Volt egyszer egy karácsony...

Így a tavasz kezdetén mikor már a nárciszaim is elvirágoztak, vér ciki ilyen bejegyzést írni, de ez van... Ne maradjon már ki. Majd gyorsan hátrébb süllyesztem a síelős poszttal :-)

Kezdődött az ünnepi szezon némi önkénteskedéssel. Errefelé ennek nagy hagyománya van, idén engem is hívtak a csajok: az egyik ismerősünké az a Santa Express, amit tavaly kipróbáltunk (és amiről akkor még nem tudtam, hogy  az övé). A szezon indulása előtt két napig megnyitja a kapukat a fogyatékosok, állami gondozottak, autisták, stb. számára. Ezekre spec. nevelési igényű iskolai csoportok, gyermekotthonok, fogyatékkal élők otthonai jelentkezhetnek, természetesen ingyen. A program ugyanaz, mint a fizetős vendégek esetében, csak a személyzet itt a barátnők önkénteskedéséből jön össze. Még tea, kávé, aprósütemény is van a büfében, természetesen most az is ingyenes.

Meghíztam, de nem ennyire... csak sok rétegben aláöltöztem a télapós pulcsimnak
reggeltől estig kint voltunk a hidegben, az én feladatom az volt, hogy fogadjam az érkezőket, segítsek beszállni a vonatba, és néha szaladtam a kastélyhoz, hogy előbb fent legyek az ajándékokkal mint a vonat :-)

a lelkes önkéntes csapat

Ezt követően a suliban volt karácsonyi vásár: a gyerekek kaptak egy-egy pultot, ahol kirakhatták a portékájukat, aztán aki akart, vehetett belőle. A csajok köveket gyűjtöttek a tengerparton, amiket aztán szépen kidekoráltak, és ezeket árulták. Pár kivételével mind elfogyott (pedig három nagy dobozzal készítettek), úgyhogy volt nagy öröm. 

lapos kavicsokat először fehérre festettek, aztán temperával készültek a minták, a kontúrokat pedig filctollal körberajzolták. Több napon át dolgoztak vele, de megérte :-)

Tavaly vettem, de valahogy elfeledkeztünk róla, így idén előkerült a polcon lakó manó, aki reggelre mindenféle hülyeséget kitalál és csínyeket követ el. Pár napig ötleteltem, de nagyok már ehhez, engem jobban szórakoztatott mint őket. Igaz, mikor nem csinált újabb csínyt, azért reklamáltak :-)

Idén Magyarországon karácsonyoztunk, pofátlan rablás a repjegyár ilyenkor, ahány külföldön élő család van manapság, valamelyik párt bevehetné a programjába a nyugdíjasok számára osztogatott karácsonyi repülőutalványt... Talán a Kutyapártot érdekelheti az ötletem...?

A csajoknál izgultam, hogy sikerül-e eltalálni kamaszék kényes ízlését, de most kifejezetten sajnálom, hogy nem szoktam videózni, szó szerint könnybe lábadt a szemük az ajándékok láttán. Csak rendes ürge ez a Télapó :-)

gyors fotó, aztán essünk neki!

még egy pulcsinak is úgy örült, mint egy kisgyerek

a lovas dolgok minden mennyiségben nyerők

nem gondoltam, hogy ennyire tudnak még örülni valaminek (konkrétan itt épp egy új telefonnak)

 A sok apró ajándék nálunk már hagyomány, imádnak bontogatni. Így aztán egyenként csomagolok mindent, minél tovább tart, annál jobb :-). Tudom, nem túl környezetbarát, de egyszer egy évben...