A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Írország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Írország. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. december 29., szerda

Hajókázás a Shannon folyón


Mivel a terveinknek a Covid idén nyáron is betett, a szlovákiai családi nyaralást töröltük és itthon maradtunk. Ezzel nem voltunk egyedül, az egész ír sziget itt maradt, mivel nálunk nem volt megengedett a külföldi utazás. A vírus miatti lezárásokban megroppant turisztikai szektor pedig mindent a nyári két hónapra tett fel és az egész éves bevételt akarta így megszerezni. Alig lehetett szállást találni és az is pofátlanul drága volt. 

Végül egy régebbi tervünk mellett döntöttünk és kipróbáltuk a hajókázást. Na nem mintha ennek az ára nem lett volna az egekben, a teljes szlovák nyaralás tokkal-vonóval kijött volna annyiból mint ez az egy hét belföldön, de vagy ez, vagy idén nyáron is itthon ülünk, amit nyilván nem akartunk. 

Mikor írtam a hajós cégnek és megadtam a szabadságunk időszakát közölték, hogy már minden hajó kiadva, egyetlen egy van, amit ide tudnak adni, tetszik-nem tetszik, nem kapunk mást. Az is aki kapja marja alapon, 24 óráig tartották a 'visszautasíthatatlan' ajánlatot.  Ha úgy vesszük megspóroltak nekünk egy csomó töprengést, válogatást. 

(Amúgy nem ez a legjobbnak mondott cég, de ez az egyik legrégebbi, ennek megfelelően elég öreg hajóik (is) vannak. Ha egyszer kipróbalunk egy másikat amit ajánlottak, majd megírom a tapasztalatokat)

Egy hat személyes hajót kaptunk, Portumna-ból hajókáztunk északra Carrick-on-Shannon-ba a Shannon folyón.  


Ez volt a mienk egy hétre



Ha röviden kellene összefoglalnom, olyan volt, mint egy lakókocsi, csak nem kerék, hanem víz volt alatta. A vezetése tényleg gyerekjáték (ettől előtte tartottunk, de tényleg egyszerű, még kikötni, parkolni is) 

Kicsit klausztrofóbiás érzés 24/7-ben összezárva lenni néhány négyzetméteren, de meg lehet szokni. Az mindenképpen jó volt, hogy 6 személyes volt a hajó, mert ez két kabint es két zuhanyzót/wc-t jelent, a "nappali" részben levő kanapévá alakítható részt pedig nem kellett kinyitni, hanem megmaradhatott nappalinak, illetve az asztalt ki lehetett nyitni és azon ebédelhettünk, társasjátékozhattunk napközben. 

A hajó belső terében és a tetején is volt kormány, jó időben fent voltunk, többnyire Zsolt vezetett én pedig mögötte leültem és olvasgattam. 







Semmi nem kötött minket, nagyjából belőttük a 7 éjszakát hol szeretnénk tölteni, aztán ahogy alakult... 

Többnyire jó időt fogtunk ki, egy nap volt elég esős, a többin meg kicsit napozni is lehetett. Ez is fontos, mert ha végig esett volna az eső, nem nagyon lehetett volna sétalni, semmit csinálni, akkor elég unalmas lett volna. Hja, az élethez szerencse is kell...

Sok látnivaló nincs a környéken, persze ahol kikötöttünk mindig sétáltunk egyet, de ennek az útnak  nem a városnézes a lényege. 

Portumnaban délután lehetett felvenni a hajót, úgy döntöttünk, hogy tapasztalatlanként nem indulunk neki, hanem megvárjuk a kikötőben a reggelt és inkább csak a környéken gyakoroltuk a ki-beállást, fordulást. Mivel nyári estéken sokáig világos van, volt időnk egy erdei túrára is a közelben. 





biciklit is béreltünk a hajóhoz,
jó szolgálatot tett mikor a kikötőtől messzebb volt a bolt,
meg csak úgy tekerni is lehetett az erdei utakon


Út közben sok állatot láttunk, vadlibák, vadkacsák jöttek a hajóhoz kaját kunyerálni, a horgászcsalinak hozott kukoricakonzerv jó szolgálatot tett.

Márton lúd is csatlakozott a csapathoz 


Blöki is jött velünk. Először óvatosan közlekedett a hajón, de aztán nekibátorodott, gond nélkül ugrott fel-le a kikötőben, út közben pedig a hatsó padon napozott és nézte a vizet, a tájat, a madarakat... Mivel a vizet utálja, nem kellett aggódnom, hogy egyszer csak  beugrik es úszik egyet :-) 








A kikötők közelében mindig akadt valami pizzeria vagy hamburgeres/gyrosos , sőt, volt ahol nagyon jó olasz étteremből vittünk kaját  (beülni akkor még nem lehetett) , és egy nap pecáztunk is, ettük amit fogtunk, vagy összedobtunk egy salátát, vagy valami gyors levest, volt gázpalackról működő tűzhely amin tudtunk főzni is. 

A Fallons Bar Shannonbridge településen bio cuccokból készült hamburgereket, sülteket árul, ha pedig valaki Írország legöregebb pubjat szeretné kipróbálni, akkor Athlonban a Sean's bar-t vegye célba. 




Fallons Bar, Organic kitchen 

Athlon, Sean's Bar, Irorszag legregebbi barja a 900-as evekbol

Athlon




Athlon kastély


Összességében kellemesen telt, bár nem mondom, hogy rohanok a következő kört foglalni. Egy saját lakókocsit jobban el tudnék képzelni, azt a saját ízlésemre és a nekem praktikus és kényelmes dolgokkal rendezném be, még az is lehet, hogy majd nyugdíjasként nekivágunk lakókocsival Európának? 


Mondjuk azt mondtam Zsoltinak, hogy időnként akkor is megállnánk egy wellness hotelnél pár éjszakára, mert OK, hogy van ezen zuhany, de azért egy kád forró vízben fürdést nem lehet vele pótolni...


2021. szeptember 30., csütörtök

Covid nyár

 

Már a gyerekeim is reklamálnak, hogy miért nem írom a blogot, úgyhogy tényleg ideje folytatnom. 

Amúgy elég prózai oka van. A régi gépem haldoklott és kénytelen voltam újat venni, ezen viszont nincs magyar billentyűzet. És annyira macera elővarázsolni az ékezetes betűket...😩


Idén tipikus Covid nyaralás volt, azaz még mindig nem nagyon tudtunk utazni. Írország az egyik legszigorúbb korlátozásokat vezette be, július közepéig nem lehetett külföldre menni, így a tavaly lefoglalt szlovákiai szállást le kellett mondanunk. 


Maradt a belföldi nyaralás. Nincs is azzal semmi baj, mindig mindenhol van olyasmi amit még nem láttunk. Csakhogy az árak baromira elszálltak, ráadásul a Covid miatt a szállodák sem üzemeltek full kapacitással, a medencék, szaunák bezárva, étterem elvitelre... Márpedig én csak azért nem fizetek ki egy vagyont a szállásért, hogy ne otthon aludjak. Amúgy is azt vettem észre, hogy mindenki a nyári két hónap alatt akarta megkeresni az éves elmaradt bevételt, baromira elszálltak az árak. Ezért valami olyasmit kerestünk ami mégiscsak tartogatott valami érdekeset is, ha már itt ragadtunk. 

Kezdetnek a szokásos helyeket jártuk újra a megyében: megmásztuk a Mukisht, az Errigalt, voltunk a legjobb tengerpartokon, az ARDS Forest Parkban, a Glenveigh nemzeti parkban... bár ezeket már mind sokszor végig jártuk, nálunk ezek amolyan hétvégi programok és nem igazán a nyaralás kategóriába tartoznak. 

Csak hogy valami olyat is csináljunk amit még (itt) eddig nem, egy nap elmentünk egy pár órás hajókirándulásra. A Killybegs öbölből indultunk és a Sliabh Liag (vagy 'League' - itt semminek nincs egységes írásmódja) sziklákhoz hajóztunk el. A kapitány nagyon jó fej volt, sokat mesélt és a lányok még vezethették is a hajót. Szerencsére nagyon jó időt fogtunk ki, és bár sok ilyen kiránduláson voltunk már és normál körülmények között ez nem nagyon hatotta volna meg a csajokat, ennyi bezártság után még ezt is élvezték. Utána a kedvenc kebabosomnál vacsoráztunk (ha erre dolgozom itt szoktam kaját venni ügyeletben), azóta ha arra járok mindig kérik, hogy hozzam haza a vacsorát 😋


A szlovákiai nyaralás helyett pedig egy hajót béreltünk és egy hetet ringatóztunk a Shannon folyón. De ezt meghagyom a következő történetnek... 

2021. február 10., szerda

Covid oltás, 2. felvonás (Pfizer)

 

Mindketten túl vagyunk a második körön is, különösebb mellékhatások nélkül. 

Azért írom, hogy különösebb, mert nekem a karom fájt egy napig oltás után, de ez mondjuk akármilyen oltás után várható, Zsolti pedig nagyon álmos, fáradt volt és vagy 15 órát aludt utána. Mondjuk mondtam, hogy talán nem kellett volna hajnal 3-ig olvasni este, akkor nem lenne annyira fáradt... 

Persze az is hozzá tartozik, hogy ő péntek délután kapta meg az oltást, az egész hétvégéje szabad volt és annyit aludhatott amennyit akart. Én egy héttel később, szintén pénteken, csak reggel kaptam oltást, de egész nap dolgoztam, szombaton meg délben online kurzusom volt (mostanában kb heti 2x online okosítanak valamiről, lassan nincs hely a "merevlemezemen"...) de nem is éreztem semmit, és azóta is rendben vagyunk. 

Viszont ezt több másik kollegától is hallottam, hogy teljesen kidőltek egy napra, de azon kívül, hogy aludtak egy jót, nem volt más panaszuk. Egy anafilaxiás reakcióról tudunk a környezetünkben, ami a második oltás után jeletkezett, ő is jól van. 

Mint házi dokinéni elmesélem, hogy nálunk jövő héten kezdjük oltani a 85 év felettieket, Pfizer és Moderna vaccinával. 

Nincs előzetes regisztráció, a háziorvosok felhívják a körzetbe tartozó járóképes betegeket és felajánlják az oltást. Az, hogy Pfizer vagy Moderna lesz, az attól függ, hogy melyik praxis melyiket kapja, egy praxisban csak egyféle vaccina lesz elérhető. (Az, hogy melyik, az leginkább a betegszámtól függ, ugyanis ezek az oltóanyagok speciális hűtést, tárolást, felhasználást igényelnek, úgyhogy a leggazdaságosabb módon osztják el, hogy egy csepp se menjen kárba: pl egy Pizer kitben 6 ampulla van, egy ampullából 6 adag oltás jön ki, tehát 36-osával lehet kiszállítani. Egy Moderna ampullából pedig 10 adag oltás jön ki, és ha jól emlékszem 10 ampulla van egy fagyasztórekeszben, szóval attól függ, hogy a betegszám melyikkel osztható könnyebben. Egy nap alatt leoltjuk azokat akik az adott korosztályba tartoznak, aztán 2 héttel később jön a következő életkori sáv. Ha van kimaradt adag azt a korosztályosan következő betegnek adjuk, őket is előre értesítjük, hogy legyenek készenlétben, tehát felkészül a legöregebb 84 éves, és így tovább. Akik nem tudnak bejönni ők most kimaradnak és egy következő körben lesznek beoltva, ez még némi logisztikát igényel a hűtés/szállítás miatt. 

2 hetente kapunk új adag oltóanyagot, annak megfelelő mennyiséget, amennyi adott korosztályba tartozó betegünk van, a 4. héttől kezdve beleértve a 2. oltásra érkezőket is. Kisebb praxisoknak össze kell állni közös csapattá, illetve a nagyobb városokban központi oltópontokat is kialakítottak. A mostani kampány a 70 évesekig viszi az oltást, majd meglátjuk mennyi oltóanyag érkezik, mennyire tudják tartani a tervet. 

A kavarodások és a logisztika megkönnyítésére a Pfizer és a Moderna vaccinát is 28 nap különbséggel fogjuk újraoltani (a Pfizer második oltás eredetileg 21, a Moderna 28 napra adandó) 

Persze itt ismegy a lobbi minden csoportban, mert mindeki úgy érzi, hogy prioritást kell élveznie: akinek valamilyen alapbetegsége van (tüdőbeteg, szívbeteg, cukorbeteg, kövér, rákos, immunszuppresszált, ésatöbbi...), aki olyannal lakik együtt/olyat gondoz akinek valamilyen alapbetegsége van, a középiskolai tanárok, az érettségiző diákok, a speciális nevelést igánylő diákok és tanáraik, ésatöbbi. Persze igazságot tenni lehetetlen, úgyhogy nem is bánom, hogy az ilyesmit nem ránk bízzák, hanem az okosok kitalálják, és mi csak a végrehajtók vagyunk. 

A 70 év feletti korosztálynak Pfizer és Moderna oltás lesz, a fiatalabbaknak AstraZeneca, de erről még nem volt részletesebb okítás, talán nyárra ha oda kerül a sor... 

Itt nincs szó az orosz és a kínai vaccinákról, talán ha az EU engedélyezi, de nincs is olyan felfordulás az oltások körül, mint az otthoni sajtóban olvasom. Nem különösebben kérdezik a betegek, hogy melyik oltás lesz, és elég nagy az oltakozási kedv, legalábbis a most aktuális korosztályban akiket én kérdeztem, egy volt aki még bizonytalan, a többiek mind örömmel várják, hogy behívjuk őket.  

2020. november 23., hétfő

Kicsit megkésett első nap

 Mivel az iskolát idén Franciaországban kezdték, most jön az "igazi" első napos fotó, ahogy az már hagyománnyá vált:

TY




Csak hogy ez se maradjon ki... 

