2017. június 20., kedd

Sárvulkánok Romániában



Bevallom őszintén, eddig nem is tudtam, hogy van olyan, hogy sárvulkán... 

A gyerekek fedezték fel egy szórólapon a kint létünk alatt és mivel nem volt nagyon messze*, egy napra jó programnak bizonyult. (Na jó, fél nap is bőven elég rá, de gyerekekkel nem kelünk korán, sokáig eszünk, és amúgy is bőven elég nekik 5 óra kocsikázás ... szóval ilyenkor nem tervezünk sokat egy napra) Buzaunak kell venni az irányt, ott meg már elég jól ki van táblázva, még mi sem tévedtünk el, ami nagy szó. 

Vulcanii Noroioși - Pâclele Mici, Románia

Igazság szerint ezek nem igazi vulkánok, legalábbis nem a szó szoros értelmében: itt a talajban rothadó szerves anyagokból feltörő gázok törnek a felszínre, és ha előtte esik egy kiadósabb eső akkor bizony kis, vulkán alakú halmokat formálnak és szépen bugyborognak. A szagok alapján a földgáz mellett kis kőolaj is jut a felszínre, az iszapos talajon pedig óvatosan kell lépegetni különben délutáni programként cipőt sikálhatunk. (A National Geographic is írt róluk egy cikket)




A táj messziről kopár, ezen az iszapon nem él meg növényzet, úgyhogy ezért is emlegetik mindenhol "holdbéli tájnak"


nem sok eső esett errefelé

A helyiek iszapfortyogóknak, pokolsárnak is nevezik az itt feltörő iszapot, és bár csábító lenne némi szépészeti célú iszappakolás, a bejáratnál felhívják a figyelmünket hogy bizony csúnya allergiás reakciókat válthat ki. Ha már maga a benzinszag nem tántorít el mindenkit...

A legnagyobb iszapvulkán Indonéziában van, a legtöbb viszont Azerbajdzsán területén található. Mivel ez utóbbi helyeken nem mostanában fogok járni, mi megelégedtünk a román kistestvérével is.

Érdemes eső után menni, hogy tuti legyen mit nézni (előző nap esett, legalábbis Bukarestben, de itt olyan cserepes volt a föld, hogy nem hiszem, hogy erre sok jutott belőle)


















Különleges hely, Európában szinte egyedülálló, megéri időt szakítani rá!


* kb 145 km, de a kanyargós utak miatt ez kb 2.5 óra Bukarestből indulva

2017. június 19., hétfő

Sinaia: Peles kastély és kolostor


Sinaia településen található a neoreneszánsz stílusú Peles kastély amit I. Károly román király épített 1873 és 1914 között nyári rezidenciának. Munkásokat, mérnököket Európa minden zegéből-zugából hoztak, összesen 14 különféle nyelvet beszéltek, bábeli lehetett a zűrzavar. 




A végére mégis összejött: 160 szoba és több mint 30 fürdőszoba ad otthont a 400 darabos fegyvergyűjteménynek, képtárnak és szoborgyűjteménynek. A császári lakosztály Ferenc József látogatására készült el. A helyi áramfejlesztőnek köszönhetően ez volt Európa első olyan kastélya melyet teljes egészében elektromos árammal világítottak meg, valamint elektromosan mozgatható az előcsarnok üvegfödémje is. Akkoriban a központi fűtés is modern luxusnak számított.




Mikor először itt jártunk sajnos kicsit későn értünk oda*, már elindult az utolsó csoport és nem engedtek be minket. Később visszamentünk, akkor kiderült, hogy nem csak csoportosan hanem egyénileg is látogatható - innentől kezdve nem értem miért nem mehettünk be 40 perccel zárás előtt, hiába kérdeztem, előző nap még nem létezett ez a lehetőség....

Nem csak maga a kastély hanem a környező épületek is látogathatók (a vadászház kivételével, mely a jelenlegi elnöki rezidencia). Kétféle belépő van, a drágábbikkal az emeletre is fel lehet menni, de ehhez a gyerekeknek nem fűlt a foga így csak a rövidebb sétát választottuk. Fotojegyet külön kellett váltani.

























* Hétfőn zárva, kedden 11-17-ig, egyébként 9-17-ig tart nyitva. Az utolsó csoport 16:15-kor megy be. Parkolni kicsit lejjebb a fizetős parkolóban lehet, onnan a kastélyt csak gyalog lehet megközelíteni (kb 1 km, babakocsival, kerekesszékkel is könnyen járható, aszfaltozott út vezet fel)

A kastélytól egy rövid sétára található a Sinaia-i kolostor, erre csak egy futó pillantást vetettünk, nem volt kedvünk sokat időzni itt. Mihail Cantacuzino, a havasalföldi seregek főparancsnoka a XVII. században ellátogatott a Sinai hegyhez, és az ott látott ortodox kolostor annyira megtetszett neki, hogy hazatérve építtetett is egyet. Az eredeti után, a Sinai hegyről nevezte el, a település is innen kapta később a nevét.