A következő címkéjű bejegyzések mutatása: külföld: UK - Nagy Britannia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: külföld: UK - Nagy Britannia. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. január 21., szombat

Kis londoni turistáskodás


A húgomtól a szülinapomra londoni színházlátogatást kaptam. Szívás egy szigeten lakni, mindenhova csak repülővel lehet eljutni, de hát ez van, ezt kell szeretni... 

Ha meg már Londonba repültünk, akkor ott töltöttünk pár napot és turistáskodtunk, mert az úgy szokott lenni, hogy az ember ott lát a legkevesebbet, ahova gyakran eljut, vagy közel van "és majd úgyis járunk még erre" . 

Először elmentünk a Natural History Museumba, ahol egy 130 millió éves csontváz lóg a fejünk felett. 





majd egy börtönbe (Clink Prison) , ahol 1144-től 1780-ig tartották fogva a bűnösöket, akik nem fizették meg a tartozásukat, paráználkodtak, tiltott könyveket birtokoltak, nem jártak templomba, vagy nem az aktuális kornak megfelelő vallást gyakorolták. Az életfogytiglan többnyire szó szerint volt értendő.  A Clink prison az eredeti börtön helyén épült börtönmúzeum, egy rövid séta és végigjárható, de egy kis kikapcsolódásra megéri ide betérni. 







A Westminster apátságban eddig még nem jártunk (emlékszem, amikor egyszer régen be akartunk menni visszahőköltünk a borsos belépőjegyár láttán, szerencsére a mostani pénztárcámhoz már nem volt olyan vészes). 

Végigsétálva úgy érezhetjük, mintha az időben utaznánk az angol királyok, miniszterelnökök, írók, költők síremléke között járva. 

A jelenlegi gótikus templom építését 1245-ben III. Henrik kezdte el (miután már két másik templomot leromboltak ezen a szent helyen...), majd szokás szerint, mivel ezek több generáción át épültek, cserélődtek a királyok, mesterek, változott a divat, az építőanyag...) alakítgatták, bővítgették míg elérte jelenlegi formáját. Eleinte nem volt ilyen privilegizált hely, Viktória királyné idejében kezdték komolyabban megválogatni, hogy kik kerültek ide végső nyughelyre. 








Ez az angol királyok temetkezési és koronázási helye, a Canterbury érsek itt tette a fejükre a koronát, és egészen II. Györgyig ide is temették őket. (Azóta a Windsor Castle-be) A királyokon kívül itt helyeztek örök nyugalomra sok híres tudóst, pl. Sir Isaak Newton-t (nem, nem Alexander Pope mondta a beszédet a temetésen, mint ahogy a Da Vinci kódban írva vagyon... bár neki is van egy kis üvegablakban helye) , vagy itt találhatjuk Darwin, vagy épp a nem is olyan rég elhunyt Stephen Hawking földi maradványait is. Megkérdeztünk egy aranyos teremőr bácsit, aki önkéntesként dolgozik a templomban, és egy elég hosszú kiselőadást tartott arról, hogy valóban a talpunk alatt vannak eltemetve az arra méltók, és hogy bár vannak híres politikusok, miniszterelnökök, mint Winston Churchill, de nagyon reméli, hogy Boris Johnson (akkor még ő volt a prime miniszter, de ki sejtette, hogy azóta ennyien adják egymásnak a Downing Street 10-ben a kilincset...) soha nem teszi ide be a lábát, nemhogy a hamvait... :-)




A déli kereszthajóban, a költők sarkában (Poet's corner) több mint száz híres költő, író, zeneszerző van eltemetve, vagy legalább egy táblával, szoborral állítottak nekik emléket. Mondhatni ez itt a holt költők társasága... A sort Geoffrey Chaucer kezdte 1400-ban. (Ekkor temették ide, magát a műemléket egyébként csak később emelték.) Nem mintha a Canterbury meséket ilyen sokra értékelték volna akkoriban, hanem mert a király építési munkákat felügyelő hivatalnokaként fontos tisztséget töltött be. Ma őt tartják az angol irodalom atyjának. Sok olyan nevet is láthatunk, akiről már kevesebben tudják, hogy kik voltak, vagy mert "idővel megkopott a fényük" vagy mert nekem hiányos a műveltségem...  ( “In the poetic corner, I found there were poets who had no monuments and monuments which had no poets.” - Joseph Addison)
Mondjuk W.B. Yeats-nek tudtommal nincs itt emlékplakettje, szóval ezzel számomra el is dőlt a kérdés, hogy az angolok igényt tarthatnak-e rá) 
Shakespeare nem itt van eltemetve, hanem Stradfordban, de egy elég komoly szobrot kapott ide, ugyanúgy, mint a Bronte nővérek, Jane Austen, John Keats vagy George Eliot (és még sokan mások). 

Tetszik, hogy az egyház nem ellenkezett, hogy ateistákat vagy akár homoszexuálisokat ide temessenek vagy legalábbis itt is megemlékezzenek róluk. Mert végre felismerték, hogy munkásságuk, művészetük nagyságát ez nem befolyásolhatja, aki elismerésre méltót alkotott, annak itt helye van. Gondoljuk ne csak Eliotra, de Oscar Wild, Stephen Hawking , Sir IsaacNewton vagy Charles Darwinra is. 

"We believe it to be vital that science and religion work together to seek to answer the great questions of the mystery of life and of the universe.’ - Dr John Hall, Dean of Westminster

"We remember Isaac Newton for answers. We remember Hawking for questions." - Professor Kip Thorne, the American theoretical physicist and Nobel Laureate


Shakespeare szobra a Költők sarkában

Poet's corner

Itt látható a koronázási trón is amelyen legutóbb 1953-ban koronázták meg II. Erzsébetet. (Ismét látszik, hogy nagyon elmaradtam a bloggal, hiszen mióta itt jártunk már a királynő sincs...de már nem kell sokáig várni a következő ceremóniára.)



A felnőtt belépő 27 font 

Jártunk még a National Gallery-ben, immár sokadjára, de ezt nem lehet megunni (ráadásul mint sok más angol múzeum, ez is ingyenes) 




A Szent Pál székesegyházat is feltétlenül látni kell:

Már a római korban is állt itt templom, majd több másik követte, de sajnos mind leomlott, vagy az 1666-os nagy londoni tűzvészben leégett. Ekkor jött Sir Christopher Wren a templom terveivel, és 1710-re el is készült mai pompájában. (Maga a tervező is itt nyugszik a templom falai között)








Ja, persze ott kezdtem, hogy színházban voltunk, csak hogy ne essen rá a feledés homálya, leírom, egy Tennessee Williams darabot, a Glass Menagerie -t néztük:





Ezzel már augusztus végénél járok, de még annyi mindent csináltunk tavaly... 

2022. április 19., kedd

Egy pillantas Glasgowra

 Glasgowban is a Questo app egyik utvonalat hasznaltuk a varos felfedezesere, az osszefoglalo roviden kepekben:

A Kortars Muveszeti Galeria elott egy lovasszobor all, aminek a fejere egy kozlekedesi terelobolyat huztak. Gondoltam ennyi marhat... amikor kiderult, hogy egy ideje kerem ez a mualkotas resze....  Jaaaa...

