"Milliók vágynak halhatatlanságra, de fogalmuk sincs, mit kezdjenek magukkal egy esős vasárnapon" *

 

Annyira egybe folynak a napok, hetek, hónapok, hogy az ember észre sem veszi, és már el is telt az első év ebből a világjárványból. Mondjuk azt jó lenne tudni, hogy még hány évad lesz, bár a sorozatrajongók számára igy még izgalmasabb... De ahogy hallom a Barátok közt-nek is vége lesz/lett? egyszer, úgyhogy van remény... 

Amit viszont nem értek, hogy mi a fenének kell háborogni, pláne tüntetni a lezárások ellen. Vannak akik azt mondják, hogy unatkoznak... én már gyerekkoromból sem tudok felidézni ilyet...

Itt Írországban elég komolyan bezártak mindent, többször is, heteken, hónapokon át nem lehetett plázázni, ennivalón és gyógyszeren kívül semmit nem lehetett venni, még a Tesco könyves/ruhás részlegét is lezárták. Fodrászok, kozmetikusok, mozik, éttermek, mindenki lehúzta a rolót... Hónapokig max 5 km-re lehetett elhagyni a lakásunkat. 

Hogy én hány embert hallottam panaszkodni, hogy azért nem csinál dolgokat, mert nincs rá ideje. Ebbe a körbe én is beletartozom, de mentségemre legyen mondva, most többet dolgozom mint valaha (na jó, leszámítva a gyerekek előtti korszakot, akkor szó szerint éjt nappallá téve dolgoztunk... )

Persze tudom, akinek most a megélhetése forog kockán az nem tud nyugodt szívvel olvasgatni vagy a nyelvtanulásra koncentrálni, de itt Írországban azért tavaly március óta fizetik a segélyt azoknak akik elvesztették a munkájukat a járvány miatt. És a home office is megspórolja a munkába utazást az embereknek, bár ha a csemeték is otthon vannak és munka közben kell tanár néniset játszani vagy csak simán a porontyon tartani a fél szemet, hogy nehogy magára borítsa a könyvespolcot miközben meghódítja a Himaláját, na az nem nevezhető épp nettó időnyereségnek...

Az egész családunk valószínűleg kórosan antiszociális, de mivel most munka után sem tudtunk semmit csinálni, hiszen még sétálni is csak a közvetlen környezetünkbe mehettünk, kiválóan lefoglaltuk magunkat. Zsolti a bélyeggyűjtéssel van elfoglalva: egyrészt a régebbi témáit rendezgeti, bővítgeti, lesi az online aukciókat, bélyegárusitó weboldalakat, olvasgat az így felmerülő témákról (ezzel bővül az "egyszer ide is el kell utazni" lista, legnagyobb örömömre :) ) , és rákattant a Covid bélyegekre is, gyűjti a világ minden táján kiadott Coviddal kapcsolatos bélyegeket, borítékokat, a postás már vakon idetalál. Kiállításra is készül velük, csak legyen ideje megszervezni. 

Ez csak egy kis ízelítő...

Én szerinem akkor is kiválóan ellennék egy pár hónapig, ha a házat sem hagyhatnám el, ha pedig utazni lehetne, az sem zavarna, ha embert sem látnék, csak lehessen kirándulni a természetben, esetleg valami automata adja ki a belépőjegyet a múzeumokba. 

És hogy mit csinálok itthon?

Nos, olvasni továbbra is szeretek, most  épp Ulickaja: Jákob lajtorjája van soron. (A másik két regény amit olvastam tőle nekem jobban tetszett, javaslom a Daniel Stein: Tolmács, és az Imágó című regényeit, imádtam mind a kettőt)

A hímzéssel lassan haladok, mert annak csak akkor kezdek neki, ha jobban ráérek, de azért ez is alakul, Pepének lesz belőle diszpárna. 

Vettem fonalat, mert meg akarok tanulok horgolni, hogy tudjak cuki amigurumi figurákat csinálni. 

A kirakózáshoz is visszataláltam: a gyerekek kitalálták, hogy vegyünk egy kirakót szilveszterre, ha már úgyis itthon esz minket a fene. 

Együtt kezdtük el, de az én lelkesedésem tartott a legtovább. Három az egyben kirakót választottak, két 1000 darabos és egy 500-as volt benne, de ezekkel egy pár óra, egy nap alatt végezni lehetett, úgyhogy nagyobb kihívás után néztem: 

kipróbáltam a társasjáték-kirakó kombót: az Escape puzzle lényege, hogy először ki kell rakni egy képet (kicsit nehezíti a játékot, hogy a dobozon levő kép nem egyezik pontosan azzal amit végül ki kell rakni) majd a képen levő rejtvényeket megfejtve kapjuk meg a végső megoldást. Nem rossz, de egyszer elég volt, kipróbáltam ezt is...  

Egy 2000 darabos világtérkép után 

a mostani "áldozatom" egy 3000 db-os fekete-fehér kép, Picasso Guernica-ja. Azt hiszem ezzel már szintet lépek :-) 

Ha már escape game, akkor kipróbáltam a házi, "karantén" változatot. Egyedül is lehet játszani, de ha a család lelkes a téma iránt, akkor egy este jól el lehet lenni vele, unalom űzésre megfelel, de ez továbbra is élőben, csapatban az igazi, mikor az ember tényleg szó szerint mindent felforgat, hogy megtalálja a kódokat és kijusson a szobából. Nekem ezekben a dobozos játékokban a kódok elég erőltetettek. 

A hagyományos társasjátékokat is említhetnem, sőt, a maiak már szerintem hihetetlenül jók, ha az ember családja vevő az ilyesmire. Az enyémek csak elvétve ülnek le velem, de van sok olyan is, amit egyedül is lehet játszani, például én most erre kattantam rá:

A gyerekek meg interneten kapcsolódva a barátokkal nyomják a Minecraftot, úgyhogy még a baráti társaságról sem kell lemondani. 

Apropó barátok, én több mint 10 éve skypolok a barátnőimmel, a családtagjaimmal, és eddig sem dőltünk a kardunkba hogy csak (néhány) évente sikerül személyesen is találkoznunk. Akkor gondolom más is kibírja ha egy ideig csak virtuálisan van csajos vacsi vagy kanbuli.

És persze főzőcskézni szeretők kísérletezhetnek új receptekkel, nincs kifogás, hogy nincs idő kiselejtezni a garázsban a felhalmozódott kacatos dobozokat vagy a ruhásszekrényt, meg lehet javítani az ezer éve letört fogantyút vagy lehet madáretetőt barkácsolni... (Aki esetleg már végzett a sajátjával, jöhet hozzám is...😉 ) Jut idő futni menni, vagy épp megdönteni a fekvőtámasz rekordunkat, sokáig aludni, zenét hallgatni, kertészkedni, a kutyát trükkökre tanitani vagy legalább elvinni egy nagyot sétálni... 

Ilyen szörnyekkel is összeakadhat az ember...

nem csak kutyát, lovat is sétáltatunk

És ha már végképp nem tudunk magunkkal mit kezdeni, még mindig ott a Netflix vagy a tv, az interneten ingyen elérhető milliónyi újság, videó, játék, ismeretterjesztő tananyag...

Van aki tényleg ráér unatkozni??

* "Millions long for immortality who don't know what to do with themselves on a rainy Sunday afternoon" - Suzan Ertz - Anger in the Sky 

Covid oltás, 2. felvonás (Pfizer)

 

Mindketten túl vagyunk a második körön is, különösebb mellékhatások nélkül. 

Azért írom, hogy különösebb, mert nekem a karom fájt egy napig oltás után, de ez mondjuk akármilyen oltás után várható, Zsolti pedig nagyon álmos, fáradt volt és vagy 15 órát aludt utána. Mondjuk mondtam, hogy talán nem kellett volna hajnal 3-ig olvasni este, akkor nem lenne annyira fáradt... 

Persze az is hozzá tartozik, hogy ő péntek délután kapta meg az oltást, az egész hétvégéje szabad volt és annyit aludhatott amennyit akart. Én egy héttel később, szintén pénteken, csak reggel kaptam oltást, de egész nap dolgoztam, szombaton meg délben online kurzusom volt (mostanában kb heti 2x online okosítanak valamiről, lassan nincs hely a "merevlemezemen"...) de nem is éreztem semmit, és azóta is rendben vagyunk. 

Viszont ezt több másik kollegától is hallottam, hogy teljesen kidőltek egy napra, de azon kívül, hogy aludtak egy jót, nem volt más panaszuk. Egy anafilaxiás reakcióról tudunk a környezetünkben, ami a második oltás után jeletkezett, ő is jól van. 

Mint házi dokinéni elmesélem, hogy nálunk jövő héten kezdjük oltani a 85 év felettieket, Pfizer és Moderna vaccinával. 