2020. november 11., szerda

Pár szó az írországi járványkezelésről

Gondoltam ha már ennyi ideje tart az uborkaszezon, írok kicsit az itteni járványkezelési stratégiáról, hátha valakit érdekel.

Nálunk alapvetően a háziorvosok kezében van a beutalás: aki betelefonál bármilyen Covid tünettel (köhögés/láz/fulladás/szag- ízvesztés (nem mind egyszerre, elég egy tünet is), ingyenes PCR tesztelésre küldjük. Amennyiben meg tudja oldani saját/családi autóval, akkor bemegy a teszt centrumba, amennyiben nem, úgy a mentők mennek házhoz. Nyilván a többségnek van autója, be tud menni, így gyors az átfutás. A legnagyobb csúcsok idején volt hogy akár 2-3 napot is várni kellett az időpontra, de nem ez a jellemző, többnyire még aznap vagy max. másnap mehet és egy-két napon belül az eredmény is megvan. Amennyiben tünetmentes kontakt, akkor a kontaktkutató csoport rendeli el a tesztelést (de persze ha engem mint háziorvost felhív, én is küldhetem, soha nem dobtak még vissza egy beutalómat sem, pedig nem mind volt 100%-ban indokolt a protokoll szerint), ilyenkor két teszt készül 7 nap különbséggel, de a karantén alól csak 14 nap után szabadulhat a kontakt személy. Aki pozitív volt, most a tünetek kezdetétől számított 10 napig kell otthon maradnia, nincs negatív teszt követelmény a karantén feloldására. Nálunk nincs házat megjelölő matrica sem és a rendőrség sem ellenőriz, bíznak az állampolgárok felelősségtudatában. A tesztelésre váró személyek egy háztartásban élő családtagjai sem mehetnek iskolába/dolgozni, és amennyiben valakinek pozitív lesz a tesztje a kontakt kutatás révén az egész családot letesztelik. 

Persze előfordulnak csúszások, ez a rendszer sem tökéletes, főleg az északír-határ mentén, hiszen a két ország között döcögősebb a kontakt kutatás, így ezt inkább mi háziorvosok vállaljuk magunkra. Egyébként a  kormány álláspontja az, hogy inkább teszteljünk többet, mint ne fedezzünk fel egy pozitív esetet. Persze a háziorvosnak mérlegeslési joga van, ha egy gyereknek mondjuk egyértelműen tüszős mandulagyulladása vagy középfül gyulladása van, akkor nem kötelező tesztre küldeni, elég ha felírom az antibiotikumot és otthon marad. 

Ja, és nagy könnyebbség a hülye magyar rendszerhez képest: nem kell orvosi igazolás az iskolai hiányzásra. Nem csak most, a Covid idején, hanem máskor sem. Hisznek a szülőnek, nem terhelik felesleges adminisztratív marhasággal az orvosi rendelőket. A dolgozóknak normálisan nem járt táppénz a betegség első hetére, de most igazolt Covid fertőzéssel már az első naptól jár. 

Az ír kormány már az első hullám idején meghatározott egy 5 lépcsős korlátozás-tervezetet, ami egyszerűen letölthető, értelmezhető mindenki számára. Itt is vannak bizonytalanságok, lesz lezárás, nem lesz lezárás, meddig lesz lezárás... de azért viszonylag világosan és előre láthatóan kommunikálnak. 

Az 1-es szint a szinte normál élettől az 5-ös, legmagasabb karanténzárlatig tartalmazza az ajánlásokat a baráti látogatásokra, eseményekre, esküvőkre, utazásokra vonatkozóan, az éttermek, szórakozóhelyek, kocsmák nyitva tartásától a közlekedési eszközök használatáig. 



Az NPHET, a Nemzeti Közegészségügyi Vészhelyzeti Csoport tesz javaslatot a kormánynak az aktuális járványügyi számok tükrében a lezárások vagy azok felengedése vonatkozásában. A kormány ugyan igyekszik életben tartani a gazdaságot, de azért hallgat a főként orvosokból álló csapat javaslataira és ennek megfelelően jelenti be a korlátozásokat. Amolyan húzd meg - ereszd meg játékot játszunk tavasz óta, az 5-ös szintű totál lezárásból nyárra egy egészen laza helyzet alakult ki, bár a külföldi utazások egyes "zöld besorolású" országok kivételével 2 hetes karantént vontak maguk után. Sajnos a második hullám - mint mindenütt Európában - a fertőzések számának növekedésével járt, először megyékre lebontva vezettek be 3-as szintet a fertőzöttebb régiókban, majd sajnos ez nem volt elegendő, így október 21-óta ismét 5-ös szintű karantén van érvényben az egész országban. Na jó, mondjuk 4.5, annyi könnyebbséggel a tavaszihoz képest, hogy most az ovik, iskolák nyitva vannak. 

A legfrissebb adatok minden este 6 körül felkerülnek a HSE weboldalára

A mai adatok (2020. november 9.)  szerint 1 ember halt meg és 270 új pozitív esetet diagnosztizáltak. 

A járvány kezdete óta összesen 65.659 pozitív esetet regisztráltak, összesen 1948-an haltak meg és a mai napon 291 beteg van kórházban, ebből összesen 39 szorul intenzív ellátásra. 

Ha lakosságszámra vonatkoztatva hasonlítjuk össze az adatokat akkor kb duplázni kell, hogy a magyarországi adatokkal összehasonlíthassuk, hiszen Írország lakossága kb 5 millió, ami durván fele Magyarországénak. 

Itt egy pár nappal ezelőtti grafikon amin látványos a karantén hatása: 

https://images.theconversation.com/files/367093/original/file-20201102-13-m5issu.png?ixlib=rb-1.1.0&q=45&auto=format&w=1000&fit=clip

És ez a lényeg: korlátozni az emberek közötti kapcsolatokat, hogy el lehessen lapítani a görbét és ezáltal elkerülni, hogy a kórházak beduguljanak. Tavasszal nálunk pillanatok alatt megtelt az intenzív osztály, de most szerencsére épp egy beteg sincs lélegeztetőgépen, és van szabad kapacitás a kórházban. Itt nincsenek Covid-kórházak, mindenki a területileg illetékes kórházba kerül, ott vannak Covid betegek számára kialakított részlegek. A tervezett műtéteket/kivizsgálásokat/kezeléseket mindenhol az adott kórház pillanatnyi kapacitásának megfelelően végzik el vagy halasztják. Ebben talán nálunk itt Letterkenny-ben túl óvatosak is, nincs egy beteg sem az intenzíven, van hely a kórházban, de mégis leállították a műtéteket, úgyhogy a Zuram már megint alig csinál valamit...

Fontos, hogy nagyon részletesen lebontva, megyék szerint megkapjuk az életkor, nem szerinti bontást,  és a százezer lakosra vonatkoztatott utolsó 14 nap statisztikáját is. A megyei lapok pedig szavazókörzetek szerinti bontásban is közlik az adatokat, pl. itt egy a mi megyénkről. Aki pedig arra kíváncsi, hogy hol alakulnak ki járványgócok, hány egészségügyi dolgozó, hajléktalan, húsfeldolgozó üzemben dolgozó, stb. fertőződött meg, az a hpsc oldalán még részletesebb tájékoztatást kap. Van statisztika az alapbetegségekről, mindeféle színes ábra, grafikon az epidemiológiai adatokból...  Ezek a kontakt kutatás során felderített információk és a kórházi/háziorvosi, stb jelentések alapján készülnek. 

Ebből a szempontból szerintem az a legérdekesebb (és legfontosabb), hogy egyértelmű, hogy a legtöbb fertőzés a magánházaknál történik. Azaz mikor átugrunk a barátainkhoz vacsorára, a szomszédhoz egy kis kóstolóval a házi lekvárunkból, a haveroknál mikor együtt nézzük a focimeccset, a nagymama/ barátnő szülinapi bulija... tetszőlegesen behelyettesíthető. 

Pirossal a magánházaknál szerzett Covid számok,
míg kékkel az óvoda/iskola/egyetem-mel kapcsolatba hozható fertőzések.
Nyilván ez utóbbit nehéz egyértelműsíteni, de az arányok akkor is magukért beszélnek

A karantén legfontosabb pontja az, hogy csökkentsük a szociális kapcsolatainkat. Itt elvileg be vannak tiltva az egymáshoz járkálások, bár nem ellenőrzik, de elég felnőttnek nézik a lakosságot, hisznek benne, hogy az emberek megértik, és a többség többnyire helyesen cselekszik. Ami nagyjából így is van, érezhetően javulnak a számok, hülyék meg mindenütt vannak akikkel nem nagyon lehet mit kezdeni... De azért az eredmények biztatók. 

Még egy pár szót a piszkos anyagiakról. Mert itt nem hagynak senkit az út szélén. 

A járvány kezdete óta létezik az ún. PUP, Pandemic unemployment payment, azaz a Covid miatti munkanélküli segély. Kezdetben egységesen 350 Euro volt hetente, függetlenül attól, hogy korábban mennyit keresett valaki, teljes állásban, vagy csak részmunkaidőben dolgozott...  Nem kellett hozzá bonyolult adminisztráció, érezni lehetett, hogy az a lényeg, hogy minél könnyebben mindenki pénzhez jusson. Ebből azonban az következett, hogy volt aki így még többet is keresett mint a járvány előtt. Azóta módosították a jogosultságot és az összegeket, most a legmagasabb kategória a 350 Euro/hét, azt az kaphatja, aki heti 400 Eurót, vagy annál többet keresett. A legalacsonyabb összeg 203 Euro/hét, ez egyébként a szokásos munkanélküli segélynek megfelel. (Ez is közel 300.000 Ft/hó...) Aki korábban bármilyen más segélyben, ellátásban részesült, azt párhuzamosan fizetik, nem vagylagos. és ha valamilyen kis összegű (max. brutto 480 Euro/hó), egyéni vállalkozásból származó bevétele van valakinek, attól még igényelheti a PUP-ot is. Persze Írország úgy általában drága ország, de azért éhen halni nem hagyják az ember. A kifizetések márciusban kezdődtek és pillanatnyilag jövő év január végéig fizetik ebben a formában (aztán gondolom valahogy meghosszabbítják). 


Otthon most nagyon elszálltak a számok, remélem még sikerül megfékezni mielőtt totál bedől az eü. Vigyázzatok magatokra! 

2020. október 25., vasárnap

Szokásos Covid sirámok, átmeneti év a suliban, Franciaország, meg egy kis ez meg az...

 Eléggé pang ez a blog, ideje kimásznom az alkotói válságomból... mert igazság szerint idén csak a mókuskerék jutott nekünk, a februári síelés óta nem voltunk szabadságon (jut eszembe, nem is írtam róla, de sokat nem is tudtam volna, tekintve hogy az első nap sikerült megint elszaggatnom néhány térd- és bokaszalagomat... mondjuk azt mai napig nem értem, hogy abban a sícipőben hogy lehet bokát kificamítani...) 

Észak-Spanyolország, Cerler

Azóta meg csak a Covid mizéria van, kezd az agyunkra menni. Minden héten új irányelveket kapunk, a megszokott munka mellett pluszban jön a rengeteg Coviddal kapcsolatos hívás, még szerencse hogy csak részmunkaidőben dolgozom, különben már becsavarodtam volna. 

A számok itt is emelkednek, a főváros után a mi megyénk az egyik legfertőzöttebb régió, sőt, egyes városokban a lakosságszámra vonatkoztatott fertőzési arány még magasabb is mint Dublinban. Ennek leginkább a határ közelsége az oka, az emberek ide-oda mászkálnak Írország és Észak-Írország között, ha itt bezárják a kocsmákat hát átugranak oda, cart se ér itt semmilyen korlátozás. 

Most annyit előre léptünk, hogy Észak-Írországban is szigorú korlátozásokat vezettek be, hál' istennek vége a kocsmaturizmusnak. Itt nálunk Írországban a korlátozásoknak 5 szintje van, az 5. szint a legszigorúbb, hasonlóan a tavaszihoz, mindent be kell zárni, csak az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak tarthatnak nyitva. Csak a nélkülözhetetlen munkaerő mehet el otthonról dolgozni, mindenki másnak home office vagy kényszerszünet, és a lakásunk körzetét is csak 5 km-re lehet ezen a szinten elhagyni. A más háztartások látogatását korlátozzák, bár úgy látom, már nem mer annyira radikális lenni a kormány mint tavasszal, most amolyan családi buborékokat akarnak kialakítani, hogy azért a legközelebbi hozzátartozók mégiscsak mehessenek egymáshoz, illetve a gyerekmegőrzést, nagyi-ellátást is engedélyezni akarják még a legszigorúbb korlátozások esetén is, és a bölcsiket, iskolákat is nyitva akarják tartani: egyrészt mert a gyerekmegőrzés nélkül a többi munkahely is bedől, másrészt mert egyszerűen nem lehet ennyi oktatási időt kihagyni komolyabb következmények nélkül.

Nagyon sok pro- és kontra érv hangzik el, nekünk, mint totál introvertált embereknek egyáltalán nem zavaró a lockdown, szinte észre se vesszük a megszorításokat. Mondjuk nekünk ugyanúgy van munka, a gyerekeknek iskola, a lóhoz ugyanúgy ki kell járni... most ugyan nem tudunk a közeli nemzeti parkba járni sétálni mert az túl van az 5 km-es zónán, de ez legyen a legnagyobb bajunk... 

