Nálunk a személyre szabott karácsonyi ajándék a divat. Nem szoktunk pénzt, vásárlási utalványt adni, hogy vegyen mindenki amit akar... inkább megpróbáljuk kitalálni, hogy ki mit szeretne vagy mire lenne szüksége (még akkor is, ha ez nem mindig jön be), és szoktunk hülyeségeket is ajándékozni, mert vicces, aranyos, vagy mert csak... Persze ajándék lehet egy élmény is, nem feltétlenül tárgyi dolog, de a lényeg, hogy ötletelünk.
Néha egyeztetünk családon belül, de úgy, hogy a megajándékozott azért ne sejtse, hogy miről van szó.
Néha egyeztetünk családon belül, de úgy, hogy a megajándékozott azért ne sejtse, hogy miről van szó.
A nagyik is mindig kérdezik, hogy vajon kinek mit vegyenek, és a mai technológiai csodavilágban erre bármikor van lehetőség ugyebár. Az online rendelési lehetőségnek hála pedig mindez csak pár kattintásra van.
Eredetileg a lányoknak akartam papucsot, mert hiába van itthon egy tucat, mindig mind a kettő az enyémet hordja. Naná, mert nekem fatalpú klumpám van, az a legjobb :-)
Olyan 6 éves koromban kaptam az elsőt és majd' megszakadt a szívem amikor már végképp nem tudtam tovább hordani. Orvosként is mindig a fatalpú Scholl klumpát hordtam, egész addig, míg ide nem költöztünk, mert itt Írországban kosztümben/öltönyben járnak a dokik, és nem fehér kórházi ruciban. Ahhoz meg nem illik a klumpa, így a papucsom itthonra lett száműzve.
Olyan 6 éves koromban kaptam az elsőt és majd' megszakadt a szívem amikor már végképp nem tudtam tovább hordani. Orvosként is mindig a fatalpú Scholl klumpát hordtam, egész addig, míg ide nem költöztünk, mert itt Írországban kosztümben/öltönyben járnak a dokik, és nem fehér kórházi ruciban. Ahhoz meg nem illik a klumpa, így a papucsom itthonra lett száműzve.
Szóval az úgy volt, hogy ha már a gyerekeknek papucs, akkor kapjon az egész család, mert úgyis eléggé kopott volt már mind. Erről ment a Whatsappolás apukámmal, hogy akkor most én veszek papucsot, vagy legyen ez az ő ajándékuk...
Viszont hétköznap munkaidőben épp dolgoztam, így igyekeztem rövidre zárni a beszélgetést. Ebből lett az alábbi szösszenet:
Viszont hétköznap munkaidőben épp dolgoztam, így igyekeztem rövidre zárni a beszélgetést. Ebből lett az alábbi szösszenet:
Apu: Átküldöm a képeket a papucsokról. (egy fél tucatot csipog a telefonom a képekkel)
Én: Köszi
Bocs, de most rendelek
Apu: Mit rendelsz?
Ugye nem papucsot????
Most viccelsz???
Én: Nem :-)
Orvosságot.
Orvosságot.
Orvosi rendelés, tudod ;-)
Így kell feldobni az ember munkanapját :-)