2019. augusztus 8., csütörtök

Pantanal, 2.


A következő két napot egy másik lodge-ban töltöttük, a belső területekről visszafelé jöttünk. 
Út közben és természetes a szállás közelében is rengeteg állatot, főleg madarakat láttunk.

ez az errefelé gyakori zebu szarvasmarha





Az úton nagyon óvatosan kell közlekedni, ez a szegény őzike igencsak megijedt és vagy egy percig oda-vissza ugrált az úton. szerencsére a motoros és mi is megálltunk és türelmesen megvártuk míg eldöntötte, merre is akar menni:

vezess óvatosan!

Ez a városi területekhez legközelebb eső szálláshely, nagyon sok helyi is itt nyaral. Ők nem az állatvilág miatt, hanem inkább a medence melletti kikapcsolódásra vágyva jönnek ide. Itt megtapasztaltuk, hogy a brazilok szeretnek folyton valami hangos zenét hallgatni, lehetőleg legalább 30-40 éves slágereket...







Itt már kicsit lazábbra vettük a napokat, sokat sétálgattunk, és csak néztük ami elénk akadt. A végére kicsit megcsömörlöttünk a sok "tyúktól":-)

erdei gólya

egy gémféle, a capped heron, magyar nevet nem találtam rá

nandu


mangrovegém

ők is jácintkék arák



még elég nagy terület volt víz alatt

várja a sült galambot?




papaya-fa

jaribu gólyák



Azért persze itt is sok szépet láttunk. A legemlékezetesebb a napfelkelte volt, amit egy csónakban ringatózva néztünk végig...






Aztán még sokáig csónakáztunk a labirintusszerű mocsárban:



gyűrűs halkapó


narancshátú trupial


nem tudom kivehető-e, de azok ott majmok a fenn a fán

Később séta közben is találkoztunk majmokkal. Eleinte félénken elszaladtak, de aztán kíváncsian nézegettek bennünket:





Egy ara-fészkelőhelyet is megnéztünk, hangosak és viccesek ezek a madarak :-)

nem, nem fordítva tettem be a képeket: fejjel lefele, egy lábbal kapaszkodtak, és ütötték verték egymást 







csőrcsata


Itt is láttunk jaguár lábnyomot. Sajnos a gazdájával nem találkoztunk:

Zsolt tenyere, a méretarány miatt
Ahol már nem borította víz a fák közti területet sétáltunk egyet, még egy kilátóba is felmentünk:


a liánok körbetekerik a fát, mint egy kígyó, és szép lassan elsorvasztják
Olyan puha indák, mint amiken a Tarzanos mesékben lendülnek fáról fára, nincsenek




És még képek:



rózsás kanalasgém





vízidisznó malackák


bóbitás karakara

rettentő hangosan rikácsolnak







 
kék gém





termeszvár

Ez is termeszvár, csak másmilyen, fenn a fán.
A fekete csíkok az ágon ugyanabból a sárszerű anyagból készül mint a vár, ezek alagutak,
ebben közlekednek a termeszek, így védik magukat a naptól és a támadóktól






1 megjegyzés:

  1. Codás képek, csodás állatok, imádom az ilyen természetet, ezért megérné nekünk ott lenni. A végefelé, ahol a halványzöld pólóban állsz, pont ugyanaz van mst rajtam, ahogyan ezt olvasom :-)

    VálaszTörlés