Ünnepi összefoglaló

A karácsony és a szilveszter itthon, családi körben telt és szerencsére nagyon jól sikerült.

Konkrétan a 24-ét ügyeltük, de már megszoktuk, hogy 

1. évek óta össze-vissza karácsonyozunk, ha nagyjából 22-26 közé esik akkor már jó 

2. évek óta sikerül előző nap ügyelni, ami nem jó, de csak nem lesz mindig így... Vagy bevesszük az ősi családi hagyományok kódexbe az ünnepi előkészületek fejezethez.

A fát már 23-án feldíszítettük, mert tavaly túl sok idő elment vele. A 24-ét a kórházban töltöttük, szerencsére mindkettőnknek elég nyugis ügyelete volt, így nem voltunk nagyon kikészülve másnap. 

Ebédre valami egyszerűt terveztem, hogy ne kelljen sokat vacakolni:

Narancslevest csináltam, az pikk-pakk megvan, majd gesztenyés-aszalt szilvás pulykaragut rizzsel, rántott pulykamellet krumplipürével, és végül desszertnek feketeerdő-tortát. Ez utóbbinak a piskótáját már 23-a este megsütöttem. Sőt, mindjárt kettőt is, az egyiket teljesen elkészítettem és bevittem a kórházba, a másikat csak betöltöttem és a hűtőben várta, hogy rákerüljön a tejszínhabos borítás, de az hamar megvolt. A rántott hús pedig onnan ered, hogy mikor tervezgettem az idei menüt Zsolt halkan felsóhajtott, hogy miért kell karácsonykor mindig újítani, miért nem lehet egyszerűen csak rántott hús és kész?? Hát lett. De azért a gesztenyés-aszalt szilvás pulykám sokkal finomabb volt :)

A városban megnéztük a főtéren felállított betlehemet és a karácsonyfát, amit a skandináv lakosság ajándékoz minden évben a városnak. 

A kakiló bácsi megkeresése szintén családi hagyománnyá vált... (jobb felső sarok)

Mire hazaértünk, megérkeztek az ajándékok is a fa alá. A legnagyobb sikere a Nintendo-s Super Marionak  van. Tavaly kapták a gépet, most kaptak új játékokat hozzá. Tavaly még aggódtam, hogy majd mindig ezt fogják bűvölni, de minden csoda 3 napig tart, most is játszhattak vele a szünetben, de hétfőtől kezdődik a suli és szép lassan ez is elkopik, mint az előzőek.

30-án színházban voltunk, megint a Hattyúk Tavát néztük, csak most klasszikus balett formájában. Itt már Pepe is meg volt elégedve a lányok lábtechnikájával :) És legalább idén nem jártunk úgy, mint tavaly, amikor is megvettem a jegyeket szintén 30-ra a Diótörőre, majd 31-én reggel, mikor indultam ügyelni, realizáltam, hogy de jó, szilveszter van, és jaj, előző nap kellett volna menni a balettra...

Szilveszterre szerettünk volna elmenni valahová, elvégre 10-11 éve nem szilvesztereztünk együtt (vagy én ügyeltem vagy Zsolti), így ez különleges alkalomnak számított. Viszont a gyerekekkel is szerettünk volna lenni, így olyat kerestünk ahová az egész család mehet és jól érzi magát. Első körben Madridot terveztük, hogy majd a Sol-on bekapkodjuk a szőlőinket, de aztán ezt elvetettük, mert a csajok tuti semmi érdekeset nem találtak volna a hidegben és tömegben való ácsorgásban. És miután jobban belegondoltunk, mi sem. 

Ezután keresgettünk wellness hoteleket ahol 3 napig lehetne élvezni a fürdőzést, masszázst, aztán szilveszteri vacsi, esetleg némi gyerekprogram. Sajnos amik tetszettek volna az irtózatosan drágák voltak, 1500-2000 Euro lett volna a 3 nap 2 éjszaka, úgy döntöttünk, ennyit nem ér meg az egész, ugyanabba a hotelbe nem szilveszterkor fele-negyedannyiért is el lehet menni.

Így lett, hogy itthon maradtunk, csináltunk hidegtálakat, salátákat, aprósütit (volt sajttál is, de ez nem volt olyan jó ötlet, erős lábszag sajtszag terjengett a nappaliban, így jövőre lekerül a listáról) és a csajokkal vártuk az éjfélt. 

Ott elől a 'parmezános-mandulás keksz mézzel karamellizált körtével és füstölt kacsamellel' szerepel, igaz, a kacsamell füstöletlen, de mindent azért itt sem lehet kapni. De azért így is nagyon finom volt. :)

Próbálkoztunk a tv szilveszteri műsorával, de úgy tűnik ez minden országban ugyanolyan car. Volt néhány jó poén, de persze minden az új kormány politikusairól, a válságról és a megszorításokról szólt. 

Idén már figyeltem és nem hagytam ki a piros fehérneműt :), szóval ez az év csak jó lehet. 

Éjfélkor aztán megnéztük a Sol-ról a közvetítést, bekaptuk a 12 szőlőszemünket, koccintottunk spanyol pezsgővel (a champán a francia eredetű, a cava a katalán, az összes többi vino espumoso, azaz pezsgő bor), szóval hogy korrekt legyek, cava-t ittunk :)

Éjfél előtt, a szőlőkkel

Salud!

Ezeknek megártott a pezsgő...

Ezután sétáltunk egyet a környéken, megnéztük a tüzijátékokat, majd ágyba dugtuk a lányokat és magunkat is, elvégre legalább a szabadság alatt feküdjünk már le időben :)

(És egyben elgondolkodtunk, hogy biztos vannak olyanok akik csak szilveszterkor maradnak ébren éjfélig - mi általában még olyankor kezdünk neki olvasni, blogot írni, tanulni, esetleg filmet nézni, vagy épp a férjem operálni én meg új beteget vizsgálni...)

Fogadalmakat idén sem tettünk, illetve tulajdonképpen tartottam magam a tavalyi jól bevált fogadalmamhoz, hogy idén sem fogadok meg semmit. De azt legalább betartom :)

Az évértékelést pedig mióta megvan a blogom a blog évfordulójához igazítom, így tartva magam a hagyományokhoz, erről majd áprilisban. 

Ja, és még nem írtam, hogy nyertem 20 Eurót a karácsonyi lottón, szóval nem végződött rosszul a tavalyi év, és még nem váltottam ki, hogy az idei is jól kezdődjön :) (Ja, most eltekintünk attól az aprócska ténytől, hogy egy lottószelvény 20 Euro, vagy örülünk, hogy ingyen játszottunk :-) )

Január elsején pedig 'ősi családi hagyomány szerint' kimentünk a tengerpartra, most vittük a száraz kenyeret és halakat etettünk, meg összecsomagoltam az előző napi maradék hidegtálat és piknikeztünk egyet a Cabo-Roig-i parton.   Nem csak mi gondoltuk ezt így, sokan pezsgővel, pezsgőspoharakkal felszerelkezve vitték a kempingszékeket és koccintottak az új év tiszteletére. Ja és napoztak, mert idén nagyon enyhe telünk van, mostanában már tartósan 18-20 fok a hőmérséklet, ami délben akár 22-24 fok is lehet. Így most hogy suliszünet van többször is jártunk a partokon, a csajok élvezik, hogy mezítláb szaladgálhatnak és mindenáron fagyit akarnak enni. Én meg nem engedem, mert tél van. És télen nem fagyi, hanem tudjátok: sapka, sál... :) szóval vannak konfliktusok :)

Mindenkinek még egyszer BÚÉK!