A húgomtól a szülinapomra londoni színházlátogatást kaptam. Szívás egy szigeten lakni, mindenhova csak repülővel lehet eljutni, de hát ez van, ezt kell szeretni...
Ha meg már Londonba repültünk, akkor ott töltöttünk pár napot és turistáskodtunk, mert az úgy szokott lenni, hogy az ember ott lát a legkevesebbet, ahova gyakran eljut, vagy közel van "és majd úgyis járunk még erre" .
Először elmentünk a Natural History Museumba, ahol egy 130 millió éves csontváz lóg a fejünk felett.
majd egy börtönbe (Clink Prison) , ahol 1144-től 1780-ig tartották fogva a bűnösöket, akik nem fizették meg a tartozásukat, paráználkodtak, tiltott könyveket birtokoltak, nem jártak templomba, vagy nem az aktuális kornak megfelelő vallást gyakorolták. Az életfogytiglan többnyire szó szerint volt értendő. A Clink prison az eredeti börtön helyén épült börtönmúzeum, egy rövid séta és végigjárható, de egy kis kikapcsolódásra megéri ide betérni.
A
Westminster apátságban eddig még nem jártunk (emlékszem, amikor egyszer régen be akartunk menni visszahőköltünk a borsos belépőjegyár láttán, szerencsére a mostani pénztárcámhoz már nem volt olyan vészes).
Végigsétálva úgy érezhetjük, mintha az időben utaznánk az angol királyok, miniszterelnökök, írók, költők síremléke között járva.
A jelenlegi gótikus templom építését 1245-ben III. Henrik kezdte el (miután már két másik templomot leromboltak ezen a szent helyen...), majd szokás szerint, mivel ezek több generáción át épültek, cserélődtek a királyok, mesterek, változott a divat, az építőanyag...) alakítgatták, bővítgették míg elérte jelenlegi formáját. Eleinte nem volt ilyen privilegizált hely, Viktória királyné idejében kezdték komolyabban megválogatni, hogy kik kerültek ide végső nyughelyre.
Ez az angol királyok temetkezési és koronázási helye, a Canterbury érsek itt tette a fejükre a koronát, és egészen II. Györgyig ide is temették őket. (Azóta a Windsor Castle-be) A királyokon kívül itt helyeztek örök nyugalomra sok híres tudóst, pl. Sir Isaak Newton-t (nem, nem Alexander Pope mondta a beszédet a temetésen, mint ahogy a Da Vinci kódban írva vagyon... bár neki is van egy kis üvegablakban helye) , vagy itt találhatjuk Darwin, vagy épp a nem is olyan rég elhunyt Stephen Hawking földi maradványait is. Megkérdeztünk egy aranyos teremőr bácsit, aki önkéntesként dolgozik a templomban, és egy elég hosszú kiselőadást tartott arról, hogy valóban a talpunk alatt vannak eltemetve az arra méltók, és hogy bár vannak híres politikusok, miniszterelnökök, mint Winston Churchill, de nagyon reméli, hogy Boris Johnson (akkor még ő volt a prime miniszter, de ki sejtette, hogy azóta ennyien adják egymásnak a Downing Street 10-ben a kilincset...) soha nem teszi ide be a lábát, nemhogy a hamvait... :-)
A déli kereszthajóban, a költők sarkában (Poet's corner) több mint száz híres költő, író, zeneszerző van eltemetve, vagy legalább egy táblával, szoborral állítottak nekik emléket. Mondhatni ez itt a holt költők társasága... A sort Geoffrey Chaucer kezdte 1400-ban. (Ekkor temették ide, magát a műemléket egyébként csak később emelték.) Nem mintha a Canterbury meséket ilyen sokra értékelték volna akkoriban, hanem mert a király építési munkákat felügyelő hivatalnokaként fontos tisztséget töltött be. Ma őt tartják az angol irodalom atyjának. Sok olyan nevet is láthatunk, akiről már kevesebben tudják, hogy kik voltak, vagy mert "idővel megkopott a fényük" vagy mert nekem hiányos a műveltségem... ( “In the poetic corner, I found there were poets who had no monuments and monuments which had no poets.” - Joseph Addison)
Shakespeare nem itt van eltemetve, hanem Stradfordban, de egy elég komoly szobrot kapott ide, ugyanúgy, mint a Bronte nővérek, Jane Austen, John Keats vagy George Eliot (és még sokan mások).
Tetszik, hogy az egyház nem ellenkezett, hogy ateistákat vagy akár homoszexuálisokat ide temessenek vagy legalábbis itt is megemlékezzenek róluk. Mert végre felismerték, hogy munkásságuk, művészetük nagyságát ez nem befolyásolhatja, aki elismerésre méltót alkotott, annak itt helye van. Gondoljuk ne csak Eliotra, de Oscar Wild, Stephen Hawking , Sir IsaacNewton vagy Charles Darwinra is.
"We believe it to be vital that science and religion work together to seek to answer the great questions of the mystery of life and of the universe.’ - Dr John Hall, Dean of Westminster
"We remember Isaac Newton for answers. We remember Hawking for questions." - Professor Kip Thorne, the American theoretical physicist and Nobel Laureate
 |
| Shakespeare szobra a Költők sarkában |
 |
| Poet's corner |
Itt látható a koronázási trón is amelyen legutóbb 1953-ban koronázták meg II. Erzsébetet. (Ismét látszik, hogy nagyon elmaradtam a bloggal, hiszen mióta itt jártunk már a királynő sincs...de már nem kell sokáig várni a következő ceremóniára.)
 |
| A felnőtt belépő 27 font |
Jártunk még a
National Gallery-ben, immár sokadjára, de ezt nem lehet megunni (ráadásul mint sok más angol múzeum, ez is ingyenes)
Már a római korban is állt itt templom, majd több másik követte, de sajnos mind leomlott, vagy az 1666-os nagy londoni tűzvészben leégett. Ekkor jött Sir Christopher Wren a templom terveivel, és 1710-re el is készült mai pompájában. (Maga a tervező is itt nyugszik a templom falai között)
Ja, persze ott kezdtem, hogy színházban voltunk, csak hogy ne essen rá a feledés homálya, leírom, egy Tennessee Williams darabot, a Glass Menagerie -t néztük:
Ezzel már augusztus végénél járok, de még annyi mindent csináltunk tavaly...
