Vigyázat, gyerekkel vagyunk! Na jó, ezt lassan kikérik maguknak, ha pol. korrekt akarok lenni, akkor tinédzserek. Mondanom se kell, az sokkal rosszab...
Szóval aki egy napos városnézést tervez a dán fővárosba, megnyugodhat, egy átlagos városlátogató turista számára ennél azért több is belefér a repülő visszaindulása előtt.
Mi a Tivoli gardens vidámpark közelében szálltunk meg, így adott volt, hogy előző nap ott kezdjünk. Ezzel felturbóztam a csajok lelkesedését annyira, hogy a nyári szünet első napjai ellenére* viszonylag emberi időben ki lehetett vakarni őket az ágyból és indulhattunk. A szállodai egyenreggeli helyett az egyik kávéházlánc fahéjas tekercsére vannak egy ideje ráindulva (itt nálunk nincs ilyen kávéház csak nagyobb városokban), nem lehetett meggyőzni őket az állítólagos isteni dán péksüteményekről. Egye fene, csak ne duzzogva induljon a nap. Reggeli után, immár tele hassal és meglepő lelkesedésse vették nyakukba a várost... egészen a városháza előtti főtérig (ami mondjuk pár száz méter volt csupán).
Ott ugyanis épp ócskapiac, kirakodóvásár volt. A férjem imádja a régi kacatokat, így nekiállt bogarászni a standokon. A csajok meg egy helyen olyan vackokra akadtak, amiket ők gyűjtenek, ráadásul megörültek, hogy milyen olcsón hozzá lehet jutni. Több se kellett, végigbogarászták az egész piacot, hátha van még másnál is belőle.
 |
| Városháza |
Sajnos nem tudtuk, hogy látogatható (ráadásul ingyenes), (bár lehet, hogy aznap épp zárva volt, a kapuk zárva voltak), így nem mentünk be. Ezt sajnálom, mert utólag olvastam róla, hogy milyen szép, érdemes lett volna megnézni. Na majd legközelebb...
 |
| 105.6 m-es óratornya egykoron a legmagasabb volt egész Skandináviában |
Ezen túljutva a sétálóutcára jutottunk, ahol meg szuvenyírboltokba botlottunk. Be kell valljam, ezek nekem is tetszettek, jópofa ajándékokat árultak. Mivel mindenki gyűjt valamit az utazásokról (én minden országból hozok egy hűtőmágnest, a férjem az országok és az egyes városok kitűzőit gyűjti, a csajok újabban a kiskanalakat országonként, illetve az utóbbi időben rászoktunk a hagyományos képeslap küldözgetésre, de van pár radírunk, gyűszűnk is... ide is be kellett térnünk. Ja, meg persze a barátnőknek is kellett ajándék, még szerencse, hogy nem sok barátnőjük van... Miután itt is jól bevásároltunk már majdnem dél volt.
Gyalog kinéztük a térképen a körülbelüli lesétálandó útvonalat, ettől max egy-egy fagyizó látványa téríthetett el minket :-)
Nem volt különosebben megtervezve ez az út, így csak véletlenül futottunk bele a Lego boltba. Én imádtam Legozni, bár nekem csak egy alapkészletem volt anno. A gyerekeim viszont nem szerettek építeni, szívesebben játszottak a Playmobilos figurákkal szerepjátékot. Ennek ellenére még nekik is tátva maradt a szájuk, hogy milyen csodákat lehet ezekből a kis kockákból kihozni! A bolt egyébként meglepően kicsi (mármint ahhoz képest amit a Lego hazájában várnék), bár az is lehet, hogy ez csak egy kisebb játékbolt volt.
