Ha otthon járunk a lányoknak igyekszünk minél többet megmutatni a magyar kultúrából, szokásokból, ezért ha már a közelben voltunk nem mentünk el megállás nélkül a buzsáki tájház mellett.
Láttunk tisztaszobát vetett ággyal (sajnos nem lehetett kipróbálni milyen ráugrani a méteresre rakott párnákra :-( Pedig gyerekkoromban nagymamámnál előszeretettel ugráltam rajta - mama nem épp legnagyobb örömére... Volt még kemence padkával, tulipános láda, csalikancsó (vettünk is egyet, hadd lássanak ilyet a spanyolok is, páran már nyakon is öntötték magukat :-) )
 |
| kemence - hogy is volt az a Jancsi és Juliska? |
Buzsák híres a kézimunkáiról: háromféle hagyományos hímzéstípus terjedt el: a "vézás" a "boszorkányos" és a "bécsi".
A boszorkányos azon túl, hogy boszorkányos ügyességgel varrják, még attól is az, hogy a megrajzolt mintát először láncöltéssel körbevarrják, majd kitöltik a megfelelő színnel. (többnyire tulipán, rózsa és egyéb virágminták)
Az egyik klasszikus változat a fehér hímzés, amit eredetileg fekete fonallal körbehímeztek, így a végén úgy nézett ki, mintha fekete anyagra hímezték volna. Ez azonban rengeteg munkát és fonalat igényelt, így ma már csak a nagymamák padlásán lelhető fel egy-két ilyen remekmű. (Ma már fekete bársonyra hímzik a boszorkányost)
 |
| ettől a nénitől vettük ezt a "boszorkányos" terítőt |
 |
| buzsáki hímzés |
 |
| a buszra úgy tűnik elég sokáig kellett várni... |
 |
| Buzsák: főtér |
Innen a csisztapusztai termálfürdőbe vettük az irányt, erről nem sokat írnék, felejthető élmény. Leginkább nyugdíjas reumás nagyik találkozóhelye, kb. a gyerekkorom városszéli fürdőjére emlékeztet, sárgára festett kocka medencével ... és bár a lányok a kénes vizet nem élvezték, de azért elmondtam, hogy ez a pokolból jön, na onnantól már izgalmas volt :-)
Vissza azért nem térünk... míg nem gyötör a reuma :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése