Vigyázz, gyerekcsempészek!

Már sokszor éreztük azt az életben, hogy valamiért mindig megszívjuk. Vagyis mindig mi szívjuk meg. Meg hogy másoknak minden egyszerűbben megy. Persze tudom, azok a mások esetleg pont ugyanezt gondolják, szóval azért nem merülök el nagyon az önsajnálatban, de most megint van ez a fura paranoid érzésem, hogy ránk jár a rúd   a gyámhivatal.

Két napja kaptam egy telefont a nagykövetségről (egyenesen a nagykövet hívott, minő megtiszteltetés), hogy ha lennék kedves megadni az e-mail címemet küldenének egy szerelmes levelet a gyámügytől. Majd sajnálatukat fejezték ki és szintén értetlenül álltak a dolog előtt, de a törvény az törvény. Még ha 1952-es, akkor is. 

A lényege, hogy 30 napon belül ha nem küldök a hivatalnak egy gyámhatósági jóváhagyást melyben engedélyezik kiskorú csemetéim kivándorlását, akkor irgum-burgum és mindenféle szankciókat helyeztek kilátásba. Ja, és fellebbezésnek helye nincs. Pont. 

Hívtuk is a gyámügyet, hogy ez akkor pontosan mit is akar jelenteni, meg biztos félreértés, de nyugi, nem haragszunk. 

A szokásos "tudja tartani? - megkérdezem ki az illetékes - mindjárt kapcsolom - elismételné pontosan mi a probléma? - jó, tartsa " -t követően megtudtuk, hogy nincs itt semmi félreértés, őket nem érdekli hogy EU, sem hogy már 3 éve (jujj, annál rosszabb), de mi most azonnal igazoljuk nekik, hogy mit művelünk a kiskorúakkal idekint. (Vajon mit gondolhattak, gyermekprostitúció, szervkereskedelem...??) Mert én oda költözöm ahová akarok, de a gyerek úgy tűnik az állam bácsi tulajdona... 

Szóval igazolnom kell hogy nem a híd alatt lakom, járatom őket iskolába, a jövedelmem elegendő a két gyerek megfelelő életszínvonalának biztosításához, a környezet megfelelő a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődéséhez ésatöbbi. (Oké, nagyon kedves hogy így aggódnak, de akkor felőlük az elmúlt 3 évben éhen is halhattak volna?)

Zsolt szolidan megjegyezte, hogy ezt a kérdést feltehették volna azelőtt, hogy kijöttünk, mert az akkori fizetésünkből mindez aggályosabban volt teljesíthető. Majd javaslatot tett a tisztelt gyámügynek, hogy ha nagyon nincs mit csinálniuk akkor talán nézelődjenek BAZ megyében, esetleg Hajdúhadházon, talán nagyobb találati aránnyal dolgozhatnának. Mit mondjak, nem voltak vevők az ötletre, sőt, mint megtudtuk, iskolába is tök illegálisan járnak a csajok, mert ahhoz is az ő engedélyük kellett volna. (WTF??!)

Summa summarum, kaptunk egy szép kis listát arról, hogy milyen igazolásokat kell beszerezni, hivatalos fordítóval lefordíttatni.* Persze úgy, hogy ők ezt átnézzék és határozni tudjanak 30 napon beül. Pontosabban nagyon belül, mert 30 napom van az ő határozatukat tovább küldeni a jegyzőnek. 

Mission impossible...

Jövő héten jön a helyi szociális munkás környezettanulmányt készíteni. (Telefonon lehetett időpontot kérni, elmagyaráztam, hogy miért és nagyon gyorsan (porfavormuchíssimasgraciasmuyamable), ők is furcsának találták a dolgot de legalább van időpontunk gyorsított eljárással :-) ) 

Most izgulok és majd igyekszem jó benyomást kelteni : lakást puccbavágni - legalább a fél éve elől levő prospektus-könyv-papírkupacokat felszámolom, malacokat visszatelepítem a garázsba, nehogy azt higgyék hogy egy disznóólban lakunk :) , sütök valami finom sütikét...

Persze azóta mindenféle rémképek ugranak be, mint pl. hogy elkéri el a csajok oltási könyvét, mert legutóbb kb egy fél éve épp mikor együtt vacsoráztunk a gyerekorvosukkal  megbeszéltük, hogy majd beugrunk egy Hepatitis oltásra (itt ugyanis 6 hónapos korig kötelezően oltanak, otthon meg ezt 14 évesen adják, így nekik nem volt meg mikor kijöttünk), szóval már 3 éve tervben van hogy majd megyünk... amúgy is többet látták az orvosukat rendelőn kívül mint belül, remélem emiatt nem leszünk veszélyeztető szülők...

Azért a biztonság kedvéért rákérdeztünk, hogy és mi van ha esetleg nem találnák megfelelőnek a körülményeket, csak nem állami gondozásba vennék a gyerekeimet? Azt hiszem a hivatalnok érezhetett némi iróniát a hangunkban mert megfenyegetett minket, hogy ha nem érezzük át a helyzet komolyságát és nem nyújtjuk be a papírokat időben akkor "magasabb szintre helyezi az ügyet". (Hogy ez pontosan mit jelent... felső polc? :-) )

Szerintem legalább annyi magyar él az országhatáron kívül mint belül, vajon mindegyikükért ennyire aggódnak vagy érezzem megtiszteltetésnek? És vajon hány illegális gyerekcsempész van köztünk? Javaslom felgöngyölíteni az egész maffiát!

Fejlemények folyt. köv. 

(Azért tegye fel a kezét aki külföldre költözött és tudta, hogy engedély kell a gyámügytől (és nem elvált szülő, mert az érthető).  Tényleg érdekelne... )

* (Ja, hogy a jogsimhoz a szükséges igazolást a Közlekedésrendészet magyarul küldte meg, az őket nem érdekli. Én fordíttassak le mindent és kész. Még fizessek is érte.)