 |
| a Lego figura nagyobb mit Pepe! A háttérben levő kép is Lego kockákból van kirakva |
 |
| ez meg olyan kocsi, hogy kb minden mozog rajta, még sebességet is lehet váltani |
 |
| a legaranyosabb a nagy sárkány volt - a fal másik oldalán jött ki a farka |
 |
| Starwars-ban nem vagyunk otthon, talán 2 részt láttunk, de azért őket sikerült felismerni |
 |
| Ez pedig a koppenhágai Új Kikötő kicsinített mása Legoból |
Utána egy templomba botlottunk, bekukkantottunk:
A Királyi Színház előtti tér épp felújítás alatt, úgyhogy ezt nem nézhettük meg közelebbről.
 |
| Det Kongelige Teater |
A sétáló utcáról az Új kikötőbe jutottunk (na jó, ez a 17. században volt új, de a név rajta maradt). Ezt már sokszor láttam képeken, és meg kell mondjam, élőben is nagyon tetszett: a színes házak, a hajók, a teraszos éttermek... nyoma sincs már a régi rakpart részeg matrózainak és veszekedéstől / verekedéstől hangos kocsmáinak :-)
 |
| Nyhavn |
Vannak idegenvezővel kísért hajóutak, amivel végigmennek a part mellett és megmutatják a legfontosabb látnivalókat. Mivel ez egy jó órát vett volna igénybe, nekünk pedig csak ez az egy napunk volt, és végül úgysem elégedtünk volna meg a hajóról látottakkal, ezt most kihagytuk.
Innen inkább tovább sétáltunk a Kastellet irányba, hogy megkeressük a Kis Hableány szobrát.
Amint a képeken is látszik, igazán jó időt sikerült kifognunk, a dánok ezt meg is ünnepelték némi napozással és fürdőzéssel - ez utóbbira azért én még nem vállalkoztam volna.
 |
| nem olyan, mint mikor a teknősök kimennek a vízből a sziklákra mert előbújt a napocska? |
A kikötő mögött épült fel az Operaház:
 |
| A 2005-ben átadott Operaház a világ egyik legmondernebb operaháza |
Onnan tovább haladva pedig megpillantottuk a Márványtemplom kupoláját, így tettünk egy rövid kitérőt:
A templomhoz vezető téren áll V. Frigyes lovasszobra, a teret pedig egy impozáns épületegyüttes, az Amalienburg négy palotája veszi körül, melyek dán királyokról kapták nevüket.
 |
| díszőrség |
 |
| A ffelhúzott zászló azt jelenti, hogy a királynő, II. Margit épp otthon van |
A Márványtemplom kupolája a vatikáni szent Péter Bazilika mintájára készült.
 |
| Marmorkirken - Márványtemplom, vagy régebbi nevén Frederiks Kirke |
 |
| nyitvatartás, a belépés díjtalan |
 |
| a kupolába is fel lehet menni, szombat és vasárnap délután 1 órakor, ez pár koronát kóstál |
Innen tovább sétáltunk a tengerparti korzón, egyszer csak megpillantottuk a David szobrot... nem tudom mit kereshetett ott, de ha a Szent Péter Bazilikát lekoppintották, akkor gondolom ez is annyira megtetszett a dánoknak, hogy kellett nekik is egy példány belőle...?
Amikor már végképp mindenki unta a baktatást és a Kis Hableány még mindig sehol, akkor megláttuk ezt az aranyos ócskavas szobrot... ő meg Rodin Gondolkodója akart lenni?
 |
| a véletlenek néha jó fotóötletekek hoznak hivatalosan Zinkglobal - the key to the future névre hallgat, szerintem akkor inkább Iron Man... |
Miután rákérdeztünk és megnyugtattak, hogy jó irányba tartunk, nemsokára meg is pillantottuk a tömeget: Megvan Ariel! Mivel Koppenhágában járt ismerőseim már felkészítettek, hogy a szobor meglepően kicsi, én azon lepődtem meg, hogy tulajdonképpen nem is annyira :-)
 |
| Den Lille Havfrue, a Kis Hableány Andersennek nagy kultusza van Dániában, minde sarkon étterem, kávézó, utca, tér, stb. viseli a nevét, és a Kis hableány is sokszor visszaköszön a logókról, díszítőelemekről. |
 |
| Egy poszterről a modern változat köszöntött vissza, kezében mobiltelefonnal... |
Persze mindenki akar egy képet vele, úgyhogy itt bizony sorba kellett állni a kegyeiért.
