A córdobai Mezquita

Nem hagyhatjuk úgy itt Spanyolországot, hogy nem néztük meg Andalúzia legfontosabb városait, Córdobát és Sevillát. 

Mikor sikerült pár napot egyben összehozni - hogy én is szabadon legyek és Zsolti is velünk tudjon jönni -  kaptuk magunkat, a gyerekeket kivettük az iskolából (nem csak a tankönyvekkel okosodik az ember), és kirándultunk egyet.

Córdoba Andalúzia egyik nagy városa, tartományi székhely, a X. században a világ egyik legnagyobb városa volt. Rómaiak, vizigótok majd a mórok foglalták el, az Umayyad Kalifátus fővárosa lett. Ez hagyta a legmélyebb nyomokat az építészetén hiszen itt található az egyik legnagyobb fennmaradt mecset Európában, az Al Ándalus szimbóluma : a Mezquita.

Szent Katalin kapu

 a Megbocsátás kapuja

Belépve először a narancsudvarra jutunk, ahol a sok narancsfa és pálma között a rituális mosdáshoz használt kutakat találjuk, majd miután kicsit bóklásztunk a fák között megvettük a jegyeket a mecsetbe és a toronyba (a toronyba fél óránként indulnak csoportok, mi 1.5 órát hagytunk a mecsetre és kellett is, óriási nagy épület (valahol azt olvastam, hogy kb. 2.5 hektár, vagy ha jobban tetszik 1.5 focipálya, ha igazán szemléletes akarok lenni).

narancsudvar,  pálmákkal és ciprusokkal

Furcsa érzés bent sétálgatni: eredetileg keresztény templom volt, majd a mórok hódítása alatt átépítették iszlám mecsetté. A katolikus királyok visszahódították a területet és juszt is keresztény templomot csináltak belőle: a közepén levő udvart szinte teljesen beépítették és katolikus katedrálist húztak fel benne. 

(Akkor most lehet azon vitatkozni, hogy a keresztényeké volt és a mórok tették tönkre, vagy a ma is látható rész inkább iszlám eredetű és a keresztények tolakodtak bele - a tipikus tyúk vagy a tojás esete...)

A felülnézeti képen jól látszik hogy tolakodott középre a katedrális (kép innen)

A torony kicsit elcsúszott a centrumtól melynek az az oka, hogy a mecset több részletben épült, a torony építésének pillanatában még középen volt, aztán a későbbi bővítések miatt lett aszimmetrikus.

Mivel a nagyobb része mégiscsak egy különleges és egyedi iszlám mecset, nekem elég barbár dolognak tűnik, hogy egy katedrálist rittyentettek a közepébe (nem vagyok vele egyedül, V. Károly is ezt mondta (igaz, ő maga adta meg az engedélyt az építésre, hmm késő bánat), viszont ha azt nézzük, vallásháborúk ide vagy oda, a legfontosabb a tolerancia: jól megfér egymás mellett az iszlám és a keresztény, ezt a tanulságot azt hiszem sokan mások is levonhatnák napjainkban...

Akármennyire is ismertük képekről, bent lenyűgöz a látvány. Az oszloperdőkben bolyongva szinte végtelennek tűnik az egész... A gyerekek pedig boldogan fedezték fel a tankönyvekből ismert képeket, a mudéjar építészet jellegzetességeit (Kizárólag Spanyolországban létező művészeti stílus, a keresztény és iszlám építészet egymás mellett éléséből és egymásra hatásából alakult ki:  patkó alakú boltívek, gazdagon díszített, csipkés gipsz és fa berakások, gyönyörű falicsempék*, kazettás mennyezet. Jellegzetesek a szögletes (4-8 szögletű) tornyok, melyek nem hiányozhatnak egy mecsetből sem).

bármerre fordulunk, oszlopok vesznek minket körül

eredetileg több mint 1000 oszlop tartotta a tetőt

A kettős boltívek a tető óriási súlyát hivatottak az oszlopokra levezetni, az oszlopok érdekessége pedig, hogy szinte alig lehet egyformákat találni: ennek az az oka, hogy akkoriban építőanyag híján a régi épületek maradványait használták fel, többek közt a római korból maradt márvány, gránit, onyx oszlopokat: ha túl magas volt lesüllyesztették a földbe, ha kicsike akkor toldottak hozzá, míg végül egyforma magasságot értek el.

tarka oszlopok

A Mihráb egy jelképes kapu, az Allah előtti leborulás színhelye (itt a muszlimok közvetlenül imádkozhatnak az istenükhöz). Eredetileg egy egyszerű fülkeszerű helyiség volt, azonban Al Hakim valami egészen csodás újítást vezetett be: 150 tonna, arannyal futtatott mozaikkal rakatta ki a falakat, ezzel téve káprázatossá, ragyogóvá a helyet. Tájolása állítólag eltér a szokásos mekkai iránytól, de a miértre konkrét magyarázattal nem tudok szolgálni.

a Mihráb

A mecsetek eredetileg imahelyek voltak, később azonban amolyan közösségi helyekké váltak ahol az emberek találkoztak, eszmét cseréltek, illetve I. Abd al Rahman idején a córdobai mecset adott helyet az egyetemnek is, itt folyt a tanítás. Fontos zarándokhelynek is számít: azok, akik nem tudnak Mekkába ellátogatni, hivatalosan is leróhatják a zarándoklati kötelezettségüket** a córdobai mecsetben. 

Fénykorában a hely szellős és világos volt, oldalain a kapukon betört a napfény, az oszlopok között a fények-árnyak játéka tette még varázslatosabbá,  misztikusabbá a helyet. Aztán jöttek a katolikusok és a kapukat befalazták, bennük kápolnákat alakítottak ki, ezáltal a hely sokkal sötétebb, hidegebb lett :-( Most lámpákkal világítják meg a teret, hogy mégis ne vesszünk el a sötét rengetegben, de ez, valljuk be, - szó szerint - nem az igazi.

nyugati oldali kapuk: ezek szebben díszítettek mint a keleti oldal, nem hiába idenézett a kalifa palotája 

régen itt áradt be a fény ....

Aztán egyszer csak, gyakorlatilag észrevétlenül, bent termünk a templomban: 

Mivel számunkra a mecset volt az igazi érdekesség, a katedrálisról nem írok sokat, beszéljenek a képek, aztán mindenki maga döntse el, milyen hatást gyakorol rá ez a kettősség. 

a katedrális a fenti ablakoknak köszönhetően sokkal világosabb -
ez csak véletlen,
vagy a lenti kapuk bezárásával és ezzel a mecset sötétbe borításával is a katolikus egyház elsőbbségét kívánták hangsúlyozni...?

mudéjar és gótika kettőssége

kicsit olyan tudathasadásos érzést kelt a feszület a mecset boltívei között...

itt pedig bibliai jelenetekkel díszítették a boltívek alatti részt

Córdoba többi szépsége a folytatásban következik...

* Sok magyar szövegben olvasom az "azulejo csempék" kifejezést. Nem tudom, hogy a művészettörténészek  hivatalosan így különböztetik-e meg ezeket a típusú csempéket más csempéktől, vagy csak simán egy félreértésről van szó, de az "azulejo" szó spanyolul egyszerűen csempét jelent. Nem csak ezeket a csempéket, azt is amit tegnap rakattam fel a fürdőszobába. Az "azulejo csempék" tehát "csempe csempék" - felesleges duplázás...

** az iszlám vallás 5 alappillérének egyike, hogy minden muszlim hívőnek (amennyiben megteheti)  életében legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába a Szent Mecsethez , méghozzá a Koránban megadott időpontban.