Nantes

Franciaországon visszafele csak átrohantunk, épp csak egy éjszakára szálltunk meg félúton. Még ha csak pár órát vagy épp csak az éjszakát töltjük is egy városban, igyekszem olyan várost választani ahol még nem jártunk. Ha csak az utcákon ténfergek egy kicsit indulás előtt már az is olyan jó- nem kell feltétlenül múzeumból-katedrálisba-vár(rom)ból-kilátótoronyba vándorolni. A mostani szállásválasztásnál az is szempont volt, hogy a blökit is beengedják, mivel visszafele ugyebár velünk utazott. Nem igazán szoktam szállásról, étteremről írni, mert legtöbbszor amolyan szokványos 4* kategóriát választunk amiben nincs semmi említésre méltó, sem árban, sem felszereltségben nem különlegesek. Ez a mostani is pont azért kerül a blogba, mert nem szokványos:

egy templomot vettek meg Nantes belvárosában, és alakították át szállodává (Sozo hotel, Nantes). Mivel a műemlékvédelem megköveteli a homlokzat megtartását a gyanútlan sétáló akár azt is hihetné, hogy egy templomba botlott. Belépve a megmaradt tartóoszlopoknak és a gótikus üvegablakoknak köszönhetően is megmarad ez az érzésünk. 

Elhelyezkedés szempontjából is kiváló, pont a botanikus kert mellett található és az udaron parkolni is lehetett. A szobákban semmi különös, tipikus hotelszoba: ágy-asztal-tévé, bár csinos felárért festett üvegablakosat is lehet kapni. A kuttyal kifejezetten kedvesek voltak, még tányérkát is ajánlottak, ha esetleg nem hoztuk volna magunkkal. 

A városnézés nem is lett több mint némi kószálás este érkezés után és reggel reggeli után kutatva (jobban szeretjük a helyi pékségeket felfedezni mint a szállodák kontinentális reggelijét).

Szent Péter és Szent Pál katedrális (Igen , így együtt: Cathédrale Saint-Pierre-et-Saint-Paul)

belmagassága nagyobb mint a párizsi Notre-Dame-é

itt található II. Ferenc és felesége síremléke
Kalandos története van: eredetileg egy másik templomban volt, de a francia forradalom idején a város főépítésze szétszedte és elrejtette. 1817-ben rakták össze itt, a katedrálisban.

4 szobor, az erény, a bűn, az erő és a jámborság szobrai veszik körül

XVI. Lajos emlékoszlopa, és a manapság minden nagyobb városban elmaradhatatlan óriáskerék

A botanikus kertben órákat bóklásztunk, fényképezgettem, leültem egy padra és csak néztem az embereket, madarakat - reggel nyitáskor még szinte senki nem járt. Állítólag Franciaország egyik legszebb botanikus kertje. Nem tudom, mindenesetre nekem nagyon tetszett. 

kis fa, nagy árnyék
- az ötlet jó, kár hogy ilyen kis csenevészre sikeredett.
Remélhetőleg mire felnő kialakul és méltó lesz az "árnyékára" :-) 

vízityúk

szürke gém

tőkés réce 

rőtesfejű lúd

valami réceféle, de nem tudom beazonosítani. Valaki esetleg? 

Szia, csőrözünk?
(amúgy meg kék hullámospapagáj, de ez nem ér mert kalitkában volt :-) )

naná! :-)

Aztán sétáltunk egyet a városban, majd újra nyakunkba vettük az autópályát... és ezzel már végképp Írországba érkezünk :-)