Családunk pár éve a spanyol tengerpartra, a Costa Blanca-ra költözött. 8 év után a spanyol napsütést lecseréltük az ír esőre. De itt legalább szép zöld minden :-) A blogban az itteni mindennapjainkról olvashattok: munkáról, iskoláról, családi eseményekről, kirándulásokról, és mindarról ami minket érint, érdekel, velünk történik.
2021. január 16., szombat
Beoltva
2021. január 1., péntek
2021... újnak új, de jobb lesz...?
Nem tudom ki kívánta 2020-at, de megtenné, hogy idén inkább nem kíván semmit? Kösz...
Komolyra fordítva, nekünk még igazán szerencsénk volt: mindkettőnknek megvan a munkája, a fizetése, a gyerekeknek ez egy lógós, laza év a suliban, nincs tétje, nincsenek vizsgák, jegyek, úgyhogy nem kell aggódni hogy bezárják-e a sulikat, milyen az online oktatás... Mindenki egészséges, a Covid is elkerült minket, úgyhogy panaszkodni semmi okom. Persze a karantén, a korlátozások mindenkire hatnak, mi sem tudtunk utazni, nem találkoztunk a családdal, de azt hiszem jelen helyzetben ez legyen a legnagyobb bajunk.
A szilveszter társasjátékozással, kirakózással, filmnézéssel telt, éjfélkor, megtartva a Spanyolországban felvett szokást, megettük a 12 szem szőlőt, koccintottunk egy pohár pezsgővel, hajnal 2 körül pedig már aludtunk is.
Az újévi fogadalmakról már rég leszoktam, úgysem tattom meg... tavaly azért, mondjuk úgy, hogy kitűztem azt a célt, hogy idénre 5 kg-t fogyok. Ma reggel megmértem magam, már csak 7 kg kell leadnom, és kész... Legyen ez az idei fogadalmam... :-) mondjuk a diétával mindenképpen várni kell míg elfogy a sok ünnepi maradék, nem kell itt semmit túlzásba vinni... :-)
Futásban is jó lenne visszaküzdenem magam a félmaratoni szintre. Nem az idő érdekel, csak tudjam megint megcsinálni- februárban a síelés után a járás is csak bicegve, tédrögzítővel ment, és a bokám még nyár végén is fájt, ha futni próbáltam. Mostanra egészen megjavult, és mivel most a síelésre sincs lehetőség, még az is lehet, hogy idén egyben maradok :-)
A Brexiten is túl vagyunk, ha a Covidnak is vége lesz, már el sem tudom képzelni, miről írnak majd az újságok...
Azt hiszem ennyi elég is évkezdésre, keddtől megint dolgozom, ráadásul brutálisan berobbant a járvány a karácsonyi rokonlátogatások miatt (úgyhigy van miről cikkezni, megnyugodtam), a tesztcentrumok a teljesítőképesség határán, a rendelőkben megint izzanak a vonalak... tavasszal még mindenki nagyon szépen betartotta a javaslatokat, a konyhaablakból integetett a nagyi a családnak, alig volt ember az utcákon. Most egész novemberben lezárások voltak, de már így is sokkal nagyobb volt a forgalom, karácsonyra meg mindenki megőrült és jött-ment családlátogatni. Két hét alatt több mint 30 ezren Angliából, behurcolva az új variánst. Meg is lett az eredménye. Most persze kérik a tesztet, jelentik a táppénzt a munkahelyen, a többség nyilván fiatal és enyhe tünetekkel megússza. Aki meg rosszabbul van az megy a kórházba. Arra meg senki nem gondol, mekkora terhet rónak ezzel a bevásárlóközpontban tülekedéssel, kartácsonyi vacsorával az egészségügyi dolgozókra, nekem minden tesztet online, egyesével kell megigényelni, a kórházakban megint halasztanak mindent ami nem életmentés, ennek is meg lesz a következménye. És amíg tavasszal mindenki nagyon megértő volt, most mindenki reklamál, hogy mikor lesz már meg az az ultrahang, a tükrözés, a műtét... Á, mindegy, hiába minden, senkit nem érdekel. Várjuk a csodát meg a vakcina hatását.