2021. május 15., szombat

"Milliók vágynak halhatatlanságra, de fogalmuk sincs, mit kezdjenek magukkal egy esős vasárnapon" *

 

Annyira egybe folynak a napok, hetek, hónapok, hogy az ember észre sem veszi, és már el is telt az első év ebből a világjárványból. Mondjuk azt jó lenne tudni, hogy még hány évad lesz, bár a sorozatrajongók számára igy még izgalmasabb... De ahogy hallom a Barátok közt-nek is vége lesz/lett? egyszer, úgyhogy van remény... 


Amit viszont nem értek, hogy mi a fenének kell háborogni, pláne tüntetni a lezárások ellen. Vannak akik azt mondják, hogy unatkoznak... én már gyerekkoromból sem tudok felidézni ilyet...

Itt Írországban elég komolyan bezártak mindent, többször is, heteken, hónapokon át nem lehetett plázázni, ennivalón és gyógyszeren kívül semmit nem lehetett venni, még a Tesco könyves/ruhás részlegét is lezárták. Fodrászok, kozmetikusok, mozik, éttermek, mindenki lehúzta a rolót... Hónapokig max 5 km-re lehetett elhagyni a lakásunkat. 

Hogy én hány embert hallottam panaszkodni, hogy azért nem csinál dolgokat, mert nincs rá ideje. Ebbe a körbe én is beletartozom, de mentségemre legyen mondva, most többet dolgozom mint valaha (na jó, leszámítva a gyerekek előtti korszakot, akkor szó szerint éjt nappallá téve dolgoztunk... )

Persze tudom, akinek most a megélhetése forog kockán az nem tud nyugodt szívvel olvasgatni vagy a nyelvtanulásra koncentrálni, de itt Írországban azért tavaly március óta fizetik a segélyt azoknak akik elvesztették a munkájukat a járvány miatt. És a home office is megspórolja a munkába utazást az embereknek, bár ha a csemeték is otthon vannak és munka közben kell tanár néniset játszani vagy csak simán a porontyon tartani a fél szemet, hogy nehogy magára borítsa a könyvespolcot miközben meghódítja a Himaláját, na az nem nevezhető épp nettó időnyereségnek...

Az egész családunk valószínűleg kórosan antiszociális, de mivel most munka után sem tudtunk semmit csinálni, hiszen még sétálni is csak a közvetlen környezetünkbe mehettünk, kiválóan lefoglaltuk magunkat. Zsolti a bélyeggyűjtéssel van elfoglalva: egyrészt a régebbi témáit rendezgeti, bővítgeti, lesi az online aukciókat, bélyegárusitó weboldalakat, olvasgat az így felmerülő témákról (ezzel bővül az "egyszer ide is el kell utazni" lista, legnagyobb örömömre :) ) , és rákattant a Covid bélyegekre is, gyűjti a világ minden táján kiadott Coviddal kapcsolatos bélyegeket, borítékokat, a postás már vakon idetalál. Kiállításra is készül velük, csak legyen ideje megszervezni. 

Ez csak egy kis ízelítő...

Én szerinem akkor is kiválóan ellennék egy pár hónapig, ha a házat sem hagyhatnám el, ha pedig utazni lehetne, az sem zavarna, ha embert sem látnék, csak lehessen kirándulni a természetben, esetleg valami automata adja ki a belépőjegyet a múzeumokba. 

És hogy mit csinálok itthon?

Nos, olvasni továbbra is szeretek, most  épp Ulickaja: Jákob lajtorjája van soron. (A másik két regény amit olvastam tőle nekem jobban tetszett, javaslom a Daniel Stein: Tolmács, és az Imágó című regényeit, imádtam mind a kettőt)


A hímzéssel lassan haladok, mert annak csak akkor kezdek neki, ha jobban ráérek, de azért ez is alakul, Pepének lesz belőle diszpárna. 

Vettem fonalat, mert meg akarok tanulok horgolni, hogy tudjak cuki amigurumi figurákat csinálni. 

A kirakózáshoz is visszataláltam: a gyerekek kitalálták, hogy vegyünk egy kirakót szilveszterre, ha már úgyis itthon esz minket a fene. 


Együtt kezdtük el, de az én lelkesedésem tartott a legtovább. Három az egyben kirakót választottak, két 1000 darabos és egy 500-as volt benne, de ezekkel egy pár óra, egy nap alatt végezni lehetett, úgyhogy nagyobb kihívás után néztem: 

kipróbáltam a társasjáték-kirakó kombót: az Escape puzzle lényege, hogy először ki kell rakni egy képet (kicsit nehezíti a játékot, hogy a dobozon levő kép nem egyezik pontosan azzal amit végül ki kell rakni) majd a képen levő rejtvényeket megfejtve kapjuk meg a végső megoldást. Nem rossz, de egyszer elég volt, kipróbáltam ezt is...  