Nincs előzetes regisztráció, a háziorvosok felhívják a körzetbe tartozó járóképes betegeket és felajánlják az oltást. Az, hogy Pfizer vagy Moderna lesz, az attól függ, hogy melyik praxis melyiket kapja, egy praxisban csak egyféle vaccina lesz elérhető. (Az, hogy melyik, az leginkább a betegszámtól függ, ugyanis ezek az oltóanyagok speciális hűtést, tárolást, felhasználást igényelnek, úgyhogy a leggazdaságosabb módon osztják el, hogy egy csepp se menjen kárba: pl egy Pizer kitben 6 ampulla van, egy ampullából 6 adag oltás jön ki, tehát 36-osával lehet kiszállítani. Egy Moderna ampullából pedig 10 adag oltás jön ki, és ha jól emlékszem 10 ampulla van egy fagyasztórekeszben, szóval attól függ, hogy a betegszám melyikkel osztható könnyebben. Egy nap alatt leoltjuk azokat akik az adott korosztályba tartoznak, aztán 2 héttel később jön a következő életkori sáv. Ha van kimaradt adag azt a korosztályosan következő betegnek adjuk, őket is előre értesítjük, hogy legyenek készenlétben, tehát felkészül a legöregebb 84 éves, és így tovább. Akik nem tudnak bejönni ők most kimaradnak és egy következő körben lesznek beoltva, ez még némi logisztikát igényel a hűtés/szállítás miatt. 

2 hetente kapunk új adag oltóanyagot, annak megfelelő mennyiséget, amennyi adott korosztályba tartozó betegünk van, a 4. héttől kezdve beleértve a 2. oltásra érkezőket is. Kisebb praxisoknak össze kell állni közös csapattá, illetve a nagyobb városokban központi oltópontokat is kialakítottak. A mostani kampány a 70 évesekig viszi az oltást, majd meglátjuk mennyi oltóanyag érkezik, mennyire tudják tartani a tervet. 

A kavarodások és a logisztika megkönnyítésére a Pfizer és a Moderna vaccinát is 28 nap különbséggel fogjuk újraoltani (a Pfizer második oltás eredetileg 21, a Moderna 28 napra adandó) 

Persze itt ismegy a lobbi minden csoportban, mert mindeki úgy érzi, hogy prioritást kell élveznie: akinek valamilyen alapbetegsége van (tüdőbeteg, szívbeteg, cukorbeteg, kövér, rákos, immunszuppresszált, ésatöbbi...), aki olyannal lakik együtt/olyat gondoz akinek valamilyen alapbetegsége van, a középiskolai tanárok, az érettségiző diákok, a speciális nevelést igánylő diákok és tanáraik, ésatöbbi. Persze igazságot tenni lehetetlen, úgyhogy nem is bánom, hogy az ilyesmit nem ránk bízzák, hanem az okosok kitalálják, és mi csak a végrehajtók vagyunk. 

A 70 év feletti korosztálynak Pfizer és Moderna oltás lesz, a fiatalabbaknak AstraZeneca, de erről még nem volt részletesebb okítás, talán nyárra ha oda kerül a sor... 

Itt nincs szó az orosz és a kínai vaccinákról, talán ha az EU engedélyezi, de nincs is olyan felfordulás az oltások körül, mint az otthoni sajtóban olvasom. Nem különösebben kérdezik a betegek, hogy melyik oltás lesz, és elég nagy az oltakozási kedv, legalábbis a most aktuális korosztályban akiket én kérdeztem, egy volt aki még bizonytalan, a többiek mind örömmel várják, hogy behívjuk őket.  

Beoltva

Zsolti múlt pénteken én pedig ma kaptam meg a Pfizer Covid oltást. Nem nőtt pikkelyünk, úszóhártyánk és vámpírfogunk sem, és ugyanannyira vagyok kiállhatatlan banya mint eddig, úgyhogy mindenki megnyugodhat, sem gyíkemberré nem változtunk tőle, sem Hófehérkévé. Mondjuk ha a fertőzéstől megvéd, akkor én már elégedett vagyok.

Az ír kormány úgy cseszte el a karácsonyi járványkezelést, hogy azt tanítani kellene... de hát minden jó valamire, ha másra nem hát elrettentő példának (vagy valami ilyesmi)

Rengeteg a fertőzött, majdnem a felük az angol variáns, kellett az ünnepekre mindenkit hazaengedni, még egy nyomorult Covid tesztet sem kértek a beutazáshoz. Hogy majd mindenki bezárkózik a szobájába két hét karanténba, mi? Az se volt magánál aki ezt kitalálta… Na meg bízni az emberek józan eszében, hogy ha azt tanácsoljuk hogy ne látogassák meg a nagyit, akkor majd nem teszik. Biztos nem olvastak Piroska és a farkast gyerekkorukban... ő se hallgatott anyukára és meglátogatta a nagymamát, és ugye, hogy milyen csúnyán megjárta… De hát beszélhet ezeknek az ember.... 