A Glasgow jelkepeve valt lovasszobor a GOMA (Gallery of Modern Art) elott

Wellington herceg lovasszobra a 19. szazad ota ezen a helyen all, eleinte bizony, ahogy mindenki varna, bolya nelkul. Aztan a helyiek elkeztek kozlekedesi bolyat aggatni a szoborra (az elso dokumentalt eset a '80-as evekre vezetheto vissza, valoszinusithetoen egy kisse pias diak jovoltabol). A hatosagok rengeteg penzt koltottek az eltavolitasukra (evi 10,000 font korulire rugott) , de sajnos szellel szemben nem lehet... a sapka nehany napon belul mindig visszakerult. Ezutan CCTV kamerat szereltek fel es keszittettek egy majdnem 2 m magas talapzatot (potom 65 ezer fontert), abban a hiszemben, hogy ez majd jol visszatartja a rongalokat. Mekkorat tevedtek :-) A helyiek alairasgyujtesbe kezdtek es Facebook kampanyt is inditottak "keep the cone" jelszoval a bolya megmaradasaert. Mivel tul koltsegesnek es balesetveszelyesnek talaltak ezt a bizarr helyi nepszokast, jobbnak lattak beadni a derekukat, es veglegesen rogziteni a bolyat a lo es lovasa fejere. A helyiek es a turistak legnagyobb oromere :-))

Ahogy egy ujsagcikkben irtak rola: “Edinburgh has the Castle. London has Big Ben. And Glasgow?

Well, Glasgow has a statue with a traffic cone on its head.”

Az teny, hogy egyebken a fene se emlekezne ra, tizenketto egy tucat lovasszobor, na de igy... -  felejthetetlen :-) 

2011-ben a Lonely Planet Travel Guide a 10 legbizarabb emlekmu koze valasztotta. Ezt is lattuk, kipipalva 

GOMA



Tovabb setalva a Clyde folyo partjara jutottunk, 



St Andrew katedralis

majd beultunk Glasgow legregebbi pubjaba egy gyombersorre. 1792-ben nyitottak , es azota is nagy nepszerusegnek orvendenek. A Clyde folyo menten epult es a varosba hajon erkezo kereskedoket szolgaltak ki jofajta skot sorrel. 

The Scotia - a legregebbi bar Glasgowban




Britannia Panopticon Music Hall a 19. szazadi hires szorakozohelyek egyike, ahol a munkasok a napi melo utan kiengedtek a gozt. A kocsma folott volt kialakitva egy egesz szint, ahol zeneszek, tancosok, enekes pacsirtak, pantomimosok szorakoztattak a kozonseget. Kesobb viaszfugurak is megjelentek, sot olyan kulonlegessegeket is lehetett latni, mint egy tetovalt no vagy egy nagy medve a pinceben. Szerencsere ma mar ilyeneket nem mutogatnak, de egy jelkepes osszegert be lehet menni szetnezni, es szoktak eloadasok is lenni (csak mindenki jol oltozzon fel, mert futes, az nincs az epuletben) 

Britannia Panopticon Music Hall 


Es meg nehany kep utkozben:





Skocia hires, vagy inkabb hirhedt? a szellemtorteneteirol. Kb minden sarkon akad valami kiserteties, az egysegnyi teruletre eso szellemek szama itt a legnagyobb a vilagon (na jo, statisztikat nem olvastam, de kb minden epuletnel ugy kezdodott a leiras, hogy "haunted". Nos, a vasutallomas mellett talalhato Grand Hotel is hires a kiserteteirol, az egyik legkisertetjartabb hotelnek tartjak a kornyeken. Csak szolok, gondoltam valakit erdekel. :-) 

Grand Central Hotel






Ennyi fert egy rovid napba, ha egyszer visszatertunk, majd irok bovebben. 


A vegere nehany tarsasjatek, amivel jatszottunk, ha netan valaki otleteket szeretne:


Destinies and Memoir'44

Nekem egyertelmuen a Destinies jott be, jo alapsztori, RPG tipuso jatek, folyamatosan lehet felfedezni a teruletet. A Memoir '44 II vilaghaborut szimulalo strategiai jatek, a leghiresebb csatakat (Omaha beach, Pegsus bridge, etc.) jeleniti meg. A haborus dolgok engem annyira nem hatnak meg, de azert abban is megnyertem egy csatat :-) 

Karacsonyra kapta tolem a Chronicles of Crime sorozat kozepkorba vezeto darabjat, (az elozo reszekrol mar irtam korabban, nagyon tetszett) ezzel is tobb kort jatszottunk, ugyhogy aludni nem nagyon jutott ido, de hat azt itthon is lehet, nem? 




Csiiiz :-)