2017. július 6., csütörtök

Kanada: Calgary


A Calgary reptérre érkeztünk, miután átvettük a bérelt autót leparkoltunk a belvárosban és sétáltunk egyet. Nagy magas épületek, egyenes utcák... olyan nagyon semmi különös. Ennek ellenére azért fülig érő szájjal sétálgattunk, hiszen Ez Kanadaaa!

Calgary az 1988-as téli Olimpiáról volt ismerős. Nekünk, nem lévén sportrajongók, leginkább a jamaikai bobcsapatról készült "Jég veled!" és az angol síugró srác, "Eddie, a sas" filmje jutott eszünkbe, mindegyiken jót nevettünk, úgyhogy szeretjük a téli olimpiát. :-)

Az "igaz történet alapján" szlogenű filmeknél azért szeretek utánajárni mi is az a bizonyos igaz a történetből, mert mint tudjuk Hollywood szereti sziruposítva eladhatóvá tenni a sztorit. (Persze ettől még lehet jó a film, vagy akár épp ettől válik azzá). Lássuk, mi igaz a '88-as Olimpia filmjeiből: 

Állítólag a valóságban a bobos srácok az olimpia előtt jártak Ausztriában egy VB-n és ott már láttak havat, úgyhogy nem kellett hűtőszekrénybe bújva "edzeniük" a hidegre :-). A borulásos baleset pedig a selejtezők alatt történt és nem a döntőben, de hát nem dokumentumfilmet néztünk, na. 

Eddie története pedig bebizonyítja, hogy mindent lehet, csak akarni kell... 
A film kb 15%-a igaz, mondjuk úgy, hogy tényleg indult egy Michael "Eddie" Edwards nevű síugró a Calgary téli olimpián angol színekben. És tényleg utolsó lett. Nagyon utolsó. (a közvetlenül előtte végző, utolsó előtti versenyzőtől is vagy 40-50 méterrel rövidebbet ugrott)  
A filmet viszont Németországban forgatták (ő valójában amerikában edzett), így ezek az ötkarikás havas hegycsúcsok sem a kanadai Sziklás-hegységben vannak - bár ugyanolyan szépek :-) A havat pedig teherautóval hordták a magasabb csúcsokról a síugrósánc alá, mert mire a filmet forgatták, az igazi már elolvadt... Az életben a srác nem volt akkora lúzer, azt olvastam, hogy síugrásban 55. volt a világranglistán, gyorslesiklásban pedig 9. (Mivel ebben nem  sikerült kvalifikálnia nagyobb esélyeket látott a síugrásra mert abban nem volt brit induló.)  Az azért annyira nem rossz, még ha nem is elég egy olimpiához. Saját felszerelése viszont tényleg nem volt, a kölcsön sícipőbe 6 vastag zoknit kellett húznia, hogy ne essen le a lábáról. 
- "Ki mondta, hogy csak a győztesekről szólhat az olimpia?" - kérdezte csalódva az új szabályozás hallatán,  amivel a következő olimpiától kezdve megnehezítették az "amatőrök" bekerülését a játékokra (részben saját testi épségük érdekében). 
  Az egész film úgy jó ahogy van, de a kedvencem mégis az eleje, ahogy kisfiúként újra meg újra elindul az Olimpiára. Annyira édes!

P.S. : Remélem mire Sydneybe- eljutok már lesz "Eric, az angolna" is szélesvásznon :-)


Visszatérve Calgaryra...

szerencsére nagyon kellemes nyári meleg volt mikor megérkeztünk. A netes az időjárás előrejelzés szerint esnie kellett volna, de nem bántam hogy tévedtek. Ez egyébként az egész időszakra igaz volt: itthon pánikoltam, hogy csupa szabadtéri programot terveztünk és egész hétre esőt mondanak, de végül csak néha kellett kurtítani vagy változtatni a terveken, egyébként ha nem is sütött a nap, de legalább nem is áztunk meg. 

Na tehát ott tartottam, hogy Calgary.... Alberta legnagyobb városa, a Bow és Elbow folyó találkozásánál fekszik. Az 1886-os tűzvész elpusztította a város faházait, így egy rendeletnek köszönhetően ezt követően csak kőházak építésére adtak engedélyt, ezért ragadt rá a "homokkő város" elnevezés.





A városnak jelentős kínai lakossága van, a legnagyobb kínai kulturális központ is itt található. * 
Jellegzetes épülete a Calgary Tower mely 191 m magas torony, 1967-ben épült.


A lakossága most kb 900,000-re tehető



oda lifttel lehet feljutni

kilátás a toronyházakra
és a kicsit laposabb rész a préri felé

az üvegtáblára csak én merek kiállni,
úgyhogy ilyen helyeken ezért vagyok mindig én a képeken :-)

tényleg érdekes a szédítő mélység felett "lebegni"

Mikor először rálépek mindig olyan érzésem van mintha tényleg kilépnék a semmibe.
Aztán megszokja az ember és már simán sétálgat rajta. Már ha nincs tériszonya, ugyebár...

A torony minden más felhőkarcoló fölé magasodik

Az 1988-as téli olimpia emlékére épült téren a szökőkútba az állam 150 éves fennállásának jelképét, a színes juharfalevelet festették.


a vaskorláton észrevettétek az öt karikát?


ezekkel a rágicsálókkal élőben is sok helyen találkoztunk, bár a természetben nem ilyen színesek

a tér kövezetébe olimpikonok neveit írták,
körben pedig táblák voltak a különböző olimpiák érmeseinek nevével
Az utcákon járva furcsa a sok tükör-felhőkarcoló közt sétálni, de annyira nem nyűgöztek le






Ennyit láttunk Calgaryból, illetve elsétáltunk egy erődhöz de már zárva volt. Az erőd mellett van egy nagy zöld park, azt még szerettem volna megnézni, de mivel cseperegni kezdett az eső és még volt előttünk 1.5-2 óra kocsikázás inkább továbbálltunk.





 * Erről jut eszembe a neten látott házi feladat: "Képzeld magad egy kínai bevándorló szerepébe az 1870-es években. Írj egy levelet haza  a családodnak a tapasztalataidról": 

Azt hiszem valaki komolyan vette a feladatot. 
Hogy is képzelhette a tanárnő, hogy egy kínai bevándorló majd angolul ír levelet Kínába a kínai rokonainak??!!


Amint az a fenti posztból kiderül, Calgary nem fogott meg igazán, mert minden hülyeségről írtam csak a városról alig...

1 megjegyzés:

  1. Wow, Kanadában jártatok?! De jó. Várom a beszámoló főleg természetről szóló részeit. ;-)

    VálaszTörlés