Apropó, oktatás, anno nem írtam róla. Itt nálunk az online oktatás a Google classroom használatával valósult meg, igaz, ezt már korábban is használták a gyerekek, nem volt újdonság. Viszont - itt nálunk a csajok iskolájában legalábbis - nem voltak online órák. Ezt azzal indokolták, hogy itt nem ritka a nagy család és nagyon sok helyen egyszerűen nincs olyan erős internet ami elbírná a home office-ban dolgozó szülőt meg a 3-4 vagy akár több csemetét akik egyszerre lógnak a zoom/skype videokonferencián. Így aztán leginkább arról szólt ez az egész, hogy a tanár elküldte, hogy a könyv melyik oldalán mit kell elolvasni, önállóan feldolgozni, feladatot megoldani, visszaküldeni. Néhányan egyszerűen átküldték a megoldókulcsot  is aztán mindenki javítsa ki magának... Igaz, a lányok a kisérettségire készültek, így zömében már inkább ismétlés mint új anyag volt több tárgyból is. Ha valamivel gondjuk akadt akkor persze egyeztettek a tanárral és megbeszélhették a skype-ot, vagy a tanár írásban küldött részletes magyarázatot, pl. matekpélda megoldásánál részletes, lépésről-lépésre kidolgozott feladatot.

Szerencsére online tesiórával sem fenyegették a gyerekeket és rajzból is csak egy projectet kaptak amit év végéig be kellett fejezni, az enyémek kb 2 óra alatt végeztek is vele. A zongora és hegedűóra skype-on zajlott és meglepően jól működött. A legtöbb tantárgy feladatait is napi egy-két óra ráfordítással abszolválták, így rengetek szabadidejük lett hirtelen. Én egy ideig próbáltam csesztetni őket, hogy használják ki az időt, gyakoroljanak, készüljenek a vizsgákra, de aztán állam bácsi keresztül húzta a számításaimat mert törölték a vizsgákat a vírusveszélyre való tekintettel. Na, ez volt az a pillanat amikor a gyerekeim kezéből is kiesett a könyv és onnantól már nekem sem maradt érvem...  

Pedig nagyon résen voltam: pl. a Netflix-hez csak egy gépre van előfizetésünk. Munka közben a telefonomról belépem az app-ba, hogy csekkoljam, néz-e valaki valamit rajta. Persze kiírta, hogy Petra épp Friends-et néz. Több se kellett, írtam Pepének egy üzenetet, hogy azonnal kapcsolja ki és inkább tanuljon. A gyerek rémülten válaszolt: mi van anya, bekameráztad a szobámat?? :-))) 

Vagy egyik nap hazaérve a könyvek beterítették a szobájukat, jelezve, hogy biza egész nap tanultak. Meg is dicsértem őket, de azért én sem ma jöttem le a falvédőről, csináltam egy fotót, majd másnap ismét... aztán mondtam nekik, hogy fedezzenek fel legalább néhány különbséget a két kép között... nem nagyon sikerült. Mondtam, hogy máskor legalább lapozzanak egyet-kettőt, mert én is voltam diák és fel kell kötni a gatyát ha velem kezdenek :-) De persze ezt a poént nem lehet többször eljátszani, azért tanulnak a hibáikból... 

Nyár végére már nagyon unták a banánt, várták az iskolát. 

Idén úgynevezett "átmeneti évük van", ez a TY. 

Az ír középiskola két szakaszra van bontva, a kisérettségi után vagy mennek tovább még 2 évet és megcsinálják a rendes érettségit, majd mennek egyetemre, vagy "kihagynak egy évet" és ezt különféle projektekkel, munkagyakorlattal töltik. Ilyenkor sok érdekes és hasznos dolgot szoktak csinálni, sokat kirándulnak, múzeumba, színházba, moziba járnak, azonban a Covid ezt elégé keresztülhúzta, hiszen nálunk minden bezárt, nincs mozi, színház, múzeum, sem munkagyakorlat, nincs ott alvós kirándulás,  csak az iskola van nyitva. Így pedig már nem is annyira poén ez az év, viszont az online oktatásra való átállás veszélye miatt szerintem még mindig jobb, ha ebben az évben hagynak ki a suliból, mintha ez egy fontosabb év közben következne be. 

