Pincelátogatás a Moët & Chandon -nál

Luxemburgból Párizsba tartottunk, de útközben két megállót iktattunk be: az első Épernay volt, Champagne régió méltán híres falucskája. Tulajdonképpen semmi más nincs benne, mint sok km hosszú pincerendszer és milliónyi üveg jóféle pezsgő a föld alatt. A különböző pezsgőgyárak versengenek a vevőkért és vendégekért, jobbnál jobb pincetúrákat és kóstolókat kínálva.

Mi a Moët & Chandon -t választottuk, egyrészt mert ezt már ismertük és kóstoltuk (és tényleg finom ), másrészt mert pont mellette sikerült parkolót találni. :-) Amúgy igazán nem nehéz megtalálni, mert találóan a  Rue Chandon-Moet Maire és az avenida de Champagne sarkán található )

Ez amúgy a legnagyobb a pezsgőgyárak között, több pezsgőt készítenek mint bármelyik másik vetélytársuk, viszont ők főként exportra gyártanak. 

Előre célszerű időpontot foglalni, ezt mi nem tudtuk így kb. 40 percet vártunk míg csatlakozni tudtunk egy csoporthoz. A belépők ára attól függ, hogy hány pohárral és milyen pezsgőt szeretnénk a túra végeztével megkóstolni. (16.50-29.00 Euro között. Gyerekeknek (nyilván kóstolás nélkül), 9.50)

Lehet angol nyelvű idegenvezetést választani. 

(Ráadásul szerencsére a mi idegenvezetőnk nagyon szépen beszélt angolul, nem ahogy azt a franciáktól megszoktuk, hogy a szöveg végére jövök rá, hogy egyáltalán angolul beszéltek). 

Az első pár percben egy filmet nézhettünk meg, többek között a régióról, a szőlőtermesztésről és úgy általában a borokról amiből majd a pezsgő készül.

Aztán lementünk a pincékbe (28 km hosszú a pincerendszerük, persze csak egy rövid szakasz látogatható, és célszerű pulóvert vinni, kb. 10 fok van odalent és jó fél óra vagy még több volt a séta), megtudtuk, hogy mit jelentenek a feliratok (titkosak ám, csak a pincemester tudja megfejteni  a kódokat, hogy melyik üvegben mi is lakozik :-)), hogy hogyan forgatják az üvegeket (a Dom Pérignon például többek között azért olyan drága mert a mai napig kézzel forgatják át (naponta negyed fordulattal) az összes üveget). Elvileg a géppel is ugyanolyan hatékony, de hagyománytiszteletből ennél a pezsgőnél megmaradtak a kézi eljárás mellett. 

a titkos kód 

Amúgy kétféle módon lehet pezsgőt készíteni: az egyik az előbb leírt "hagyományos eljárás", ahol az üvegben erjesztik a bort, így abból a palackból iszunk az ünnepi asztalnál amiben a pezsgő a pincében érlelődött. Ebből van a gépi forgatás, és a legkivételesebb esetben a kézi módszer. Ez nyilván a költségesebb változat, viszont a nagy pezsgőgyárak mind ezt használják. Az olcsóbb, de állítólag közel sem olyan jó minőséget biztosító módszerrel nagy kádakban készítik a pezsgőket és csak a érési periódus után palackozzák. 

Azt is megtudtuk, hogy kb. minden tízezredik palack pezsgő magától felrobban a benne uralkodó nyomás miatt. Ez igazán megnyugtatott minket, mert sok évvel ezelőtt sikerült egy nyaralás után úgy hazaérnünk, hogy egy pezsgős üveg össze volt törve a bezárt lakásban, és sokáig gyanúsítottunk besurranó tolvajtól gömbvillámig mindenkit :-)

A pezsgőkészítés fortélyát amúgy Dom Pérignon szerzetes találta fel, neki köszönheti Champagne régió a világhírnevet. A franciáknál amúgy csak azt a pezsgőt lehet "champagne" néven emlegetni ami ebben a régióban, nagyon szigorú szabályok szerint készült. Három féle szőlőt lehet hozzá felhasználni, a Chardonnay-t, a Pinot Noir-t és  a Pinot Menuier-t. Ezeket vegyítve kapjuk a különféle színű és ízű italokat. Mivel ugye az időjárás és így az adott évi termés minősége is kiszámíthatatlan ezért a minőség állandósága érdekében több év termését vegyítik, épp ezért nincs a pezsgőknek évjáratuk. (Illetve a legmenőbb legdrágábbaknak van, de ezek csak bizonyos években nagyon kiváló termés esetén készülnek)

A többihez a jobb évjáratokból származó borokból félretett esszenciákat használják alapul a következő években, amiket az új év borával keverik, majd ehhez adnak hozzá egy élesztőt és cukrot tartalmazó keveréket, ami a borból pezsgőt varázsol. A végén az élesztő maradékát apránként a palack nyakáig forgatják (ez az a forgatás amiről írtam, hogy a Dom Pérignon-nál kézzel történik), majd a palack nyakát folyékony nitrogénbe mártják így a felső részén ez a felesleges anyag megfagy és mikor a dugót kihúzzák akkor az üvegben levő nyomás miatt egyszerűen kirepül. ekkor még adnak hozzá némi cukros szirupot, ezzel belőve a pezsgő pontos cukortartalmát (kivéve a brut nature ami az extra száraznál is szárazabb fajta, ehhez semmit nem adnak) 

(Ha már itt tartunk , a spanyoloknál van aki két, van aki három féle "pezsgőt" emleget. Az egyik a "champán", ami a francia pezsgőre utal. A másik a "cava", ezt tartják egyesek a spanyol pezsgőnek, de már olyat is hallottam, aki azt mondta, hogy a cava a katalán eredetű, az egyéb régiókból származó pedig a "vino espumoso", azaz pezsgő bor. A két híres spanyol/katalán pezsgő az  Anna de Codorniu és a Freixenet, ők nagyon sokat exportálnak, többek közt Magyarországon is kapható.)

A séta végén jön a kóstoló, majd természetesen egy bolton át vezet  a kijárat, ahol mi sem fogtuk vissza magunkat és pár üveggel hoztunk haza - bár az első még Párizsban elfogyott :-)

(Naná, azt mondták, hogy ugyan nincs szavatossági ideje, de a pincéből kikerült, forgalomba hozott pezsgőt célszerű 3 éven belül elfogyasztani, de minél előbb, annál jobb. Hát mi hallgattunk rájuk :-))

A legnagyobb üveg 15 liter 

A legújabb fejlesztésük, a pezsgő amit jéggel kell inni "on rocks"
Elsőre valljuk be furcsa, pezsgőspohárba jégkockát?!  De miért ne próbálnánk ki? :-)

És a híres Dom Pérignon - ez az üveg speciel 398 Euro