Karácsony, szilveszter és ami a kettő között történt...

Csak egy zanzásított képes összefoglalót készítettem azokról a helyekről ahol most télen jártunk, már mindegyikről írtam korábban. 

Elvittük a lányokat is a Slieve Legaue szirtjeihez: most nem esett és köd sem volt, de úgy fújt a szél hogy majdnem elvitt minket. Ez nem tántorított vissza attól, hogy tovább haladjunk mint a múltkor és feljebb is jutottunk. Ha egyszer még a szél sem fog fújni, biztos még tovább merészkedünk. Bár most is inkább a sártócsák és a cipőnk/csizmánk miatti aggodalmunk tartott vissza...

Ha kiköltözünk be kell szereznünk mindenkinek egy jó túrabakancsot....

Slieve Legaue

nagyon fújt a szél, be kellett öltözni

fent a gerincen

naplemente

Jártunk együtt is a Glenveagh nemzeti parkban, kár hogy télen korán sötétedik:

És a legfontosabb hogy együtt ünnepeltük a karácsonyt:

az csak később tűnt fel, hogy a csúcsdíszünk önkényuralmi jelkép,
egy nagy vörös csillag lett...

A póló felirata szerint: Best Gift Ever
Az eddigi legjobb ajándék : mobil

A lányok megkapták az első mobiljukat. Az ő sulijukban még nem volt olyan nagy divat, hallottam olyan "rémtörténeteket", hogy otthon már 7-8 éves gyerekek kapnak telefont. Mivel most már elég nagyok és többször maradnak egyedül, szükségük van rá, engem is megnyugtat. Ráadásul a whatsapp a legjobb módszer arra, hogy magyarul írjanak néha, amúgy rá nem venném őket ilyesmire. Igyekszem kijavítani a helyesírási hibákat, sajnos van bőven... 

Mivel angolszász országban voltunk természetes volt számukra hogy az ajándékok reggelre kerülnek a fa alá. Itthon ha elmentünk este sétálni, néha mire visszaértünk már járt a Télapó, ott 25-e a Boxing day. Az ajándékok Zsolti irodájában rejtőztek karácsonyig, 24-én átvándoroltak a kocsi csomagtartójába, majd onnan hajnal 3 körül a fa alá. Nem volt egyszerű feladat, jól teleittuk magunkat este lefekvés előtt, hogy magunktól felébredjünk, mert az ébresztőre félő hogy a csajok is felkeltek volna. A telefonokat eldugtuk a kanapé alá, úgyhogy először a többi ajándékot bontották ki. Aztán mikor már úgy tűnt, hogy nincs más, egyszer csak elkezdett valami csilingelni valahol... Volt örömködés és visítás! Na meg persze ismét bebizonyosodott, hogy a Télapó bizony létezik: mi határozottan megmondtuk, hogy korai még a mobiltelefon, tőlünk 16 éves korukig hiába kérik. Úgy látszik a Télapó jobb szívű :-)

Szilveszterkor is együtt voltunk, egy házibuliban köszöntöttük az új évet:

(igaz, Zsolti behívós ügyeletes volt és természetesen behívták, úgyhogy vagy 2-3 óra késéssel érkeztünk a buliba, de azért még időben :-) )

BÚÉK!

Nagyon jól éreztük magunkat és örülünk, hogy bár még csak most csöppentünk ide, ilyen hamar kedvesen befogadtak minket. A képekért köszönet a házigazdának, Péternek!