Már régen megszerveztük, hogy év elején Franciaországba mennek 5 hétre nyelvet tanulni. A vírushelyzet miatt az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy tudnak-e menni, illetve mi is rágtuk a körmünket, hogy mivel teszünk jót: ha engedjük őket, vagy biztonságosabb, ha maradnak. Folyton lestem a számokat, de mivel az a régió ahová mentek (Nantes környéke) és a mi országrészünk hasonló fertőzöttségi adatokat mutatott, ők pedig nagyon szerettek volna menni, hát rábólintottunk. A kollégiumi szállást most a Covid miatt nem engedték így családokhoz kerültek, az egyik osztálytársuk családja fogadta be őket. Nem egy helyen voltak, a szervező cég egy iskolába egy gyereket helyezett csak el, így nem volt lehetőségük angolul beszélni, rá voltak kényszerítve, hogy a franciát használják egész nap. Az enyémek amúgy se akartak volna együtt menni, elegük van az ikerségből, hogy folyton egyként kezelik őket. Most legalább kipróbálhatták milyen önmaguknak lenni, az árnyékuk nélkül, és úgy jöttek haza, hogy bizony szuper. Úgyhogy ez csak megerősítette őket abban, amit már amúgy is mondogattak, hogy ők biza nem mennek ugyanarra az egyetemre. (Sóhaj...)

Petrának annyira tetszett, hogy tavasszal vissza akar menni, Csengének is tetszett, de ő nem passzolt össze annyira azzal a lánnyal ahova került, ő lehet, hogy inkább Spanyolországba menne, a spanyolukat sem árt frissíteni, itt csak felejtenek... Sok minden függ majd attól is, hogy milyen lesz az idei év a suliban, csinálnak-e valamit a lezárások után, hogy alakulnak a vírus miatti utazási korlátozások.

Csenge francia családja

Petra francia családja

A három gyerek a Pepe családjánál

Annak azért örülök, hogy kipróbálták magukat egyedül, először voltak ennyit távol itthonról és egymástól, és azt kell mondanom, hogy nekem sokkal jobban hiányoztak, mint mi nekik... vészesen közeleg, hogy felnőnek  - könnycseppet elmorzsolva balra el... 

2020. szeptember 2., szerda

Staycation 3. co. Donegal : Muckish mountain


Donegal megye másik hegye a Muckish. Egyes források szerint 666 m magas, mások ezzel az ördögi számmal nem voltak kibékülve és addig mérték, míg 667.1 m-nek nem találták. Biztos megvárták az apályt, hogy kicsit lejjebb legyen az a tengerszint...? Vagy netán azért van pár nagy kőkupac a tetején, hogy egy méterrel magasabb legyen? Tudjátok, mint az angol filmben, mikor talicskával hordják össze a hegynek valót (Az angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le) 

A neve írül azt jelenti, hogy disznóhát. Merthogy olyan lapos, egyenes, semmi púp, csúcs nincs rajta. 

A déli oldal Falcarragh felől 

óvatosan vezessetek errefelé,
a kanyarok mögött bármikor felbukkanhat pár birka,
akik semmilyen hajlandóságot nem mutatnak félreállni az útból...

Két úton lehet megmászni, a lankásabb déli útvonalon, "Muckis Gap" felől (a Termontól Falcarragh felé vezető úton a Mária szobornál kell parkolni), vagy az északi meredekebb, bányászok "Miner's path" útvonalán. Ez utóbbi onnan kapta a nevét, hogy régebben valóban bányaként funkcionált, az üveggyártáshoz szükséges kvarcot termelték itt ki. 

A túrázós oldalak körtúraként emlegetik, de a fórumokon mindenhol azt olvassa az ember, hogy érdemesebb azon az úton lemenni ahol felmentünk, mert egyébként szó sincs útvonalról, csak sáros, mocsaras gazban taposva lehet körbemenni. Mi hittünk az előttünk itt jártaknak és csak fel-le mentünk az északi oldalon (naná, hogy a nehezebbet választottuk :-) ) Creesloughtól Pornablagh felé haladva a temetővel szemben van egy út, ott kell behajtani és addig menni rajta amíg lehet. Először egy régi vasúti pályán haladunk keresztül (ez szintén túraútként funkcionál, majd egyszer ezt az utat is kipróbáljuk). Mi most innen még tovább mentünk és feljebb parkoltuk le a kocsit, aztán gyalog irány felfele. 1.5 - 2 óra alatt simán megjárható, mi még bóklásztunk is fent egy kicsit (meg én próbáltam kincset keresni, de ezúttal nem jártam sikerrel).

A teteje erősen felhőbe volt burkolózva mikor elindultunk


esős időben nagyon csúszós lehet, egyes szakaszok kifejezetten meredekek,
úgyhogy érdemes szép időt választani és jó bakancsban nekiindulni

kék felfestett nyilak mutatják az utat

szép időben akár a szigeteket is lehet látni,
nekünk nem volt akkora szerencsénk de így is megérte feljönni



A tetején levő nagy vaskeresztet 2000-ben, a Milleniumra állították fel
(korábban egy fakereszt volt, de azt a vihar ledöntötte) 

a lapos disznóhát

és a hozzáhordott plusz egy méter a csúúúcs 

természetesen nekünk ide is fel kellett mászni


Folyt köv...