Kylemore Abbey - Írország újabb gyöngyszeme

Az óceán menti úton haladva már esteledett és épp szállás után kezdtünk nézni, mikor megláttunk egy csodálatos kastélyt nem messze az úttól. 

Kylemore Abbey

Mivel már elég késő volt és még nem volt hol aludnunk (az írek meg elég korán fekvő típusok, meg hát úgy ismeretlenül nem nagyon illik becsöngetni sehová sötétedés után) így átmenetileg legyőzve kíváncsiságunkat inkább kerestünk egy B&B-t éjszakára. Az útikönyvek híresztelésével ellentétben nekünk nagyon jó tapasztalatunk volt, főszezon ellenére is mindig könnyen találtunk jó és árban elfogadható szállást. Persze miután már befészkeltük magunkat és megejtettük a kötelező bájcsevejt a házinénivel rákérdeztünk tőle, hogy mi lehetett amit láttunk és rácuppantunk a netre, hogy megtervezzük a másnapi programot. Természetesen kis kitérővel visszafelé, mert ezt a helyet semmi pénzért nem akartuk kihagyni.

Nos, ez a hely a Kylemore apátság volt, aminek kicsit szomorkás története van:

Annak idején egy gazdag angol orvos és üzletember, Mitchell Henry építette 1867-71 között.  A környéken töltötték mézesheteiket és annyira beleszerettek a vidékbe (ezt nem csodálom), hogy ide is költöztek. Henry a gyapotkereskedő apjától örökölt kisebb vagyont arra fordította hogy egy neogótikus kastélyt építsen szeretett feleségének. Az építkezés négy évig tartott és sok helyi lakost mentett meg az éhhaláltól. Az előző évek burgonyavész súlytotta családjai, a betegségek, elvándorlás, éhezés miatt megcsappant lakosság megváltóként tekintett a gazdag angol nemesre aki munkát és ezáltal pénzt adott a telepeseknek. Még a közel 20 km-re levő Cliffdenből is érkeztek munkások a jó kereset reményében (és ne feledjük, abban az időben nem autókáztak, legtöbbjüknek az éhínség után még lova sem volt, hanem gyalogosan tette meg az utat). 300 ember dolgozott a kastély felépítésén és a kert kialakításán, és akkoriban jóval az átlag feletti napi 7-10 shilling-et kerestek.

Az öröm azonban nem tartott sokáig, mivel Margaret, az asszonyka 1874-ben egyiptomi útjuk során a Nílusi hajóúton megbetegedett majd meg is halt, így sajnos nem nagyon élvezhette a csodálatos tájat és a luxushajlékot. 9 gyermeket hagyott félárván :-(

A kastély a tó mellett épült, a kert viszont attól távolabb, a hegyek között

rajzoló szoba - gyönyörű kilátással

minden helyiségben nagy kandallók melegítettek

Amíg a férfiak az ebédlőben politizáltak a hölgyek a rajzolószobába vonultak vissza teázni, hímezni, rajzolni
A nagy ablakok még az ír borongós időben is elég fényt engednek be 

étkező

A földszinti alaprajz

Emlékére férje egy templomot építtetett és egy kriptát felesége földi maradványai számára.

mini-katedrális : a férj kérésére J. F. Fuller, a kor híres építészének tervei alapján készült

az oszlopok a környéken bányászott különböző színű márványból készültek

Margaret mauzóleuma

Margaret testét hazahozták Egyiptomból, majd csaknem 40 évvel később követte férje is,
igaz, ő Angliában hunyt el, majd hamvait végakarata szerint ide szállították,
hogy szeretett felesége mellett nyugodhasson

Több teljes napot képes lennék eltölteni itt bolyongva

A hely nevének jelentése : "A nagy erdő", amely arra az ősi tölgyesre utal ami valaha a vidéket borította. Henrynk újratelepítette az erdőt, több mint 300.000 fát ültetve, amely a mai napig meghatározza a környék növényvilágát. 

A kastélyhoz tartozik egy viktoriánus kert is, ahova minden délben indítanak ingyenes vezetett túrát. Erről sajnos lemaradtunk mert nem tudtuk, hogy a hely ahonnan indul (a kerti teaház mellől) az jó 20 perc sétára van a látogatóközponttól. Kis helyi busz is jár a kastély és a kert között, de sajnos még ezzel is későn értünk fel. Ettől függetlenül sétáltunk egyet a kertben, megcsodáltuk a kertész-lakot és az üvegházakat (Abban az időben divat volt mindenféle egzotikus növényeket hordani erre a vidékre, aztán a kertésznek főhetett a feje, hogyan tartsa életben a narancsokat, pálmákat, banánfát(fűt). Voltak fűtött üvegházak, ebbe a meleg vizet különböző csöveken vezették és így tartották az ideális hőmérsékletet és páratartalmat. Én mondom nem kis dolog, komoly áldozatok árán jutottam el oda, hogy ma már többnyire túlélik az orchideáim az első virágzást, sőt, újra virágoznak, büszke is vagyok rájuk - meg magamra :-) )

A kert helyreállításakor figyelembe vették a kor növényeit,
és csak a viktoriánus korban is fellelhető típusokkal ültették be

Kötélből és fából készült birkák.
Mikor a lányok meglátták a képeket, azt mondták, ilyet mi is csináljunk és tegyük ki a kertbe.

Feltétlenül... 

A viktoriánus korban illetlen dolognak tartották, hogy a vendégek bepillanthassanak a konyhakertbe vagy ne adj' isten lássák a kertészeket munka közben, ezért magas sövénysorral választották el a konyhakerti és a parkosított részeket egymástól.

(Úgy látszik, az osztályharc a növények között is megjelenik, és a nemesség nem keveredik a pór(éhagymával)néppel... Le a diszkriminációval! Káposztát a tulipánok közé!)

a kertészek lakása

A főkertész itt lakott a családjával

a teaházban itt sem álltunk ellent a sütiknek és az ír kávé is jól melegít ;-)

Felesége halála után Henry politizálni kezdett, 14 éven át volt Galway megye képviselője. Később eladta a kastélyt, aminek aztán több tulajdonosa is volt. Az utolsónak kártyatartozásai miatt kellett megválni tőle, így belga apácák kezébe került, akik lányiskolát üzemeltettek benne. 

vezetett hegyi túrák is indulnak, vízálló túrabakancs több mint ajánlott