Visszafelé a Kastellet irányába fordultunk, ahol egy parkon átsétálva egy anglikán templomhoz jutottunk.
 |
| Churchillparken |
 |
| Gefionspringvandet - a Gefion szökőkút |
 |
| Ákllítólag a király akkora földterületet ígért Gefion istennőnek amit egy éjszaka alatt fel tud szántani. Erre az istennő a fiait ökörré változtatta és velük szánott egész éjjel. Ezt a területet aztán a tengerbe dobta, így keletkezett Sjalland szigete. (Sjalland a legnagyobb dán sziget, Koppenhága, a főváros nagyrészt ezen helyzekedik el) |
 |
| Szt. Albán, vagy egyszerűen csak az angol templom |
Innen pedig a Kastellet ötszögletű erődítménye felé haladtunk tovább.
 |
| egy mini katonai kiállítás is megbújik a falak között |
Eztán utódaim már erősen nehezményezték a talpalást, így megkönnyebbültem mikor megláttam a túlsó kapunál a várárokban fürdőző ludakat: volt nálam maradék péksütemény, odaadtam a gyerekeknek, etessék meg a libákat, addig sem a saját gágogó lúdtalpukkal vannak elfoglalva...
Aki szereti a szélmalmokat, a vár mögötti dombon rejtőzik egy csinos példány... nem kockáztattam meg, hogy felmászok fotózni, nehogy addig elfogyjon a türelmük a nagy melegben, inkább miután jóllakattuk a madarakat, továbbálltunk.
Ezután megígértem, hogy hazafelé indulunk. Már csak azt nézzük meg, ami útba esik 😉
Épp csak futó pillantás jutott a svéd templomra
és a Képzőművészeti múzeumra:
A Rosenborg kertet és kastélyt viszont feltétlenül látni akartam, így ezt azért útba esett :-)) . A parkban nagyon finom mentás limonádét és dán péksüteményeket kóstoltunk, ez némiképp felfrissített mindenkit. Sajnos a kastélyban levő múzeumba nem sikerült bejutni, már záróra után érkeztünk. Pedig itt találhatók a dán koronázási ékszerek és a királyi, agyarakból készült trón is. Na, majd legközelebb...
 |
| Rosenborg kastély |
 |
| Sajnos hamar zárnak |
 |
| Andersen szobra |
Út közben nagyon aranyos élénk narancssárgára festett házsorok előtt jöttünk el, persze az elmaradhatatlan biciklik parkoltak szinte minden ajtó előtt (ahol nem volt bicikli, biztos nem voltak épp otthon :-)) )
A hazafele úton még belebotlottunk a botanikus kertbe. A parkokat szívesen nézik a lányok, így a Rosenborg kert és a botanikus kert sem okozott csalódást.
 |
| nyitvatartás minden nap nyitva (kivéve dec. 24) , de az üvegház hamarabb zár, azt mi is lekéstük |
A Tivoli vidámparkhoz visszajutva fejeztük be a sétát, ennyi fért bele egy napba így családilag. Azt hiszem elég sok mindent sikerült körbejárni, de azért egy alaposabb városnézésre még szívesen visszajönnék. Jó lenne esti fényekben is megnézni a kikötőt, a parkokat, de ahhoz már nekem sem volt energiám, hogy este még egyszer körbesétáljam.
Ha valaki szereti a sushit, akkor ajánlom a Tivoli kert mellett az emelten található éttermet, a vidámparkra néző kilátással. Sokféle makit, sushit, levest, salátákat lehet kapni. Ez egy lánc, a város több pontján van éttermük, Csenge legnagyobb örömére mi mind a két este ezekben vacsoráztunk.
*itt nekik jún. 1-e volt az utolsó tanítási nap, illetve már az utolsó 1.5 hét csak az év végi vizsgák, dolgozatok ideje volt, nem volt tanítás
