Végre elkészült a növényes lapbook-unk és az új blogot is sikerült elindítani, így mostantól ezt nem bombázom tele a lapbook-okról készült képekkel :-)
Akit érdekel, a másik blogon megtalálja az alkotásainkat, főleg képekben:
http://lapbookmaniaentresidiomas.blogspot.com/
Az otthon oktatás amúgy nem lenne az én műfajom. (Aki esetleg nem hallott még róla, vannak gyerekek akik nem járnak hagyományos iskolába hanem a szüleik otthon tanítják őket, majd év végén vizsgát tesznek az adott év tananyagából. Ez Magyarországon és Spanyolországban is engedélyezett, Angliában és Amerikában pedig egész nagy hagyományai vannak.)
Míg betegek voltak a csajok és itthon voltam velük igyekeztünk elkészíteni az iskolai házi feladatot (szerencsére ebben partner a suli, mikor hét elején bementem, hogy elkérjem a leckét egész hétre előre összeszedték a tanárok, hogy mik lesznek a házik és miket fognak tanulni órán, mit nézzünk át). Úgyhogy gyakorlatilag egy hétig itthon tanultunk.
Elképzeltem, hogy milyen lehet ez állandóra: jól hangzik, hogy főzzünk együtt a gyerekkel és közben tanuljunk a répáról meg a mértékegységek átváltásáról, de mi van ha a gyerek 10 perc után megunja az együtt főzőcskét és elmegy rajzolni? Persze a 10 percben is sokra lehet haladni, spec. megették az összes répát amit megpucoltam :-) és még azt is megtanulták, hogy az egy gyökér. De aztán én még egy órát vacakoltam az ebéd készítéssel, ők meg szépen otthagytak.
Meg persze időnként be kell dobni egy mosást, aztán át kell pakolni a szárítógépbe, aztán be a szekrénybe, aztán nem ártana kiporszívózni, ezt-azt pakolászni, szóval ha a gyerek egész nap otthon van, nem olyan könnyű lekötni. Márpedig ha unatkozik annál nincs rosszabb. Persze biztos vannak gyerekek akik szépen leülnek az olvasókönyvükkel és olvasnak míg anya főz, miközben a másik addig elkészíti a szókártyákat a lapbookhoz, a harmadik pedig végzi a fizikából feladott kísérletet... (Merthogy az otthon oktató családok - a blogokat nézegetve feltűnt - gyakran 3-4 vagy akár több gyerekesek) , de az enyémek valahogy nincsenek ehhez kiképezve. Persze elolvasták amit rájuk bíztam vagy kitöltötték a munkafüzetet, de ha épp eszükbe jutott valami akkor felálltak, elszaladtak és a halaszthatatlan dolguktól úgy kellett visszatessékelni őket a spanyol házihoz. Na és persze összevesztek, ahogy szoktak. Meg persze ezekkel a dolgokkal itthon mégis hamarabb lehet végezni mint az iskolai tanórák. Ami persze nem baj, csak utána ha nincs időm velük foglalkozni akkor előjön a tv, a nintendo, aminek nem igazán örülnék ha itthon oktatottak lennének.
Persze van sok élő példa, mint a bloglistában levő blogok is, hogy igenis lehet otthon hatékonyan tanítani, de nekem ez max. egy gyerekkel menne, vagy azzal sem. (Nem beszélve arról, hogy én igenis szeretek dolgozni járni, még ha erre néha emlékeztetnem kell magamat, akkor is :-) )
A másik, ami még feltűnt, hogy nagyon sok kicsi gyereket tanítanak.
Mikor anyagokat keresek a lapbook-jainkhoz akkor szoktam különböző blogokra rátalálni és az a tapasztalatom, hogy nagyon sok óvodás korú gyereknek tanítanak iskolai tananyagot. Persze látom én is, hogy itt nyugaton már 4-5 éves korban betűket tanulnak a gyerekek, persze hogy az otthon oktatók is követik a tanrendet és nekik ez természetes. De azt már nem értem, hogy mikor valaki egy 3-4 évessel tanul otthon akkor minek neki a naprendszerről olyan lapbookot készíteni, hogy még egy középiskolásnak is megfelelne? Persze érdeklődőek a gyerekek és szivacs az agyuk, meg minden, de szerintem ezeket úgyis elfelejtik, vagy meg sem tanulják, csak beleteszik a könyvekbe, mert jól néz ki vagy jaj de tudományos?
Mondjuk a "supermadre" témáról már rég érik egy poszt bennem, csak időm nincs megírni, de ide illene...
