Az eredeti terveink szerint itthon akartunk karácsonyozni, mert a tavalyi bécsi kirándulás ugyan nem volt rossz, de azért a szállodai ünneplés a szemétből összeeszkábált karácsonyfával mégsem az igazi... Bár a hideg, a forralt bor, a kürtős kalács, szóval maga a bécsi karácsonyi vásár hangulata idén is csábított minket. És ha visszaolvastok láthatjátok, hogy én már akkor megmondtam... valami marhaság tuti eszünkbe fog jutni. És lőn :-)
Bár az igazság az, hogy nem is annyira nekünk jutott eszünkbe, hanem az élet írta, de ez részletkérdés.
A lényeg, hogy a szabadnapokat szilveszterre kértük ki, megszerveztük Mesiékkel a szilveszteri bulit (utoljára egyetemistaként köszöntöttük együtt az új évet), szóval minden a tervek szerint, míg nem kaptunk egy igen fontos e-mailt, ami miatt úgy döntöttünk, hogy ha csak egy hétvégére is, de hazarepülünk. Sikerült már szombat kora délutánra Pestre érkezni.
A gyerekek ismét kitettek magukért: bár hó nem volt, de hideg igen, így mikor kiszálltunk a repülőből, a csajok lelkesen kiabáltak, mit sem törődve azzal, hogy itt mindenki magyar és értik amit mondanak:
- Sárkánylehelet! Sárkánylehelet!!! És visítva lihegtek, hogy meglátszódjon a leheletük. Nem csak mi röhögtünk...
Aztán béreltünk autót, de nem mentünk egyenesen haza, hanem kihasználtuk az időt és betértünk a karácsonyi vásárba.
A Bazilika előtti téren kezdtünk, aztán nem is jutottunk messzebbre: az első sarkon vettünk cipóban tálalt gulyást (a lányok mióta megtudták, hogy haza megyünk egyfolytában ezt emlegették, Bécsben ez lett a kedvencük), aztán kürtős kalácsot, forralt bort, meg persze felpakoltunk ajándékokkal, és el is ment a nézelődéssel az idő.
Az evés-ivásnak csak a gyomortérfogatunk szabott határt, egy idő után a szemünk még kívánta, de már egy falat nem ment le a torkunkon.
az első megálló: gulyás cipóban |
kemencében sült kenyérlángos |
lángos, kolbász, hurka... |
csülök, pörkölt, sültek... |
töltött káposzta...nyammm |
kürtős kalács! |
anyukáméktól kaptunk ilyen kürtős kalács sütéshez való fát - most ellestem a technikát :-) |
forralt bor és puncs |
nem sokat koptatjuk a sapkát-sálat-kesztyűt, ezek csak ilyenkor kerülnek elő |
gyönyörű volt az ünnepi fényekkel |
Ráadásul egy spanyol baráti házaspár is épp Budapesten karácsonyozott, így velük is összefutottunk egy kenyérlángosra és forralt borra. :-)
Ránk eléggé jellemző, hogy maximálisan kihasználjuk a kirándulásra szánt időt, úgyhogy az esténkbe még egy operettszínházi látogatást is beszuszakoltunk: Mivel az utolsó pillanatban vettem jegyeket és konkrétan csak ez az este volt alkalmas (és lehetőleg a színház se legyen messze a vásártól) így nem sok választási lehetőségünk volt: A Mágnás Miskát néztük (láttam már jobb feldolgozásban is, de a kleptomániás nagymama a csajoknál mindent vitt, halálra röhögték magukat rajta)
Szeretek egyébként Magyarországon mindig valami jellegzetesen otthonit mutatni a gyerekeknek, legyen az étel, természeti csoda vagy épp színházi előadás. És mióta nem élünk otthon, kicsit én is turista vagyok ilyenkor, tudatosan és tudattalanul is a magyaros dolgokra esik a választásom, bármiről is legyen szó, ugyanúgy, mint mikor külföldön nyaralok: mindig igyekszem a helyi ételeket enni, a helyi zenét hallgatni, minél többet megismerni az országból nem csak a helyeken, hanem a szokásokon, embereken, ízeken keresztül is.
sajnos nem a legjobb helyre kaptunk jegyet, de így jár az aki az utolsó pillanatban akar 4 jegyet ... Azért így is jól szórakoztunk |