Úgyhogy most épp világelsők vagyunk a fertőzöttek számában, bár talán kezd tetőzni a dolog, de nem akarom elkiabálni.

Remélem minél előbb jönnek az oltóanyagok és elkerüljük a világvégét. Addig is vigyázzatok magatokra!

2021... újnak új, de jobb lesz...?

 

Nem tudom ki kívánta 2020-at, de megtenné, hogy idén inkább nem kíván semmit? Kösz...

Komolyra fordítva, nekünk még igazán szerencsénk volt: mindkettőnknek megvan a munkája, a fizetése, a gyerekeknek ez egy lógós, laza év a suliban, nincs tétje, nincsenek vizsgák, jegyek, úgyhogy nem kell aggódni hogy bezárják-e a sulikat, milyen az online oktatás... Mindenki egészséges, a Covid is elkerült minket, úgyhogy panaszkodni semmi okom. Persze a karantén, a korlátozások mindenkire hatnak, mi sem tudtunk utazni, nem találkoztunk a családdal, de azt hiszem jelen helyzetben ez legyen a legnagyobb bajunk. 

A szilveszter társasjátékozással, kirakózással, filmnézéssel telt, éjfélkor, megtartva a Spanyolországban felvett szokást, megettük a 12 szem szőlőt, koccintottunk egy pohár pezsgővel, hajnal 2 körül pedig már aludtunk is. 

Az újévi fogadalmakról már rég leszoktam, úgysem tattom meg... tavaly azért, mondjuk úgy, hogy kitűztem azt a célt, hogy idénre 5 kg-t fogyok. Ma reggel megmértem magam, már csak 7 kg kell leadnom, és kész... Legyen ez az idei fogadalmam... :-) mondjuk a diétával mindenképpen várni kell míg elfogy a sok ünnepi maradék, nem kell itt semmit túlzásba vinni... :-) 

Futásban is jó lenne visszaküzdenem magam a félmaratoni szintre. Nem az idő érdekel, csak tudjam megint megcsinálni- februárban a síelés után a járás is csak bicegve, tédrögzítővel ment, és a bokám még nyár végén is fájt, ha futni próbáltam. Mostanra egészen megjavult, és mivel most a síelésre sincs lehetőség, még az is lehet, hogy idén egyben maradok :-)

A Brexiten is túl vagyunk, ha a Covidnak is vége lesz, már el sem tudom képzelni, miről írnak majd az újságok... 

Azt hiszem ennyi elég is évkezdésre, keddtől megint dolgozom, ráadásul brutálisan berobbant a járvány a karácsonyi rokonlátogatások miatt (úgyhigy van miről cikkezni, megnyugodtam), a tesztcentrumok a teljesítőképesség határán, a rendelőkben megint izzanak a vonalak... tavasszal még mindenki nagyon szépen betartotta a javaslatokat, a konyhaablakból integetett a nagyi a családnak, alig volt ember az utcákon. Most egész novemberben lezárások voltak, de már így is sokkal nagyobb volt a forgalom, karácsonyra meg mindenki megőrült és jött-ment családlátogatni. Két hét alatt több mint 30 ezren Angliából, behurcolva az új variánst. Meg is lett az eredménye. Most persze kérik a tesztet, jelentik a táppénzt a munkahelyen, a többség nyilván fiatal és enyhe tünetekkel megússza. Aki meg rosszabbul van az megy a kórházba. Arra meg senki nem gondol, mekkora terhet rónak ezzel a bevásárlóközpontban tülekedéssel, kartácsonyi vacsorával az egészségügyi dolgozókra, nekem minden tesztet online, egyesével kell megigényelni, a kórházakban megint halasztanak mindent ami nem életmentés, ennek is meg lesz a következménye. És amíg tavasszal mindenki nagyon megértő volt, most mindenki reklamál, hogy mikor lesz már meg az az ultrahang, a tükrözés, a műtét... Á, mindegy, hiába minden, senkit nem érdekel. Várjuk a csodát meg a vakcina hatását.

Addig is BÚÉK! 

                                                                         

Karácsony, 2020

 

Reméljünk mindenkinek kellemesen és nyugodtan telt az ünnep, így utólag is boldog karácsonyt kívánunk!

És persze hogy a 2020-a karácsony emlékezetes maradjon, a maszkos fotó kihagyhatatlan volt :-) 

Az ott a kezünkben maszkos panda maci mézes, amit Mónitól rendeltem karácsonyra. Csodálatos sütiket csinál, és a csomagolás bombabiztos, úgyhogy a házhoz szállítást is kibírta Dublinból. Köszönjük! 

