2018. június 6., szerda

Valencia, csak úgy


Májusban vissza kellett mennünk Spanyolországba egy csomó ügyet elintézni. A legfontosabb az adóbevallás volt, mert én még most ott adóztam (ott kell adózni ahol életvitelszerűen több mint az év felét élte valaki), de azon kívül is akadt bőven adminisztratív tennivaló, a végére se értünk, lesz még visszautunk, úgy érzem... (ez az országváltós költözősdi egy rémálom, én mondom).

A gyerekek nagyon vágytak vissza a régi iskolájukba, hogy találkozhassanak a volt osztálytársakkal, tanárokkal, meg úgy általában, mindennyiunkra ráfért némi napfénykezelés, így az egész család utazott.
Valenciában* kezdtünk, ott töltöttünk pár napot, aztán pedig lementünk a házunkhoz. A gyerekek medencéztek (pedig tök hideg volt a víz, de nem bírták megállni), mi meg mentünk a dolgunk után.
Az osztálytársak, tanárok azt mondták, hogy sokat nőttek (ezt tudtuk), meg azt, hogy megváltozott, íresedett az angol akcentusuk (ezt nem tudtuk). Ez utóbbin fel is háborodtak, miazhogy.

Ez amolyan semmittevős nyaralás volt, legalábbis nekik. Élvezték a meleget, a napfényt, egyik nap biciklit béreltünk, másnap bringóhintót, tekertünk fel-alá a parkban, másztak kötélen, lehetett fagyizni, palacsintázni, pizzázni, mozizni, voltunk Starbucksban kávézni és ettek Subwayben szendvicset... csupa olyasmi, ami őket boldoggá teszi.
Olyan helyen ahol nem jártunk korábban ilyesmire nincs idő, akkor a felfedezésen van a hangsúly: megnézni a látnivalókat, bejárni a környéket, minél többet látni, magunkba szívni mindent amit csak lehet az alatt a rövid idő alatt amit az adott helyen töltünk. Valenciát viszont ismerjük, az Oceanographicban meg a Ciudad de las Cienciasban is voltunk többször is, így most a dolgunkon kívül az aktív semmittevés volt a cél. 
Kiválóan teljesítve :-)

Csak néhány kép, emlékül:

Valencia: Ciudad de las Artes y las Ciencias 
A Művészetek és a Tudományok városa


bringázni is jó volt, ez a park ideális futáshoz, biciklizéshez, sétáláshoz, kutyázáshoz:
mindenkinek van kijelölt út, és a fűre lépni sem tilos 






moziztunk a Hemisphericben: itt a vászon tulajdonképpen az íves plafon,
a székekben félig hátradöntve ül az ember 


nem tudom mit élveznek benne, hogy a golyóban dőlnek-borulnak, de alig lehet elrángatni őket 


hogy ennek mi a neve, fogalmam sincs...
egy deszkaféleség, pedállal és kormánnyal



ezek a fák éppen virágoztak, gyönyörű rózsaszín volt minden





a városban van felállítva egy mini mászópálya, természetesen ezt sem akarták kihagyni

bringóhintóval is száguldoztunk

vagy csak leterítettünk egy plédet a parkban és ott uzsonnáztunk,
vagy olvasgattunk, élvezve a jó időt és a szabadságot

azért a klasszikus óvárosra is vetettünk egy pillantást



* Imádom ezt a várost, főleg a modern részét. 
Láttátok a Tomorrowland-et George Clooney-val? A jövő városa itt játszódik. Persze figyelni kell hogy felismerjük a helyszínt, úgy filmezték, hogy egészében nem látszanak az épületek, de rá lehet ismerni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése