Karácsony, szilveszter és ami a kettő között történt...

Csak egy zanzásított képes összefoglalót készítettem azokról a helyekről ahol most télen jártunk, már mindegyikről írtam korábban. 

Elvittük a lányokat is a Slieve Legaue szirtjeihez: most nem esett és köd sem volt, de úgy fújt a szél hogy majdnem elvitt minket. Ez nem tántorított vissza attól, hogy tovább haladjunk mint a múltkor és feljebb is jutottunk. Ha egyszer még a szél sem fog fújni, biztos még tovább merészkedünk. Bár most is inkább a sártócsák és a cipőnk/csizmánk miatti aggodalmunk tartott vissza...

Ha kiköltözünk be kell szereznünk mindenkinek egy jó túrabakancsot....

Slieve Legaue

nagyon fújt a szél, be kellett öltözni

fent a gerincen

naplemente

Jártunk együtt is a Glenveagh nemzeti parkban, kár hogy télen korán sötétedik:

És a legfontosabb hogy együtt ünnepeltük a karácsonyt:

az csak később tűnt fel, hogy a csúcsdíszünk önkényuralmi jelkép,
egy nagy vörös csillag lett...

A póló felirata szerint: Best Gift Ever
Az eddigi legjobb ajándék : mobil

A lányok megkapták az első mobiljukat. Az ő sulijukban még nem volt olyan nagy divat, hallottam olyan "rémtörténeteket", hogy otthon már 7-8 éves gyerekek kapnak telefont. Mivel most már elég nagyok és többször maradnak egyedül, szükségük van rá, engem is megnyugtat. Ráadásul a whatsapp a legjobb módszer arra, hogy magyarul írjanak néha, amúgy rá nem venném őket ilyesmire. Igyekszem kijavítani a helyesírási hibákat, sajnos van bőven... 

Mivel angolszász országban voltunk természetes volt számukra hogy az ajándékok reggelre kerülnek a fa alá. Itthon ha elmentünk este sétálni, néha mire visszaértünk már járt a Télapó, ott 25-e a Boxing day. Az ajándékok Zsolti irodájában rejtőztek karácsonyig, 24-én átvándoroltak a kocsi csomagtartójába, majd onnan hajnal 3 körül a fa alá. Nem volt egyszerű feladat, jól teleittuk magunkat este lefekvés előtt, hogy magunktól felébredjünk, mert az ébresztőre félő hogy a csajok is felkeltek volna. A telefonokat eldugtuk a kanapé alá, úgyhogy először a többi ajándékot bontották ki. Aztán mikor már úgy tűnt, hogy nincs más, egyszer csak elkezdett valami csilingelni valahol... Volt örömködés és visítás! Na meg persze ismét bebizonyosodott, hogy a Télapó bizony létezik: mi határozottan megmondtuk, hogy korai még a mobiltelefon, tőlünk 16 éves korukig hiába kérik. Úgy látszik a Télapó jobb szívű :-)

Szilveszterkor is együtt voltunk, egy házibuliban köszöntöttük az új évet:

(igaz, Zsolti behívós ügyeletes volt és természetesen behívták, úgyhogy vagy 2-3 óra késéssel érkeztünk a buliba, de azért még időben :-) )

BÚÉK!

Nagyon jól éreztük magunkat és örülünk, hogy bár még csak most csöppentünk ide, ilyen hamar kedvesen befogadtak minket. A képekért köszönet a házigazdának, Péternek!

Belfasti karácsonyi vásár 2016

Mivel év végéig csak 1 hét szabit vettem ki, azt is nyáron amikor költöztettük Zsoltit, decemberre végre megállhattam egy kicsit a munkával. Mikor eljött a várva várt téli szünet is a suliban, kimentünk Zsoltihoz karácsonyozni. Sajnos ha az ember új munkahelyen kezd előbb bizonyítania kell, na meg pont rá esett az ügyeleti hét szilveszterkor, úgyhogy szegény többnyire dolgozott, de ettől még legalább együtt volt a család. És ha úgy vesszük, a fele már le is telt a szalmaözvegységünknek :-)

Az első héten masszívan esett az eső, csak hogy tudjuk meg mi vár majd itt ránk... Szó szerint ki se tettük a lábunkat a lakásból. Szerencsére a hét végére elállt és el tudtunk menni a belfasti karácsonyi vásárba. 

Karácsonyi vásár a belfasti városháza előtt

Belfast tulajdonképpen az Egyesült Királyság része, Észak-Írország fővárosa, de (most még - ki tudja mi lesz a Brexit után) csak onnan vesszük észre hogy átléptük a határt hogy mérföld/órában mérik a sebességet és nem működik az ír mobilnet :-) Kb. bő 2 óra alatt értünk oda. Nem terveztünk városnézést, csak a karácsonyi vásárba akartunk eljutni és ott megkóstolni a helyi finomságokat. (A lányok cipóban tálalt gulyásra vágytak - az sajnos nem volt, viszont volt sok más finomság, éhen senki sem maradt) 

pillecukros forró csoki - az igazi kalóriabomba 

Sajnos elég kis területre zsúfolták be a bódékat és rengeteg ember volt, de ezen kívül más kifogást nem emelek. Mondjuk a budapestivel vagy a bécsivel nem lehet összehasonlítani, azoknál sokkal kisebb,  itt is főleg étel-ital fogy, de voltak különböző kézműves termékek, karácsonyi díszek is. 

Az amerikai filmekből ismert pillecukor-sütögetés -
én ugyanezt szalonnával jobban kedvelem :-)
(Vicceltünk is Zsoltival, hogy jó, hogy tudjuk hogy van itt ilyen,
jövőre hozzuk a saját sütnivalónkat...)

Természetesen majd egy kellemes nyári napon a városnézést is megejtjük, most csak néhány képet teszek fel emlékül: