2017. április 30., vasárnap

A córdobai virágos udvarok



A forró mediterrán, andalúz klíma már a rómaiak idején is arra késztette az itt élőket, hogy elbújjanak a nap elől a hűvös fehérre meszelt házaikba. Ez az eredete a belső udvaros építkezésnek: a házat  a belső udvar, a patio köré építették, ahová a falak árnyékot vetettek és így napközben is hűvös, élhető szabadtéri teret kaptak. Ez volt a itt élők oázisa, ahol a nyári rekkenő hőség elől behúzódva pihenhettek sziesztaidőben. 

patio cordobés

Általában egy kút vagy szökőkút is volt az udvar közepén, szintén hűsítő, frissítő célokat szolgálva. 



A muzulmánok továbbfejlesztve ezt az építkezési szokást a ház bejáratát úgy helyezték el, hogy az érkezőnek ezen a kis udvaron át kellett haladnia - a frissesség érzését pedig buja növényzettel növelték, amiket természetesen bőven öntöztek, hogy mindig zöld legyen és virágba borítsa az udvart. 
Mivel mi márciusban jártunk erre még nem nagyon borultak virágba az udvarok, de cserébe nem volt tömeg és nyugodtan nézelődhettünk, fényképezhettünk anélkül, hogy még egy tucat ismeretlen lenne a képeken és takarná el a látnivalót :-)

Két alapvető típusát különböztethetjük meg ezeknek az udvaroknak: az egyik a családi ház saját belső udvara, a másik amikor több család lakik egy udvarban és a patio a közös előtér, közösségi tér volt. 

minden szabad falfelületet virágcserepekkel borítanak


közös, több családhoz tartozó udvar

itt sokat beszélgettünk a tulajdonossal, hihetetlen összegekbe került nekik a felújítás, hogy visszaállítsák, amennyire lehet, az eredeti állapotokat

a lakásokban csak hálószobák voltak, a mosókád, a kút és a konyha közös volt

hihetetlen, hogy több család is főzött egy ekkora pici konyhában.
És akkoriban nem is csak 1-2 gyerek volt családonként



Ugyan az egész város területén megtalálhatók ezek az udvarok de csak egyesek látogathatók, többségük ma is az itt élő családok házainak része és ezáltal privát szférája. 

A város több pontján és készültek a virágos udvarok által ihletett szobrok

így zölden is gyönyörű, de képzeljétek el nyáron, teljes pompájában!


ezen az udvaron is sokat mesélt a házigazda:
miután ráállt a fülem az akcentusra már jól elbeszélgettünk




ha nincs igazi, jó lesz a festett is :-)






ebben a házban ez eredetileg a gazdasági udvar volt, itt tartották a tyúkokat és egyéb állatokat
később alakították ki virágos udvarrá, ma már így láthatjuk




A legszebbek minden évben versenyre kelnek egymással (az első megmérettetés 1921-ben volt) és a turisták számára is nyitva állnak. 

az egyik udvaron: dicsőségfal

A legtöbbjük ma is lakott családi ház, ezért aki ide látogat, ne feledje ezt és tartsa tiszteletben.  A tulajdonosok egyébként nagyon szívesen válaszolnak a kérdésekre, bár állítólag a nyári szezonban több mint ezer látogató fordul meg naponta egy-egy pici udvaron, olyankor nem nagyon van idő  a beszélgetésre.  (Az andalúz akcentus egyébként elég borzasztó, amikor két udvaron is 70-80 év körüli bácsi nyitott ajtót, először kb. a köszönést se értettem, pedig mégiscsak 8 éve élek itt :-))) 

így kezdődött... (kép innen)

És ide kattintva láthattok egy díjnyertes fotót egy córdobai virágos udvarról teljes pompájában (mivel copyright védi a képet, még hivatkozással sem mertem feltenni)

A Mezquita környékéről indulva gyalog sétálva könnyedén bejárhatjuk őket. 
Az óvárostól függetlenül a córdobai virágos udvarok önállóan is szerepelnek az UNESCO Világörökségi listáján. 


info a következő honlapokon: 
spanyolul és angolul is: puerta de los patios córdoba


Córdoba - Alcázar de Los Reyes Cristianos : A Katolikus Királyok Palotája


A Mezquita mellett a másik fontos építészeti emlék a katolikus királyok palotája, az Alcázar de Los Reyes Cristianos. A Mezquitától egy pár perces sétára található.




Córdoba a Guadalquivir folyó mellett fontos katonai támaszpont volt már a római időkben is, a mórok idején a kalifa palotájának részeként, majd a terület visszahódítása után 1236-ban III. Ferdinánd rezidenciája lett. 1482-ben ide települtek a katolikus seregek és innen tervezték meg az utolsó inváziót Granada ellen, hogy végleg visszahódítsák a kereszténység számára a félszigetet. A katolikus királyok (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella) palotája lett átmenetileg, a XV. század végéig. 



Egyébként ők voltak azok, akik végleg kiszorították a mórokat az ibériai félszigetről, a zsidókat pedig kiűzték innen. Házasságkötésükkel egyesült a két legnagyobb ibériai királyság, megalapítva ezzel az egységes Spanyolországot. Kolumbusz Kristóf 1492-ben az ő áldásukkal és támogatásukkal indult hódító útjára*, ezzel pedig a spanyolok betették a lábukat az amerikai kontinensre is. 

Kolumbusz Kristóf Izabella királyné és Ferdinánd király előtt


Granada visszahódítása és Kolumbusz útjára bocsátása után a királyi család visszavonult és átadta a palotát a híres spanyol Inkvizíció Bíróságának, akik egészen 1812-ig használták az épületet. Később börtönné alakították, majd 1931-ben katonaság kezére került, egészen 1952-ig, amikor a felügyeleti jogot Córdoba önkormányzata szerezte meg. Most nyitva áll a látogatók előtt, mind a turisták, mind a házasuladó fiatalok előszeretettel készítenek képeket a kertben, a várfalakon. 



a római híd az alcazárból nézve



kilátás a városra - a távolban a Mezquita tornya


felülről látható a tavakkal díszített kert és a királyi lovasudvar is -
itt egyébként egyik este megnéztünk egy gyönyörű lovasbemutatót











egy vicces kedvű kertész bástyát faragott az egyik tujából

Végül, de nem utolsó sorban megemlítem, hogy a történelmi belváros részeként ez a vár is az UNESCO Világörökségének része. 

Nyitvatartási idő és egyéb információk a honlapon: Alcázar de los Reyes Cristianos


* Egyébként szegény Kolumbusz éveket várt Córdobában, hogy megkapja az úthoz szükséges támogatást, de míg a királyok a mórok kiűzésével foglalkoztak, nem tudtak vele foglalkozni. A várakozás közben megismerkedett egy spanyol lánnyal és megszületett Fernando nevű fia, azonban az anyjával Beatrizzel soha nem házasodtak össze