2015. szeptember 26., szombat

Még egy katedrális, ezúttal a St Patrick, szintén Dublinban



A Christ Curch-től nem messze találtuk egy másik nagy katedrálist, mely Szent Patrikról kapta a nevét. Igazán nem általános, hogy egy városban két katedrális is megférjen egymás mellett, nem?
Névadója Patrik, (aki ugyan az 5. században még nem volt szent) itt keresztelte meg a dubliniakat. A katedrális ma a Church of Ireland nevű egyház tulajdonában van, ami az anglikán egyház írországi megfelelője.

Saint Patrick's Cathedral, Dublin





Mit érdemes róla tudni? 
* A maga 90 méterével ez Írország leghosszabb temploma. 

* A jelenlegi katedrális alapjai 1225-körül épültek,  bár ebből mára édeskevés látható, többször átépítették, bővítették, alakítgatták. 

* 1320-tól itt működött az ország első egyeteme. 

*


Itt nyugszik Jonathan Swift (tudjátok, a Guliver utazásai-nak írója), aki 30 éven keresztül volt a székesegyház főesperese.


Annak ellenére, hogy akkoriban még nem volt 'divat', ő rendszeresen tisztálkodott és sportolt is, így sikerült jóval az átlagéletkor feletti kort megérnie: 77 évesen halt meg. Élete végén eléggé leépült, egyesek szerint Alzheimer-kórja volt, vagy stroke-ja, mások szerint Meniére-szindrómában szenvedett, aminek a fő tünete az erős szédülés, az átmeneti hallásvesztés, hányás, fülzúgás. Kezelés nélkül a rohamok erősödnek, a hallásvesztés állandósul. 


Akkoriban persze még nem volt sem diagnózisa, sem megfelelő kezelése, Swift azt hitte, valamilyen elmebaj hatalmasodik el rajta. Élete végén nagyobb összeget adományozott egy kórház építésére és az elmebetegek kezelésére: 1757-ben nyitotta meg kapuit a világ egyik első pszichiátriai intézete mint Szt. Patrik kórház, mely Írországban a mai napig az egyik vezető elmegyógyintézet. 


He gave the little wealth he had,
To build a house for fools and mad:
And show'd by one satiric touch,
No nation wanted it so much:
That kingdom he hath left his debtor,
I wish it soon may have a better.
From Verses On The Death of Dr Swift



Esther Johnson, vagy ahogy Swift nevezte, Stella mellé van eltemetve, akihez bizonyos szoros szálak fűzték - egyesek szerint titokban meg is esküdtek, de ezt nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. A nő fiatalon, 46 évesen valamilyen legalábbis akkor még ismeretlen kórban halt meg. 





Swift és Stella emléktáblái a katedrális padlózatában

Swift szobra 

Swift koponyájának másolata.
A földi maradványokat 1835-ben ásták ki,
amikor is az akkoriban oly divatos frenológusok tanulmányozták a koponya formáját és méreteit.
(szerencsére később visszatemették őket)

* Itt van a Boyle-család síremléke, leszármazottjuk nevét a Boyle-Mariotte-törvényből ismerhetjük - már aki odafigyelt anno fizikaórán. 


Az leendő fizikus szobra a síremléken 

2015. szeptember 9., szerda

A Christ Church katedrális, ezúttal Dublinban


Első nap miután elfoglaltuk a szállásunkat (ez az egy volt amit, tudva a komp érkezését, előre lefoglaltunk) Dublin központjába vettük az irányt. 



Esett az eső (amit eleinte igen rosszul viseltünk), már-már visszafordultunk és másnapra akartuk hagyni az egészet. Aztán valahogy alábbhagyott a zuhé, bennünk meg győzött a kíváncsiság, így az első lehetőségnél szert tettem egy esőkabátra (esernyővel a kézben macerás fényképezni vagy térképet nézegetni) és rendíthetetlenül belekezdtünk a városnézésbe. 

Igyekeztünk fedett helyet keresni, így rögtön egy ebéddel indítottunk a Temple Bar negyedben (hogy ebben a híres negyedben vagyunk, arra csak később jöttünk rá). A gastro kultúra megismerése is fontos részét képezi egy kirándulásnak, nem? Tele hassal más szemmel látja az ember a világot :-) Így kezdtük Írország felfedezését egy nagy tál ír gulyással és szódás kenyérrel. Másoknak is csak ajánlani tudjuk :-)

Ír gulyás, szódás kenyérrel. Hasonló a mi gulyásunkhoz, csak "fehér", azaz nincs benne paprika


A Trinity College (Dublin György kori igen patinás egyeteme) épületére most csak futólag vetettünk egy-egy pillantást, majd a Christ Church katedrálisba botlottunk. Ide már be is mentünk és egy jó darabig nézelődtünk.

Christ Church katedrális, Dublin

A katedrálishoz egy híddal csatlakozó épület, a Dvbinia, valamilyen maketteket tartalmazó kiállítás
Mi nem néztük meg, de a katedrálisból a hídon átvezető út le van zárva, úgyhogy a bejáratnak máshol kell lennie. 