Egy 2000 darabos világtérkép után 




a mostani "áldozatom" egy 3000 db-os fekete-fehér kép, Picasso Guernica-ja. Azt hiszem ezzel már szintet lépek :-) 


Ha már escape game, akkor kipróbáltam a házi, "karantén" változatot. Egyedül is lehet játszani, de ha a család lelkes a téma iránt, akkor egy este jól el lehet lenni vele, unalom űzésre megfelel, de ez továbbra is élőben, csapatban az igazi, mikor az ember tényleg szó szerint mindent felforgat, hogy megtalálja a kódokat és kijusson a szobából. Nekem ezekben a dobozos játékokban a kódok elég erőltetettek. 


A hagyományos társasjátékokat is említhetnem, sőt, a maiak már szerintem hihetetlenül jók, ha az ember családja vevő az ilyesmire. Az enyémek csak elvétve ülnek le velem, de van sok olyan is, amit egyedül is lehet játszani, például én most erre kattantam rá:



A gyerekek meg interneten kapcsolódva a barátokkal nyomják a Minecraftot, úgyhogy még a baráti társaságról sem kell lemondani. 

Apropó barátok, én több mint 10 éve skypolok a barátnőimmel, a családtagjaimmal, és eddig sem dőltünk a kardunkba hogy csak (néhány) évente sikerül személyesen is találkoznunk. Akkor gondolom más is kibírja ha egy ideig csak virtuálisan van csajos vacsi vagy kanbuli.

És persze főzőcskézni szeretők kísérletezhetnek új receptekkel, nincs kifogás, hogy nincs idő kiselejtezni a garázsban a felhalmozódott kacatos dobozokat vagy a ruhásszekrényt, meg lehet javítani az ezer éve letört fogantyút vagy lehet madáretetőt barkácsolni... (Aki esetleg már végzett a sajátjával, jöhet hozzám is...😉 ) Jut idő futni menni, vagy épp megdönteni a fekvőtámasz rekordunkat, sokáig aludni, zenét hallgatni, kertészkedni, a kutyát trükkökre tanitani vagy legalább elvinni egy nagyot sétálni... 



Ilyen szörnyekkel is összeakadhat az ember...


nem csak kutyát, lovat is sétáltatunk

És ha már végképp nem tudunk magunkkal mit kezdeni, még mindig ott a Netflix vagy a tv, az interneten ingyen elérhető milliónyi újság, videó, játék, ismeretterjesztő tananyag...

Van aki tényleg ráér unatkozni??



* "Millions long for immortality who don't know what to do with themselves on a rainy Sunday afternoon" - Suzan Ertz - Anger in the Sky 


9 megjegyzés:

  1. Amigurumi! Nálam is tervben van véve, a sok maradék fonalhoz, de ez is csak tolódik. Majd, egyszer!

    Az a tengerpart, az egy csoda. Merre van?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az Dunfanaghy beach, de ha Donegal-ban jártok, több hasonló is van errefele. Gyönyörű a táj, ha szép időt fogtok ki érdemes errefelé kirándulni.

      Törlés
    2. Mondjuk a második fotó lehet hogy Falcarragh beach-en készült, a kettő kb negyed órára van egymástól.

      Törlés
    3. Köszönöm! Tervbe van véve egy autózás, talán most már tényleg meg is ejtjük, férj megkapta a második oltást.

      Törlés
  2. Jo olvasni pozitiv tartalmu bejegyzest a temaban. Sajnos a munkam soran inkabb az ellenkezojevel talalkozom, nagyon sokakat megingatott a tobb mint egy eve tarto helyzet, lelkileg es materialisan is. A segely, ami az elvesztett vagy felfuggesztett munka reven jar, nem feltetlenul potolja a hianyt, hiszen a munkanak megtarto ereje van, enelkul konnyebb egyfajta lelki lejtore kerulni. Legalabbis en ezt tapasztalom. Udvozlettel: C.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igazad van, ebben teljesen egyetértünk, a munka nem csak a fizetés miatt fontos. Csak arra akartam rávilágítani, hogy ha a rosszban meg akarjuk találni a jót, akkor nem lehetetlen: otthon, a négy fel közt, akár egyedül is jól el lehet tölteni az időt, nem csak a koncert/kocsmázás/bulizás/focimeccs lehet szórakoztató.

      Törlés
  3. szia Editke. régen olvastalak örülök hogy jól vagytok.én is elfoglalom magam tenisz túra olvasás rejtvény.én ulickajatol most fejeztem be a Lélek a testről címűt ajánlom,továbbá nagyon tetszett Lorenzo Maróne a boldogság megkisértése c.regénye.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, köszönöm a könyvajánlót, felveszem őket a listámra. Minden jót kívánok, remélem ott is jön a jó idő a kirándulásokhoz, mi is egyre többet tudunk a szabadban lenni.

      Törlés
  4. Apropó, nekem ez a könyv igen nagy élményt jelentett, most láttam, hogy magyarul is elérhető: https://www.libri.hu/konyv/maylis_de_kerangal.hozzuk-rendbe-az-eloket.html

    Nagyon megfogott, majd áradozom róla a blogon, csak még érlelem a gondolataimat.

    VálaszTörlés