2012. február 6., hétfő

Van élet a halál után

Csak a haverokkal ittak pár sört. Aztán a haverok jobbra, ő balra el. 
Egyedül, a tök sötétben. Városon kívül, az út mentén, gyalog. Ráadásul fekete ruhában. 
A gázolás szinte borítékolva. 

27 évesen miért nem érik ezt fel ésszel az emberek?!
És milyen haverok azok akik elengedik így a másikat?!

Nem tudom kit sajnáljak jobban: 
- a srácot? Ő nem érzett/ fogott fel az egészből semmit.
- az autó sofőrjét,
- vagy a haverokat, akiknek ezzel a lelkiismeret furdalással kell élniük? 
- a családot?   
                - A testvére tekintetét, ahogy reggel a parkolóban nézte a transzplantációs kocsit, nem lehet elfelejteni...



Vagy nézzük a jobbik oldalát: egy telefonhívás - két vese, egy szív, ésatöbbi - jópár ember ma reggel kicsit ambvivalens érzésekkel, de mégis az ÉLET reményében indult a rég összekészített csomagjával a kórházba...


És csak úgy mellesleg: a srác újraélesztését a helyszínre elsőként kiérkező rendőrök (Guardia civil) kezdték meg. A mentő folytatta az ALS-sel és ugyan agyhalottan, de jó keringéssel szállították kórházba, így donorként a szervei felhasználhatók maradtak.
Anno otthon évekig mentőzünk mind a ketten, de az összes rendőr csak bámészkodni tudott, még véletlenül se nyúltak a sérültekhez míg ki nem ért a mentő, "nehogy valami bajt csináljanak" meg "biztosítják a helyszínt". (persze kivételek mindig vannak, tisztelet nekik) Ilyenkor jópárszor megkérdeztük, hogy melyiküknek van jogosítványa? Persze mindenkinek. Akkor mi a fenéért kötelező az elsősegélynyújtási tanfolyam? Persze tudom, az ember elfelejti meg minden, de mondjuk ha általános iskolától kezdve tananyag lenne egy alap elsősegélynyújtás és legalább olyan komolyan vennék mint az érettségi tételeket akkor talán annyi megmaradna belőle, hogy ilyenkor hogyan lehet segíteni. Vagy a rendőröknek, akik tényleg szignifikánsan több balesetet látnak mint az átlag polgár, nem lehetne ilyen tanfolyamokat tartani? Ja, bilibe lóg a kezem. Otthon erre nincs pénz. Pont erre nincs.

Pedig esetleg nem "csak" donor lesz belőle, hanem életet menthetünknének.

3 megjegyzés:

  1. Az elsosegelynyujto tudasnak akkor van ertelme, ha az naprakesz. Nekem 2kbozo orszagtol is van jogsim, de arra a tudasra nem mernek tamaszkodni es ha rendornek is csak annyi van, akkor jobb is ha nem nyul hozza. Mondjuk kulturorszagban azoknak, akiknek eselyuk van balesetet szenvedettekkel talalkozni, az elsosegelynyulytasi tudas nem merul ki a jogositvannyal egyutt megszerzettben, hanem rendszesen frissitik, aktualizaljak, gyakoroljak. Angliaban elek, itt a rendorok rendszersen tovabbkepzesen vesznek reszt. En uszast oktatok, 2 evente kotelezo egesznapos tanfolyamon ujjaelesztest gyakorolni, en hozza mernek most nyulni (khm, remelem legalabbis), de a jogsis tudassal, amit 30 eve szereztem?..

    VálaszTörlés
  2. Én mondjuk a jogsit is aktualizáltatnám. Mert az orvosi vizsgálat egy dolog, de a KRESZ-t is állandóan változtatják és a 30 éves elméleti tudás sehol nincs már az aktuális szabályokhoz. Úgyhogy néhány évente lehetne egy vizsga a legfontosabb elméleti kérdésekből + elsősegélyből. (Hogy pl. csak a körforgalmakat említsem, mert itt egyrészt más szabály van mint Magyarországon, másrészt a sok külföldi miatt mindenki máshogy használja. Elég balesetveszélyes)
    A rendőrökkel szemben meg abszolút igazad van, itt pl. a Guardia Civilnek van rendszeres továbbképzés elsősegélyből, műszaki dolgokból, tehát pl. egy lerobbant kocsi esetén is tudnak az alap dolgokkal segíteni.
    Amúgy meg egy oktatónk az egyetemen azt mondta, hogy az újraélesztéstől nem kell félni: egy halotton már csak segíthetünk. :)

    VálaszTörlés
  3. Én egyszer kiástam egy nőt a lavina alól és elkezdtem újraéleszteni, teljesen laikus módon. A mentősök folytatták mikor odaértek. Másnap reggel meghalt végleg. Az a furcsa, hogy ez egy semmilyen emlék. Emlékszem, hogy akkor megrázott a nyitott szemének látványa, de mára az agyam törölte az egészet.
    Csak a sikerekre emlékszem az életemből.

    VálaszTörlés