Egy kongresszus keretében most Bukarestbe vitt az utunk. Ha csak lehet összekötjük a kellemest a hasznossal és megtoldjuk pár nappal az utazást, hogy a város megismerésére is legyen időnk ha már ott járunk.
Ez alkalommal a gyerekeket is vittük magunkkal, úgyis keveset van együtt a család mostanában.
Utoljára egyetemistaként jártunk Erdélyben (Marosvásárhelyen) egy diákkonferencián, előtte pedig kb 15-16 évesen egészen a Fekete-tengerig lementünk a családdal - bár ez az út a húgomnak volt "köszönhető" : eredetileg görög körútra készültünk, de neki "volt pofája" belázasodni az indulás előtti estén, így el kellett halasztani az utat (a halasztás olyan jól sikerült, hogy még mindig függőben van, azóta se jártam ott). Ha jól emlékszem másnap már kutya baja sem volt, de a szüleink úgy döntöttek, hogy ne menjünk olyan messzire - na meg apukámnak volt némi kutatnivalója a máramarosszigeti levéltárban, miért ne mennénk hát Erdélybe? Képzelhetitek mennyire imádtam érte a tesót.... ennek ellenére történelmi pillanat volt, én akkor láttam először a tengert valahol Constanta-Mamaia környékén....
Na meg persze az ország keleti felében laktunk, úgyhogy nálunk is elmaradhatatlanok voltak a határ menti bevásárlóutak, még ma is hitetlenkedve gondolok vissza arra hogy adtuk el az utcán az Amo szappant meg az Afrikana csokit; hogy néhány befőttet kivéve alig volt valami a boltok polcain; hogy öltöztünk fel több réteg ruhába hogy áthozzuk a kint vett melegítőt a határon, a furcsa kis "ajándékcsomagokat" a kocsik mellé kirakva a határőröknek... Megismerkedtünk kint élő magyar családokkal akik meghívtak magukhoz, emlékszem hogy megdöbbentett a vízzel teli fürdőkád, nem értettem miért nincs víz, áram bizonyos időszakokban... Ezt most úgy meséltük a gyerekeknek, hogy ez bizony már történelem. Hja kérem, öregszünk....
Ezek azért azt hiszem mély nyomokat hagytak valamennyiünkben és szerintem a legtöbbünkben még mindig van némi fenntartás Romániával szemben ha a nyaralásról, turizmusról van szó. Ami viszont meglepett, hogy a spanyolok is furcsállva kérdeztek vissza: Romániába mentek? Minek??? Ha azt mondom megyünk Londonba, Párizsba, Rómába, New Yorkba ... mindenki irigykedve hallgatja, ha azt mondom Bukarestet szeretném megismerni, értetlenkedve néznek rám. Pedig én ha tehetném bejárnám a földgolyó minden pontját (na jó, talán a sarkkörön sokkal túlra nem nagyon vágyom...), és ez azért még mindig egy európai, mi több EU-s főváros...
Mindegy, engem nem lehet lebeszélni, még a kanyarójárvány sem tarthat vissza ha utazásról van szó :-)
Bukarest pedig igenis kellemes csalódás volt. Igazság szerint mivel az utak előtt sokat kutakodok a neten, azért olvastam, hogy nyoma sincs már a '89 előtti nélkülözésnek, de mégis más ezt a saját szemünkkel látni. Lassan visszatér a '30-as években kelet Párizsaként emlegetett hangulat: sugárutak, diadalív, hangulatos kávézók, üzletek. (Mellesleg attól függően hogy épp mit olvas az ember, kelet Párizsa volt már Budapest, Bukarest, Varsó de van még a (távol)kelet Párizsa is, ami nem más mint a kínai Shanghai.)
A kocsibérlés gyors és gördülékeny volt, szép, új autót kaptunk, az apartman egyszerűen tökéletes volt. Az utcákon sétálva kiülős kávézók, éttermek, jó illatok, (sőt, isteni fokhagymás-sajtos-tejfölös lángost és mákos/túrós rétest lehetett kapni a Carrefour melletti utcai bódéban), a bevásárlóközpontokban ugyanazok a márkák...
Hol vannak már a régi Dacia 1300-asok! Autópályákban sajnos nem bővelkednek, ez volt talán az egyetlen negatívum, így a falvakon keresztül kellett átvergődnünk ha kirándultunk valahová, ezért sajnos sokkal kevesebb fért bele egy napba mint ahogy azt eleinte terveztük.
Mutatok néhány képet ízelítőnek, azt jön a részletesebb beszámoló:
 |
| Bukarest emblematikus épülete, a Parlament avagy a Nép Háza |
 |
| St. Anton bazilika, Bukarest legrégebbi temploma |
 |
| Antheum Romanum |
 |
| Bukaresti központi egyetemi könyvtár, előtte I. Károly román király lovasszobra |
 |
| Diadalív |
 |
| Bukarest folyója a Dâmbovița |
 |
| sétálóutca kávézókkal - kora reggel még kihalt minden de estére nyüzsgő élet van itt kérem |
 |
| Vlad Tepes - vagy inkább Drakula gróf? |
 |
na, ez megfogott, a gyerekekkel arra szavaztunk, hogy olívabogyó fogpiszkálóra tűzve...
Egyébként az Újjászületés emlékműve, az 1989-es forradalomnak állít emléket |
 |
| falumúzeum |
 |
| lehetett pitypangot fújni! |
 |
| csónakázás a Cișmigiu Park-ban |
 |
| Stavropoleos templom |
 |
| útközben |
 |
| Dacia tényleg elvétve, de az egy lóerős szekér annál gyakrabban került a szemünk elé |
 |
| Bran kastély |
 |
| babgulyás - nagyon finom, igaz. ők paradicsomot is tesznek bele |
 |
| Peles kastély |
 |
| Sinaia templom és kolostor |
 |
| sárvulkánok |
 |
| elfelejtettem a nevét de finom leves |
 |
jellegzetes kézzel festett tojások
- nem igazán degeszre tömött kézipoggyászbarát, a kezemben meg nem akartam hozni, úgyhogy ilyenünk végül nem lett |
 |
| cipészmester munka közben |
Vártam a beszámolóidat :) Szuper, hogy ilyen sok helyre sikerült eljutnotok, messzebb is mint egy átlagos Bukaresti kirándulásnál. Érdekesek az írásaid is, tényleg komolyan készültél előre :). És annak is örölök, hogy pozítivan csalódtatok. Sajnos sokszor az előítélet vagy a negativ imázs, amiben sokszor a média is ludas alakít ki egy fals képet, ami elijeszti az embereket, kár.... Mi a tavaly szinte kihagytuk a toszkán útunkat a terrorveszély miatt,az is butaság lett volna.
VálaszTörlésMikor jártatok Marosvásárhelyen diákkonferencián?
Igen, ahhoz képest hogy a gyerekekkel voltunk és még 2 napot konferenciáztunk is egész sok helyre eljutottunk. Leginkább arra volt elég hogy vissza akarjak menni megint :-)
VálaszTörlésMarosvásárhelyen kb 1999-2000 körül jártunk, pontosan már nem emlékszem, olyan régen volt...