Szt. Patrik, Írország védőszentje




kotta a falon



Az altemplom Dublin templomainak öreganyja, alapjai a XI. századból származnak. 

azért morbid: kis kávézósarok a kriptában ...

A déli kereszthajó mellett lejutunk a nagy, boltíves altemplomba, ahol egy elég furcsa jelenetnek lehetünk tanúi: egy mumifikálódott macska kerget egy mumifikálódott egeret! Nos, a szerencsétlen eset még az 1800-as években történt, amikor a szegény egér a macsek  elől menekülve az orgonasípba szalad. Az éhes macska meg utána. Aki persze Micimiackó módra beszorult, aztán onnan se ki se be. Így esett, hogy a macsek miatt az egérke sem tudott kijutni és ott aszalódtak össze mindketten. :-(
Nekem egyből Szabó Lőrinc Egy egér halálára című versét juttatta eszembe. Mikor először olvastam, megkönnyeztem :-( (aki nem ismeri, a linkre kattintva elolvashatja, érdemes)


A furcsa páros az ír író, James Joyce révén vált híressé, utolsó művében, a Finnegan ébredésében említi őket

A A Tudorok című sorozat sok jelenetét forgatták a katedrálisban, többek között esküvői jeleneteket, Boleyn Anna koronázását, illetve az alagsorban készültek a Tower of London belsejében játszódó képkockák. A filmben használt VIII. Henrik korabeli jelmezeket most kiállították, illetve több utalás is volt a sorozatra, de mivel én nem láttam, így nekem nem volt érdekes. (Viszont lehet, hogy meg kellene nézni? A lányok már tanulgatnak az angol történelemről, bár nem tudom mennyire történelmi vagy inkább brazil szappanoperát csináltak VIII. Henrik nőügyeiből? Az a bajom a sorozatokkal, hogy szörnyen hosszúak, irigylem akinek annyi szabadideje van hogy ilyeneket nézegessen...)

The Tudors

Az egyik eredeti Magna Carta-t már láttuk Angliában, itt egy másik példány van kiállítva. Abban az időben Írország is angol fennhatóság alatt volt, így elsőként kaphatta meg anglián kívüliként ezt a jogi alapul szolgáló kódexet 1217-ben. Igaz, csak az angol telepesek élvezhették az általa biztosított jogokat, és azok nem terjedtek ki az ír lakosságra. A XIV. század elején adaptálták az eredeti angol Magna Cartát az ír lakosságra, Magna Carta Hibernie (Great Charter of Ireland), és bár Anglia a középkorban nem ismerte el hivatalosan, mai napig az ír jog egyik alapköve. 

ír Magna Carta 


A nyitvatartási idő ottjártunkkor:

kattintásra elvileg nagyítható


2015. szeptember 7., hétfő

Írország és az írek: így látjuk mi


Következő állomásunk a Smaragdsziget volt, komppal jutottunk Dublinba, és eltérően a Franciaország-Anglia útvonaltól itt pontosan menetrend szerint érkeztünk.

Dublinra bő 2 napot szántunk. Itt már volt némi elképzelésünk arról, hogy miket szeretnénk megnézni mert útközben azért némileg kiképeztem magam egy menet közben beszerzett Lonely Planet útikönyvből. Aztán persze ahogy az a tervekkel lenni szokott kicsit elcsúsztak, de ez a legkevésbé sem zavart minket. Ahogy mondani szoktuk: kell egy útikönyv, egy térkép, meg egy helyi ember, aki megmondja, hogy merre induljunk :-)

Dublin állítólag igen népszerű a turisták körében, évente több mint 4 millióan kíváncsiak rá. Bár mindenhol angolul beszélnek, azért az ősi nyelvük az ír, aminek édeskevés köze sincs az angolhoz. Ez főleg néhány nyugatabbi megyében tűnt fel ahol néha "elfelejtették" angolul kiírni az utca- vagy településneveket :-)
Azt meg csak később tudtuk meg, hogy állítólag az ír nyelvben nincs külön szó az igen-re és a nem-re, így már érthető, miért is válaszolnak angolul is olyan körülményesen (Talán jó lenne... , Na jó, ... Ahogy gondolod..., Hát, nem kéne...) :-))

Tehát Dublin és Írország.
Amolyan élhető főváros kinézete volt így első blikkre, nem túl nagy, fiatalos, van folyója (ami nekem mindig szimpatikus egy városnál)



Az eső itt már utolért minket, és nem is hagyott el közel 2 héten keresztül.
Az elején még utáltuk.
Aztán megszoktuk.
A végén még azt is megértük, hogy hiányzott.
Valahogy így működhet az evolúció...? :-)



Mondjuk az Írországban-éléshez szükség is van alkalmazkodó képességre: a nyári hőmérséklet olyan 17-20 fok körül mozog és esik. A téli valamivel hidegebb és esik. Még szerencse, hogy tavasszal és ősszel is esik, különben még kiszáradna az a 'széép ződ gyep'.



Írország valamivel kisebb mint Magyarország, a lakossága meg feleakkora, azaz hely az van benne bőven:
Gyönyörű tengerpartok, zöld mezők, mindenütt legelésző tehenek, birkák, csacsik. Van óceánpartjuk lélegzetelállító sziklaszirtekkel és homokos partokkal, nem túl magas, mégis ködbe vesző hegycsúcsok, örökzöld völgyek és kristálytiszta tavak.
Ha tennének felé egy óriási esernyőt maga lenne a paradicsom....   Na jó, zöld paradicsom :-)









Nem ritkák az ilyen szűk utak, főként a hegyekben. És itt még szemben is szoktak jönni.
Viszont az írek tök normálisan vezetnek, úgyhogy sehol nem volt semmi gondunk. 

A nyugati parton az óceán mentén haladó Wild Atlantic way Írország és egyben a világ leghosszabb egybefüggő túra - és autóútvonala. Északról délre tartva kb 2500 km hosszan halad végig a vadregényes óceánparton.
Leírhatatlanul széép!

A pubokban jó a hangulat és a kaja, van ír kávé és Bailey´s (meg sok sör annak aki szereti). Ettünk ír gulyást is, de a kedvencünk a seafood chowder volt, ami valami tengeri kütyükből készített sűrű leves, szódás kenyérrel és vajjal, ami szintén nagyon tipikus arrafelé. A főételek pedig többnyire marhából és birkából készülnek, merthogy abból van bőven (illetve a tengerpartokon sok hal és tengeri mindenféle van az étlapon, ezeket főleg én eszem. Zsolt bánatára polipjuk nincs, az a melegebb vizet szereti.)
Nem egy fogyókúrás menü, de finom :-)


Dublin legismertebb negyede erről a pubról kapta a nevét


seafood chowder szódás kenyérrel és vajjal

Bailey's kávé és ír kávé (whiskeyvel)

A legkisebb faluban is kb 3:1 az arány a pub:templom viszonylatban. :-)
A pubokat igazán nem nehéz megtalálni. Az ember megy a szinte kihalt falun keresztül, aztán egyszer csak annyi kocsi parkol egy kupacban hogy helyet sem lehet találni. Na, ott kell nekünk is megállni, ott a kaja, pia :-)

Igazi ír pub - igazi ír törzsvendéggel 


A nap levesajánlata  .... Whiskey :-)
kütyüboltban kapható nélkülözhetetlen és ötletes felszerelés:
eső ellen is véd és mindig van nálunk sörnyitó :-)

A Guiness az íreknek nem csak egy sör. Az "A SÖR".
Hogy milyen ütős, arról sok történet született :-)

Figyelni kell a nyitvatartásra mert elég korán fekvő népek, este 11 körül már kb. semmi sincs nyitva. Ha meg épp bent vagyunk finoman közlik, hogy zárnának. Itt a mediterrán régióban ettől nagyon elszoktunk, úgyhogy eleinte furcsa volt.
A kaja meg még ennél is rizikósabb, itt bizony este 8-ig célszerű elmenni vacsorázni, mert különben max. sört csapolnak 9 után, ami ugyan folyékony kenyér, de jól nem lakunk vele... Tapasztalat :-(

Vasárnap délelőtt pedig még szidrát sem adnak el a benzinkútnál, merthogy az templomidő, majd csak a mise után lehet lerészegedni, úgyhogy csak 13 óra után vásárolhatunk alkoholt. Pedig isten biza nem ittuk volna meg egy óra előtt...

Messziről tényleg azt hittem hogy valaki túlzottan felöntött a garatra és kicsit megpihent :-) 
 Ha valamit tilos , azt tilos.
Nem egyszerűen kiírják, hogy tilos alkoholt és drogot fogyasztani, hanem gyengébbek kedvéért látványosan részletezik is:
sem inni, sem beszívni, sem szúrni sem egyéb más módon felszívni nem lehet.
Így már mindenkinek világos?! :-)

Legfontosabb ünnepük március 17-én Szt. Patrik napja, erről később írok majd kicsit bővebben is. 
Államformája köztársaság, címerében a hárfa a legősibb ír hangszert ábrázolja. 


A postaládájuk zöld:

ír postaláda

A buszok itt is sokszor emeletesek, de nem pirosak, hanem kék-sárgák:


A mosdókagylónál és kádnál két külön csap található a hideg és meleg víznek. Biztos az én bénaságom, de nem sikerült rájönnöm, hogy mossak kezet úgy langyos vízzel, hogy ne forrázzam le magam...



Itt van a világ második legrégebbi fogorvosi egyeteme:


A világ második legrégebbi fogorvosi egyeteme Dublinban
- nem sikerült megtalálnom, hol volt az első

Ezek után következzen ami a Smaragdszigeten 12 napba belefért!



* Azért hivatalosan II. Henrik kiváltságlevele alapján Dublin Anglia részét képezte egészen 1922-ig