Rohan az idő, én is felváltottam tavasszal a negyedik X-et... A hugicámtól ennek örömére egy törökországi utat kaptam - tudja, hogy számomra a tökéletes ajándék egy repülőjegy - bárhová :-))
Egyikünk sem járt még itt, izgalmasnak ígérkezett:-)
Egy egynapos kirándulást leszámítva egy hetet töltöttünk Isztambulban. Ennél kevesebb is elég lenne a városra, bár mi sokszor lebóklásztunk a "kötelező" turistautakról. A líra árfolyama mélyrepülésben volt, így kifejezetten olcsó volt minden.
A város modern, vidám, színes... és sajnos sokszor szemetes, tele kóbor kutyákkal, macskákkal, akiket azoban elég jól megtűrnek a helyiek.
A törökök nagyon segítőkészek. (Leszámítva a turistalehúzó mindent rád tukmáló árusokat, ezeket igyekeztünk észre sem venni) Angolul kevesen és keveset beszélnek, de mindent megtesznek, hogy megértsük egymást, akár kézzel-lábbal is. Jó példa erre, mikor buszra szálltunk és csak a telefonomon mutattam a sofőrnek, hogy merre mennénk, és próbáltam megtudakolni, hogy jó irányba szálltunk-e fel. Intett, hogy menjünk csak beljebb, de mikor a jegyet akartuk kezelni, akkor nagyon rázta a fejét. Egy megálló után kiderült, hogy a végállomásra érkeztünk. Ott átvitt minket egy másik buszra és mutatta, hogy itt már kezelhetjük a jegyet, most kerültünk a helyes irányba :-)
Őmacskasága egy templomban, az ablakon beszűrődő napfényben sütteti magát |
fapofával tűrte, hogy mindenki vele fényképezkedett |
A fiatalok gondolkodás nélkül pattantak fel és adták át a helyüket az időseknek, jól esett ilyet látni.
Jókat ettünk...
Jókat ettünk...
És persze végigbóklásztuk az összes valamirevaló látnivalót. Még a Héttoronyhoz is kibaktattunk (tudjátok, Egri csillagok, Török Bálint...) de sajna hét lakatra zárva... régen kijutni nem lehetett, most már be sem :-( Azért persze nem panaszkodom, így is sok szépet láttunk, ezekről majd a folytatásban részletesebben is...:
sötétedésig bóklásztunk |
Pamukkale szó szerint egész napos kirándulás volt, a szállodából hajnal 2-kor indultunk a reptérre, onnan egy órát repültünk Denizli-be, ahonnan busztransfer vitt minket a mészkőmedencékhez. Csodálatos hely, sajnos a medencéket megtöltő forrás vízhozama folyamatosan csökken és állítólag néhány évtizeden belül teljesen ki is fog apadni :-( Örülök, hogy mi még láthattuk.
Az egyetlen negatív tapasztalat, hogy hazafele jövet a reptéren a check-in pultnál hagytam az épp olvasott regényemet (Stephen King legújabb regénye, The Outsider). Már csak vagy 20-30 oldal volt hátra... 😞 persze gondolom nagy meglepetést már nem tartogatott volna a vége, de akkor is bosszantó... már túl voltunk a csomagellenőrzésen mire észrevettem és nem engedtek érte visszamenni 😠Folyt. köv...