Villány

A Villányi borvidék nagy kedvencünk már majdnem két évtizede, néhány évente vissza-visszatérünk pár napra.

A Polgár pincénél kezdtünk, már sokadjára sétáltuk végig a pincéjüket és isteni finomakat vacsoráztunk, közben pedig végigkóstoltuk a fogásokhoz illő borokat. Mindig hozunk is magunkkal pár üveggel - bár mióta nem kocsival, hanem repülővel utazunk, ez azért nehezebb és limitáltabb mennyiség.

A panzió viszont idén csalódás volt. Korábban írtam, milyen jól megcsinálták - idén viszont az látszott, hogy nem megy valami jól az üzlet, minden a minimumra korlátozva: a wellness részleg nem működött, a medencét ugyan lehetett volna használni, de hideg és algás volt, láthatóan nem foglalkoznak vele. A szobákban nem működött a légkondi, a reggelinél pedig úgy kellett valakit előkeríteni, hogy egy kávét kaphassunk... Persze lehet, hogy minden épp előző nap romlott el, de mondjuk azt, hogy nem úgy tűnt... 

Ha a panziót most nem is, de az éttermet és a borokat továbbra is bátran ajánlom :-)

ez a "therápia"nagyon hatásos :-)

Sajnálom, mert a család tényleg szívvel-lélekkel mindent belead - mi már több mint 15 éve járunk ide, láttuk ahogy bővítettek, fejlődtek... és most nagyon rossz volt látni, hogy valami történhetett... Nyilván ez kizárólag magánvélemény, de gondolom itt is a nagy hal megeszi a kis halat elv érvényesül: az ismert pincészetek elszipkázzák a környékre látogató borturistákat: a Gere, Csányi vagy Boch neve azok számára is ismerős lehet, akik egyébként nem foglalkoznak a borászattal vagy akár nem is nagyon isznak bort. A nagy áruházláncok polcairól is bármikor lekapható a termékük. Aki pedig nem konkrét pincészetet keres, az is inkább a központban száll meg, a fő utcán sétál végig, ül be egy-egy borozóba - és valljuk be, Villányban kb minden háznál bort árulnak és a panziók is egymást érik. Így aztán a kicsit is perifériára került helyeknek nagyon nehéz felvenni a versenyt a többiekkel. 

A Gál pincét is régóta látogatjuk, teljesen más borokkal, de szintén rabul ejtettek minket. Most is be akartunk ugrani egy pár üveg fahéjas-almás finomságért, meg persze a fűszeres ürmös borért, amit csak itt készítenek és igazi Hungarikum! - mikor hirtelen elbizonytalanodtunk: a megszokott helyen bezárt pinceajtó fogadott... 

a régi Gál pince

Még szerencse, hogy a szomszédos Bormúzeumban rákérdeztünk, hogy hol is van az a bizonyos pince, azt hittük mi emlékeztünk rosszul...

ez pedig az új, kibővített pince és bormúzeum
Persze ha elölről jövünk akkor láttuk volna a feliratot, de mi a másik utca felől érkeztünk

Kiderült, hogy a régi pince ugyan bezárt, de pont a bormúzeumba költöztek át, úgyhogy a legjobb helyen jártunk! 

Egyszer régen már írtam a pincéről itt a blogban, és képzeljétek, a beszélgetés úgy hozta, hogy kiderült, tudtak rólunk, a blogunkról! Ez meglepett, de nagyon jól esett :-) 

Itt is végigkóstoltuk az újításokat, és persze innen is jó pár üveggel megrakodva távoztunk. A hagyományos borok mellett különleges, egyedi ízesítésű borokkal is foglalkoznak, ez utóbbi csábít ide minket minden alkalommal, ha Villányban járunk. Ezek inkább amolyan édes likőrökre hasonlítanak, de mi szeretjük akár desszert helyett, akár egy finom forró almás rétes mellé megiszogatni. 

az ízesített borokat a nagyon jellegzetes, egyedi grafikájú címkéjükről messziről felismerni 

Itt is sok fejlesztést láttunk, hangulatos a kerthelyiséget alakítottak ki a teraszon. Jó lenne egyszer Márton nap környékén érkezni, és kicsit hosszabb időre maradni... 

Még néhány kép a környékbeli pincékről. Csábítóak, nem? :