Ez már művészet :-) 

Az  én mézeseim vagy olyan kemények hogy fegyverviselési engedélyhez kötött a használatuk, vagy nagyon puhák (ami mondjuk szerintem jó, de a férj ízlésének nem megfelelő). A Mónié bezzeg tökéletesek. És szépek. Úgyhogy jövőre is tőle rendelünk, én meg megúszom az egyik karácsonyi melót :-)  Mondjuk a kritikákhoz képest az enyémből is elfogyott 6 tepsinyi. Ahogy egy tepsi flódni és 4 rúd bejgli is. És mindig megkapom, hogy minek sütök annyit, hehe. 

Pulykából mindig csak a mellet veszem, rajta a csonton, azt itt úgy hívják, hogy "crown", de azt is 2 napig ettük, a harmadikon meg a kutyának volt karácsonya, de hát ekkora madarat nem 4 fős családra terveztek. Volt töltött káposzta is, ma pedig már a szilveszteri menüt tervezgetem. 

Jó egy kicsit szabin lenni, jövő héttől ismét visszaállunk a mókuskereket hajtani... Már most látszik, hogy karácsonykor mindenki leszarta az ajánlásokat, úgyhogy szépen emelkednek a teszigénylések és ezzel a pozitív esetszámok, komolyan nem értem, miért nem csinálnak online időpont foglalást. Aki tesztet akar, intézze magának, áááá. 

Sweet Sixteen, az édes 16, azaz megint egy évvel öregebbek lettek (és bölcsebbek is talán)

Minden országnak, kultúrának megvan a maga "neves" születésnapja. 

A zsidók a lányok 12. (bat mitzvah) és a fiúk 13. születésnapját (bar mitzvah) ünneplik nagyon, a katolikusoknál a bérmálás a felnőtté válás megünneplése 12-14 éves kor körül (ez ahogy látom országonként elég változó). 

A latin-amerikaiaknál a lányok 15. születésnapja emelkedik ki a többi közül, amikor a lány fiatal nővé érett, ez a "quinceañera". Pár évszázaddal ezelőtt ez azt is jelentette, hogy a hölgy eladó sorba került, ma már szerencsére nem sietik el úgy a dolgot, de még mindig nagggyon nagy bulit csapnak körülötte. Spanyolországban nincs nagyobb jelentősége 15.-nek mint a 14 vagy 16-nak , inkább csak az ott élő dél- és közép-amerikai bevándorlók gyerekeitől hallottunk róla. 

Az USA-ban és Kanadában a "sweet 16" a "nagy szám", persze ez kicsit ide is bekúszott, a lányok barátnőjének az anyukája titokban próbálta megszervezni a bulit (amit végül mégsem sikerült titokban tartani), mindenesetre az édes 16 itt is ismert. 

Európában egyébként szerintem a 18. szülinap a választóvonal, onnantól számít nagykorúnak a csemete, így ennek szoktak nagyobb feneket keríteni, emlékszem én is kaptam 18 szál vörös rózsát, meg egy üveg pezsgőt (hogy már ne kelljen titokban alkoholizálni, hehe). 

Amerikában régebben a 21. év betöltésével váltak teljes jogú felnőttekké. Ugyan ma már ott is 18 éves kortól válnak nagykorúvá, de hagyományból még ma is nagyobb  jelentősége van és nagyobb bulit csapnak a 21-nek mint a 20 vagy 22-nek. 

Az enyémek megmondták, hogy eszembe se jusson semmiféle bulit szervezni se a hátuk mögött se a tudtukkal, a legnagyobb ajándék nekik ha rendelünk pizzát és a kanapén ülve tévézünk egész nap... Hát lőn. Legalább egyszer az életben valami egyszerűen megoldható és nem igényel szervezést :-) 

 (Mondjuk a koronavírus amúgy sem parti-kompatibilis, de ez csak jó kifogás, hogy miért nem lehet nálunk bulit tartani) 

Pepe azt a csokiban dagonyázós malacos tortát kérte, amit anno a 11. szülinapjára is kapott, Csenge pedig sima brownie-t kért, ezzel is könnyen megvoltam. Azért mivel pizzát kértek, csináltam a maradék piskótalapból egy pizza-tortát, ami kinézetre meg viccnek egész jó volt, de a gumicukros ízesítés annyira nem jött be. Na persze ettől függetlenül az is elfogyott az utolsó morzsáig. 

Boldog 16.-at! 

Kicsit megkésett első nap

 Mivel az iskolát idén Franciaországban kezdték, most jön az "igazi" első napos fotó, ahogy az már hagyománnyá vált:

TY

Csak hogy ez se maradjon ki...