Bukarest emblematikus épülete, a Parlament

A Parlament, avagy a Nép Háza, nagyon megosztja a nagyközönséget. Egyrészt a világ második legnagyobb épülete, csak a Pentagon előzi meg méretét tekintve (tömegét tekintve viszont ez nehezebb, köszönhetően a föld alatti szintek vasbetonjának és a termeket, folyosókat díszítő márványnak, benne van a Guinness rekordok könyvében is) Másrészt viszont egy ország szenvedte meg az építését, és mivel nem is volt ez olyan rég a legtöbben a diktatúra emlékeként tekintenek rá, egyesek csak Ceausescu betonkolosszusának nevezik.

Az tény, hogy a hajdani diktátor megalomán terveinek részét képezte egy akkora palota építése amin eltátja száját a világ. És lőn, Bukarest legnagyobb turistalátványossága, és állítólag még az űrlények is láthatják. 

Személyi kultusza a '70-es években indult amikor Kínába és Észak-Koreába látogatva lenyűgözték az ott tapasztaltak. Eldöntötte, hogy visszafizeti az ország közel 16 milliárd dolláros adósságát: termelés 1000%-on, fizetések a béka segge alatt, se villany, se víz, se fűtés a köznépnek, helyette élelmiszerjegyek és végtelen sorban állás. Amit termeltek exportra ment, az otthoni boltok polcain semmi sem maradt. Illetve valami mégis, mert azért azt a kis palotát csak iderittyentették.

Nagy árat fizetett érte Románia lakossága: a '80-as évek megszorításainak és a sorkatonák és raboknak szó szerint éjjel-nappali munkájának "köszönhetően" épült fel a 86 méter magas és 92 méterrel a föld alá bújó épületmonstrum összesen 12 emeleten. Hogy elférjen, 30.000 lakást, 300 km utat és több mint 20 templomot takarítottak el az útból. (Ez a történelemben ismert legnagyobb békeidőben elkövetett városrombolás.) 1 millió köbméter márványt, 700 tonna acélt és bronzot használtak fel hozzá. Nem cécóztak az alapanyag beszerzésével: ha cseresznyefaajtó kellett, hát kirendelték az illetékeseket a falvakba, aztán ahol cseresznyefát találtak az udvaron, hát kivágták. Tiltakozásnak nem volt helye... 

A szobák, irodák egy részét építés előtt életnagyságú modellen be kellett mutatni a Nagy Vezérnek, hogy "építő jellegű kritikával" járulhasson hozzá az alkotás sikeréhez.
A márványlépcsők magassága pedig azért kisebb a szokásosnál, mert Ceausescu felfelé menet egyszer megbotlott, így szétverette az addigra beépített márványtömböket és új lépcsőt rakatott.

Az épületben több mint ezer helyiség van, nagy része be sem lett fejezve Ceausescu kivégzését követően. Vannak benne könyvtárak, medencék, lakosztályok (a legnagyobb teteje nyitható, és egy helikopter is le tud szállni benne), múzeum, konferenciatermek, jelenleg otthont ad az alkotmánybíróságnak és itt ülésezik a román parlament. A nagy termekbe nagy szőnyeg dukált, de akkorát egyszerűen képtelenség volt előre legyártani, így darabokban hozták oda majd a helyszínen varrták őket össze. A 340.000 m2 70%-a még így is üresen áll. Mivel a diktátor beteges félelemben élt rettegve a merénylőktől, számos titkos átjáró, rejtett folyosó és pánikszoba található benne.  

Hogy a diktátor megfelelő kilátásban gyönyörködhessen a palotához megfelelő sugárút is dukált: Ceausescu "kényes ízlésének" a párizsi Champs Élysées tetszett, csak ha lehet, ez legyen kicsit szélesebb. És lőn...

A Parlament épülete mellett található a Román Tudományos Akadémia, aminek a First Lady, Elena is tagja volt. Férjével jól egymásra találtak: bár szinte írni-olvasni sem tudott (mindössze 4 osztályt végzett, azt is úgy tessék-lássék) de a korabeli tudósok publikálták a nevében az akadémiai tagsághoz szükséges cikkeket, sőt, egy időben ő volt a RTA elnöke is. A világot is sikerült megtéveszteni, a New York-i egyetem például díszdoktorrá avatta a polimerkutatásokban elért eredményéért. Ehhez képest a gúnyneve a "Codoi" volt, amit magyarul kb "cokettő"-nek lehetne fordítani a CO2 után szabadon :-))

Még sok legendáról és annak valóságtartalmáról olvashatunk ebben a blogban, akit érdekel, kattintson rá a linkre, érdekes :-)

Visszatérve a parlamenthez: csak előre egyeztetett időpontban, csoportosan látogatható, vezetett túrák vannak, de mivel minden turista előbb-utóbb itt köt ki, nem kell aggódni, hogy összejön-e a csapat.
Sajnos a konferencia idejére az egész épületet lezárták (minek? akkora hogy észre se lehetett volna venni minket) így pechünkre pont nem láttunk szinte semmit :-( Vagy legalább a résztvevőknek lehetett volna felajánlani egy tárlatvezetést. Persze voltunk egy-két teremben így némi fogalmam lett a nagyságáról, de azért az mégsem ugyanaz. Egy ok arra, hogy visszatérjünk. :-)

megtaláltuk a magyar trauma társaság poszterét :-)

megtudtam, hogy a magyarok tartják az újraélesztési Guinness rekordot 168 óra folyamatos munkával
Nem semmi! Gratulálunk!
(csak zárójelben, a Guinness -t két n-nel írják...)