, és mind engem akart! (Azért jó így 40 fele, hogy még ennyire kívánatos vagyok, bár jobban belegondolva, ezek mind nőstények... :-O)

És igen!

Én életemben először fogtam mást is a boton kívül: íme a vadászzsákmányom amire rettentő büszke vagyok :-)

első zsákmányom

Én EKKORA halat fogtam :-)))

Éjfélig összejött a másnapi vacsi a családnak, úgyhogy azért annyira nem sült el rosszul ez a horgászosdi. Folyt. köv. jövőre :-)