Júliusban Dublinban jártunk egy konferencián, ha meg már ott voltunk és épp az ír történelem egyik legfontosabb évfordulóját írtuk, hát felfrissítettük az oskolában tanultakat (meg megtanultuk amit akkor lusták voltunk...) és megnéztünk magunknak pár kiállítást amit a Húsvéti Felkelés emlékére rendeztek.
Ha még lennétek páran rajtunk kívül akiknek ugyanúgy csak halványan dereng valami erről akkor itt és most hevenyészett történelem órába kezdenék, hogy leporoljam az ide vonatkozó agytekervényeket:
A XIX. században több burgonyavész is végigsöpört az országon aminek következtében rengeteg ember maradt élelem nélkül. Egy részük még időben észbe kapott és kivándorolt Amerikába, Ausztráliába, mások pedig Angliától várták a segítséget. Ami jött is meg nem is, úgyhogy az elégedetlenség (és a halálozási statisztika) nőttön nőtt, az írek immár nem először érezték azt, hogy Anglia számára ők csak a "futottak még" kategóriában szerepelnek a lakossági statisztikákban. Mi sem egyszerűbb, gondolták, függetlenné kell válni az elnyomó angoloktól. Először csak saját parlamentet akartak, majd később teljes függetlenséget. Három fő párt alakult: a Nacionalisták, akik független ír nemzetet akartak, a Republikánusok, akik a Független ír köztársaságot akarták létrehozni, és ezekkel szemben az Unionisták, akik nem akartak függetlenedni Angliától, ők azt szerették volna ha minden marad a régiben.
1905-ben megalakult a legangolellenesebb párt, a Sinn Féin. Érdekes megemlíteni, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés volt a példaképük ;-)
1916-ban végül elérkezettnek látták az időt (megy a második világháború, Anglia el van foglalva a németekkel), felkelést szerveztek az angolok ellen. Ők tudtak a felkelésről, el is csíptek a tengeren egy fegyverszállítmányt és azt hitték, hogy ezzel ellehetetlenítették az ír lázadókat. Tévedtek.
Csak annyi történt, hogy Nagypéntekről végül hétfőre halasztották az akciót. Húsvét Hétfőn megszállták Dublin több fontos épületét, felolvasták a köztársasági kiáltványt és felhúzták az ír zászlót.
Azonban elszámították magukat, Angliának voltak még tartalék erői, úgyhogy gyorsan leverte a felkelést és kivégeztette a vezetők többségét. A félig ír, félig spanyol, de hivatalosan amerikai állampolgár de Valera-t viszont amerikai volta miatt nem végezhették ki, ő pedig kitartott az angolok ellen, megszervezte az illegális ír kormányt, a parlament neve Dáil Érieann lett, ami mellesleg a mai ír parlament neve is. 1919. január 21-én üléseztek először. Na persze az angolok ezt nem nézték jó szemmel, letartóztatták a kormánytagokat. Erre válaszul alakult meg az Ír Köztársasági Hadsereg, az IRA (Irish Republican Army) és kezdetét vette a század végéig tartó vérontás...
1916- 2016 :
100 éves évfordulóhoz érkeztek, ennek emlékére több, akkor stratégiailag fontos helyszínt kiállássá, múzeummá változtattak.
Egyike ezeknek a színház épülete, erről teszek fel pár képet:
 |
| Markievicz grófnő |
 |
| Kathleen Clarke medál és bross - Kathleen 1916-ban vesztette el férjét és testvérét a harcokban. 1939-ben ő lett Dublin első női polgármestere |
 |
| Molly O'Reilly amint felhúzza az ír lobogót |
 |
| a színház alagsorában korabeli hangulatú utcákat rendeztek be |
 |
| búvóhelyek, rejtekhelyek a falak mögött... |
 |
| Kilmainhem Börtön, Dublin - az elfogott forradalmárok a börtönfolyosón tették meg utolsó útjukat a börtön udvaráig, ahol kivégezték őket |
 |
| Falhoz állítva, golyósortűz végzett velük Az utolsó halálra ítélt vezető James Connoly volt, aki már egyébként és haldoklott Mivel nem tudott a saját lábán megállni, egy székhez kötözték és úgy nyitottak rá tüzet 1916. május 12-én |
 |
| A város stratégiailag fontos pontjait titkos föld alatti alagútrendszer kötötte össze |
 |
| A felkelés során használt jelképek, kitűzők |
 |
| Ír önkéntesek |
 |
| Dublini csapat |
 |
| az Ír Reublikánusok kitűzői |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése