2013. február 24., vasárnap

"Ha nem tudsz futni, sétálj. De soha ne állj meg!"



Ez volt a jelmondata az idén immár harmincadjára megrendezett torreviejai futóversenynek. 10 km-en és félmaratoni távon, 21 km-en (egészen pontosan 21097 m) lehetett versenyezni. Persze voltak akik időre futottak különböző atlétikai klubok versenyzőiként, és voltak, nem is kevesen, akik csupán a sport szeretete miatt , vagy mert saját magukat akarták legyőzni, saját határaikat akarták feszegetni. Volt aki féloldali bénulással, bicegve, de teljesítette a 10 km-t, volt aki babakocsival és volt aki kutyával indult neki a távnak. Nem kevesen a 60 -sőt 70+ -os korosztályból is részt vettek. 
Sőt, a triatlonos klubok biciklivel érkeztek, lefutották a félmaratont majd bringára pattanva távoztak. Minden elismerésem :-)

A versenyzők szerintem legalább 70-80% férfi volt, így a lányoknak könnyebb dolguk volt ha érmet, kupát akartak begyűjteni. :-)
gyülekező tömeg

Idén először (de szerintem nem utoljára) Zsolt is benevezett. 

indulás előtt, lelkesen
rajt!

Aki ismeri, tudja, hogy sosem volt egy sportember, egészen októberig kb. semmit nem sportolt. Októberben kezdett el futni, leginkább azért, mert meg szeretett volna szabadulni a felesleges kilóktól. Mivel a kórházban ő a bariátriai sebészet vezetője, naponta hallja a betegektől, hogy ők ugyan szinte semmit sem esznek, és mégsem fogynak. (Erre mondta az egyik volt kedvenc főnököm, hogy "Kisdrága, mindennek, annak a 'szinte semmijnek' van fele" :-) ) 
Nos, ezzel azt is akarta bizonyítani, hogy igenis lehet fogyni. A műtét pedig csak egy segítség és nem megoldás a problémára, igenis magunknak kell tenni a cél érdekében. 
Nem hiszünk semmilyen csodadiétában (nem lúgosítunk / szétválasztunk / paleozunk / norbizunk, sem vega nem lett belőlünk és még csak a vércsoportunk szerint sem étkezünk), viszont a bevitt és felhasznált kalóriában igen. 

Nos kérem 4 hónap alatt fogyott 16 kg-t. És 4 hónap alatt eljutott oda, hogy ma lefutotta a félmaratont. Azt hiszem méltán vagyunk büszkék rá :-) 
Nem lihegte túl a dolgot, nem keresett edzőt, nem követett edzés tervet, egyszerűen csak kilépett az ajtón és futott, mint Forrest Gump :-)

félúton 
célfotó 
beérkezés után  a lelkes szurkolótáborral :-)
A csajok nagyon szurkoltak neki és most már ők is akarnak futni :-)
Gratulálunk Apa! :-)

2013. február 22., péntek

Valdelinares - síelés 2013



Végre, végre, az idei síelést már élveztük is :-))

Na jó, nem mondom, hogy az előzőek nem voltak jók, nagyon is, de most volt először, hogy már nem tartottunk (annyira) attól hogy nyakunkat törjük. 
A tavalyi Sierra Nevada-i tapasztalatok után visszatértünk oda, ahol az első évben voltunk, a Sierra de Gúdar sípályáira.  Olcsóbb és a mi sítudásunkhoz tökéletes. Van külön szánkópálya is bár azt nem próbáltuk és kisgyerekeseknek jól jöhet a Jardín de nieve nevezetű gyerekmegőrző, ahol elszórakoztatják a kicsiket míg a felnőttek síelnek. 

A gyerekek mentek mint  a golyó, mi meg próbáltuk tartani az iramot. :-)











Valdelinares-ben szálltunk meg, ami az 1692 m-es tengerszint feletti magasságával Spanyolország legmagasabban fekvő települése. Kicsi, hangulatos falucska, de fel kell készülni, mert sem bolt, sem benzinkút, nem hogy bankautomata... 
Pár percre voltunk csak a sípályáktól. (térkép, árak, infók a linkre kattintva). A szezon december elejétől a Semana Santaig (Húsvétig) tart.






Gyönyörő időnk volt, szélcsend és 5-8 fok, már szinte meleg is. 
A lényeg, hogy volt HÓ, a csajoknak ez a pár nap jelenti a telet az évben. (Itt felénk most is 15-20 fok és többnyire napsütés, bár viszonylag szeles az idő.)





2013. február 19., kedd

A gyerek már megint jobban tudja...


Fodrásznál:

Már sokszor írtam, hogy ez a környék modern angol gyarmat. Így a fodrászat is, ahová a csajokat vittem egy kis igazításra. 
Valahogy ezt megemlítettem a gyerekeknek is, mire Pepe közölte, hogy 

- Csak az egyik lány volt angol, a másik nem is.
- Akkor mi? 
- Skót. 
- Hát ezt meg honnan szeded?
- Úgy beszél mint Katie. És Katie skót.

Próbáltam kiszedni belőle, hogy konkrétan mit is ért ezen, de nem tudta elmagyarázni. Egyszerűen hallja az akcentusbeli különbségeket. Én meg csak annyit veszek észre, hogy van akit tök jól értek és van akinél szinte egy szót se. Most megtanultam, hogy ez utóbbi lehet, hogy skót :-)

2013. február 8., péntek

Paripám csodaszép pejkó


Egy kollégám hívta fel a figyelmemet a következő műsorra:

A TVE adón futó vetélkedőről van szó, Saber y Ganar a címe, amiben pár nappal ezelőtt két kislány (szintén ikrek) szerepelt. A feladat az volt, hogy a játékosoknak ki kellett találni, hogy vajon milyen nyelven beszélnek.
Az első tipp a japán volt, azonban a szőke kék szemű szépségek láttán inkább mégis a finnre szavazott a srác. Sajnos nem talált.
A következő játékos viszont okosabb volt, és tudta, hogy ha nem finn akkor csak a rokon nyelve, a magyar lehet.
És igen, a lányok Weöres Sándor : Paripám csodaszép pejkó c. versét szavalták :-)
29:30-tól kezdődik:




Érdekes amúgy, sokszor mondták már nekem is, hogy olyan japánosan hangzik mikor engem hallanak magyarul beszélni. 

Megmutattam a csajoknak is. Amikor a második srác azt mondja, hogy a nyelv furán hangzik, Petra felháborodott: 
- Nem is hangzik furcsán!   
És azt is mondta, hogy ő is akar a vetélkedőbe menni mert tuti nyerne ha ilyen könnyűeket kérdeznek :-)

2013. február 1., péntek

Hát itt tartunk...


Azt hiszem kezdenek kinőni a gyerekkorból a csajok...
Ez konkrétan elég hirtelen megdöbbenésként ért... Mondhatni sokkot kaptam :-) Ezek az én babával meg plüsskutyával játszó 8 éveseim??
A konyhában főzőcskéztem, Pepe meg zenét akart hallgatni és a youtube-on keresgélt. Nem ám céltalanul, hanem konkrét együtteseket, címeket ír be, amik állítólag a kedvencei.
Mikor már sokadjára hallottam ugyanazt a számot bementem megnézni, hogy mi is ennyire népszerű. Nos, a következő kép fogadott:
Petra nyálcsorgatva mered a képernyőre amin egy srác éppen félmeztelenül nyír füvet :-) 
Azt mondta tetszik neki... 
Csenge is odajött, felcsillant a szeme és mi volt az első kérdése? :
- A fenekét is fogjuk látni?  
Uppssssz....